2010. július 13., kedd

Miért nincs törzskönyvezve egy fajtatisztának mondott kutya?

Megjegyzés, kiegészítés 2015, eredeti írás 2010.    

Állami irányítás alá vonták a kutyatenyésztést, minden megváltozott, így a gyors és egyszerű adminisztráció bonyolulttá vált. Szervezetek vezetői marakodnak a "fajta gondozásért”. Az állami hivatal követel, de adni nem ad semmit , így nulláról kezdve kell szervezetet építeni. Ez bizony költséges. Nincs, ki megteremtse újból a pénzt, ami gördülékennyé tenné a törzskönyvezést.  Az elszállt milliókat nincs, ki pótolja. Amit a tenyésztők az évtizedek alatt beletettek ebbe,"lenyúlták". Sokan ezért külföldön, vagy sehogy sem tudják törzskönyveztetni az almot. AZ ÉVEK ALATT nem jobb, egyszerűbb, de minden kuszább, átláthatatlanabb lett! 2016. A rendszer nem volt működő képes, az állam nem találta meg a számítását, ezért ismételten kiszállt! A törvényt módosították, ami az év végére lép hatályba. Az írás itt marad. Történelem .

Elkezdtem többször számolni a költségeket, de aztán elakadtam. (mert nem érdekel igazán a téma, evidens, logikus, sokan sokszor leírták már, unom, hogy olyan vagyok, mint a pereces.) Több területet érint, ami a tenyésztéssel, a tenyésztés fogalmával kapcsolódik össze. Tegyük fel, hogy a szülő pár törzskönyvezett. Akkor nincs akadálya az utódok törzskönyvezésének, mert a fajta törzskönyvébe bevezetni a megszületett almot, egyszerű adminisztrációval el lehet intézni. Ám ez az egyszerű adminisztráció, csak látszólag egyszerű, és több formában megejthető a fajtát gondozó, tenyésztő szervezetnél. Ez a tenyésztő szervezet itthon, a MEOE-Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete.

Egy alom bejelentése a kölykök születésekor történik, 10 napos korban ajánlott. Ám az egész folyamatot rengeteg dolog előzi meg. Minősített, tenyész szemlén részt vett és ott tenyész engedélyt kapott kutya esetében a törzskönyvezés költsége fele, annak amit, a nem minősített szülőktől származó almok esetében kell fizetni a tenyésztőnek. Tenyésztő az, akinek a szuka kutya a tulajdonában van. Neki kell, azaz van lehetősége bejelenteni az almot. A tenyész kutya minősítéshez több dolgot kell tenni, ami bizony idő, pénz. Némi szakértelmet igényel, a fajtában való jártasság alap szinten, kívánalom.

Veszünk egy szukát, fel kell nevelni, iskolába hordani, kiállításra vinni, kötelező egészségügyi szűréseket elvégeztetni az állatorvossal, melyről igazolást állítanak ki, kötelező tenyész szemlén is felvezetni. Majd amikor tenyészérett korba kerül, keresni kell hozzá egy szintén tenyésztésre alkalmas kant. Vagy saját kan esetében, azt is felnevelni, iskolába hordani, kiállításra vinni, tenyész szemlén felvezetni, kötelező szűrések birtokában! Idegen kan választásakor fedeztetni kell vinni a szukát, kifizetni a fedezési díjat. Utazni, időt tölteni (akár szabadság, munkaidő kiesés árán is)! Lehet tetemes állatorvosi költség itt is, ha a fedezés optimális időpontját progeszteron szint méréssel szeretnénk meghatároztatni. Mindenképpen számíthatunk további állatorvosi költségre, hiszen az ellés előtt, után minimum egyszer, egy vizsgálat „kötelező ", a legegészségesebb, legsimább vemhesség alatt is.  A kölykök megszületése után 14 nappal, be kell jelenteni az almot, akkor a kölykök származási lapja 7-8 hetes korban, már a tenyésztő kezében lehet. Minimum egy utazás a MEOE a-ba. Budapesten 1 nap szabadság, mert a MEOE munkaidőben van nyitva. Helyi szervezeteknél is gondolom, de mindenképpen utánajárást igényel.

MEOE tagdíj (ha az alom bejelentéssel együtt történik) 6000.- Kennel név kiváltás 10.000.-

Alombejelentő lap 2000-Ft, fedeztetési jegy 2000 Ft, 5x5500-(nagyszámú alom esetén akár 10x 5500) ez a törzskönyvezés ára.  Tehát, egy kölyökre a származási lap költsége 5500.- Ft Felülbélyegzett származási lap esetén 11.000.-Ft

Néhány szó a felülbélyegzésről. Nem minősített, tenyész engedélyt nem kapott, azaz szakember által el nem bírált szülőktől származó almot is be lehet jelenteni, azt a fajta törzskönyvébe bevezetik, csak dupla díjat számítanak fel. Több felirat létezik. Ezek a kutyák jó eséllyel tenyésztésből kizáró hibával rendelkeznek a fajtában, mert a kutyával kereskedőket, csak a törzskönyv ténye érdekelte sokáig. Ez volt a hivatkozási alap, hogy a fajta kritériumainak megfelel, azaz fajtatiszta rottweiler, a kölyök.

Mára már több generációs, ilyen ellenőrizetlen almokból, szülőktől származó kutyákról mondják, hogy rottweilerek. Időnként azok is, de valójában a többségről ezt nem mondhatjuk el. Soha senki nem látta, nem bizonyította, hogy ezek a kutyák, valóban teljesíteni tudják azt a minimum szintet, amit a fajtától elvárhatunk, úgy formában, mint viselkedésben. A származási lapot csak tetoválás, vagy chipezés után kapja kézhez a tenyésztő. így azt a kölyökkel együtt, csak akkor tudja átadni, ha előtte minden szükséges adminisztrációs lépést időben végig csinált, kifizetett. Tetoválás esetén a tetoválás költsége már benne van ebben az 5500 Ft-ban, de ki kell fizetni az utazást a tetoválóhoz, vagy kifizetni a kiszállást. (cca.: 3000.-) Chip esetén: állatorvos költsége, ami kutyánként 3000 Ft -az, vagy duplájára rúghat. 20.000.- azt hiszem ez a minimum összeg, amit állatorvosra kell költeni egy alom esetén (akkor semmi extra kiadás nem volt) Plusz, az oltások, a féregtelenítés költsége, ami nem megúszható, hiszen az állatorvos is tud az alomról.

Szóval, kis létszámú alomnál 60-70.ooo Ft a minimum amit, egy alom törzskönyvezésébe előre bele kell fektetni. Felülbélyegzett alom esetében 120.-140.000.-! Előre, a kölykök két hetes korában. Aztán ki tudja, hogy viszont látod -e, a befektetésed a kölyök árában. Ennél egyszerűbb, a költségeket rátestálni a vevőre, ha már olyan igényes, hogy törzskönyvezett kutyát szeretne! Gondolják, terjesztik azok a szaporítók, akik jó üzletet látnak a kutyatenyésztésben, és más emberek évtizedes munkájára ráülve a kutya eladási bizniszbe bekapcsolódnak. Ők azok, akik felmérik a piac kínálatát és keresletét, aztán fél áron, harmad áron próbálják értékesíteni kutya szaporulataikat. Elmesélik a laikus vevőnek, hogy ők nem tenyésztők, ők nem akarnak pénzt keresni, ezért a nyolcvan, százezer, kétszázezer forintértékű, fajtatiszta kutyát 50.000.-, 25.000.- 15.000 forintért adják! Mindenki jól jár! Ugyan azt kapja csak jóval olcsóbban! (sicc!)  Persze azt is hozzáteszik, hogy az ő kutyáiknak is lehet kiváltani törzskönyvet, de akkor az övék is 30-40.000 Ft-tal drágább lenne kölykönként. Minek is az a papír, hiszen úgy sem kell egy hobbi kutyának. Nem megy kiállításra, nem tenyésztik, „ők” a vevők, úgyis csak egy házőrzőt akarnak. Tényleg minek is? Hangzik az én költői kérdésem sokadszorra, mert mára sikerült kifejleszteni ennek a kutyaszaporításnak a legigénytelenebb változatát, a törzskönyvezés nélküli állomány utódainak, tovább szaporítását, ami már a fajtatisztaságra sem ad garanciát.