Állatvédelmi törvény tervezetben olvastam.



Elolvastam, megértettem, végig gondoltam, a törvény tervezetet.

Szerintem jó. Érintettség okán, csak egy kis részre reagálok. Ezt a részt kiemelve érvelnék.
Amivel maximálisan egyetértek: 8. oldal
"Az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 30-i hatállyal, a 49/2010. (IV. 22.) AB határozatával megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletet. A vizsgálat indítványozója szerint a kormányrendelet jogbizonytalanságot okozott azzal, hogy veszélyes ebnek nyilvánította a pitbull terrier fajtájú kutyákat és keverékeiket, ugyanakkor a fajta megnyugtató módon nem különíthető el a staffordshire terrier fajtájú ebektől, amelyeket a jogszabály nem sorolt a veszélyes kutyák közé. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kormányrendelet nem rendelkezett megfelelő jogi felhatalmazással, miután 2007. január elsején hatályon kívül lett helyezve a felhatalmazást tartalmazó, az állam és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet.
A fentiek miatt kialakult joghézag mielőbbi pótlása érdekében – különös tekintettel a terület szabályozatlanságából fakadó közbiztonsági kockázatokra – új előírásrendszer hatályba léptetésére van szükség. Ehhez elengedhetetlen egy, a szükséges kormányrendeleti szintű szabályozás megalkotására jogosító felhatalmazás törvénybe építése, valamint a veszélyes ebekkel kapcsolatos hatályos törvényi szakaszok (24/A - 24/E. §) aktualizálása.
Az 1997-től 2010-ig hatályos, az amerikai pitbull terriert betiltó szabályozás nem vezetett eredményre. Amíg a hatóság felé összesen 3 (!), törzskönyvvel rendelkező ebet jelentettek, addig a világhálón fellelhető információkból nyilvánvaló, hogy a fajtához köthető hazai tevékenység nem szorult vissza, csupán „nem hivatalossá”, még inkább ellenőrizhetetlenné vált. Az azóta már hatályon kívül helyezett előírások tulajdonképpen a fajta hivatalos, törzskönyves tartását tiltotta meg, büntetve ezzel a felelős gazdákat, míg a valójában problémát jelentő, törzskönyvvel nem rendelkező, vagyis jogilag keveréknek számító (!) állatokkal, valamint gazdáikkal szemben nem lépett fel. Az egyes kutyafajták hatósági elkülönítése rendkívül nehézkes. A keverékek jogi megítélése mellett problémát jelent, hogy vannak olyan fajták, melyeket csak néhány hazai szakértő képes a rendkívül költséges genetikai vizsgálatok nélkül is megbízhatóan elkülöníteni. Továbbá a kutya, mint faj (és mint fajta is), abban különbözik például a veszélyes állatfajoktól, hogy sem genetikailag, sem viselkedésileg nem tekinthető homogén csoportnak, nem kezelhető általános megállapítások mentén. Ezt számos, a területen készült tudományos cikk is alátámasztja. A kutya tartási körülményei, a gazda hozzáállása nagymértékben meghatározza az állat tulajdonságait. Ennek megfelelően a szóban forgó, média által megbélyegzett kutyák túlnyomó többségének gondos, felelős tartása semmiféle kockázattal nem jár. Mindezekre való tekintettel fajtát betiltani, a kutyatartók tulajdonhoz való jogát korlátozni semmiképpen sem indokolt. A jelenlegi tervezet a laikusok számára ugyan enyhébb szabályokat sejtet, ugyanakkor sokkal következetesebb elődjénél. Megszabadul a helytelenül sugallt, a szakmaiságot teljes mértékben nélkülöző, az esetek döntő többségében alaptalan és súlyos negatív diszkriminációtól. Legnagyobb erénye, hogy a betarthatatlan szabályok helyett a gyakorlatban is megvalósítható, és a fokozatos, ugyanakkor messzemenőkig következetes szankcionálás hosszú távú eredményességére alapoz. Kikerüli azt a csapdát, amit az egyes fajtákhoz kötött szabályozás rejt: hatékonyan kezelni képes a magyarországi kutyák döntő többségét képező, és a súlyos balesetekért legtöbbször felelős keverék ebek eseteit is. Mindezekre való tekintettel a szabályozás legfontosabb, a kutyák viselkedésének hazai és nemzetközi szakértőinek egyöntetű véleménye alapján kialakított változása, hogy ebet fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként nyilváníthatja veszélyesnek a jegyző, mint állatvédelmi hatóság, meghatározott feltételek teljesülésekor. A végrehajtási rendeletben meghatározott feltételrendszer figyelembevételével a hatóság akkor alkalmazhatja – többek között – ezt a szankciót, amikor az eb testi sérülést okoz. A fokozatosságra és következetességre törekvő szabályrendszer kidolgozása kutyák viselkedésében jártas szakértők bevonásával történt. A jogerős hatósági döntés által veszélyesnek minősített kutyát aztán nemcsak transzponderrel kell megjelölni, de minden esetben ivartalanítani is kell.”
Majd ezután jön, amivel nem értek egyet.
„16. oldal 2.3.Az Alternatívák
A veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályozás tekintetében:”…
Az érvelés igaz és logikusan hangzik, támogatható is lenne, de éppen az eddig olyan helyesen leírt fenti érvelésnek mond ellent. Megint listázna és kiemelne fajtákat.
„(2) Kockázatos ebfajtának minősül:
a) az amerikai pitbull terrier,
b) a bandog,
c) az amerikai staffordshire terrier,
d) a kaukázusi juhászkutya,
e) a rottweiler. „
Ennek bevezetésével semmiképpen nem értek egyet. Tiltakozom a szeretet fajtámat ért – „ a szakmaiságot teljes mértékben nélkülöző, az esetek döntő többségében alaptalan és súlyos negatív diszkrimináció”- miatt. A kockázatos fajtalista, egyébként is több sebből vérzik.
A hazai legismertebb, a fajtatiszta kutyatenyésztést legjelentősebben befolyásolló, meghatározó, nemzetközi kutyás szervezet FCI, fajtabesorolása szerint, a lista tartalmaz két „el nem ismert fajtát” amerikai pitbull terriert, bandogot. Egy, a III-as fajtacsoportba tartozó bull típusú terriert, az USA-ból, és kettő, bár azonos II-es fajtacsoportba tartozó, de teljesen eltérő típusú és felhasználású, kutyafajtát. A rottweiler a csoporton belül dog típusú, őrző-védő fajta, kisérő, szolgálati, munkakutya, a német fajták sorába tartozik, fajtagondozója Németország.
A kaukázusi juhászkutya pedig hegyi kutya, csak szerették volna őrző-védő szolgálati kutyának tenyészteni. Orosz fajta, fajtagondozója Oroszország. Ma döntően területőrzésre használják.
Lásd, mint fent! Eltérő tenyésztési célú, ezáltal eltérő jellemű kutyák, nevelésük, tartási körülményeik is mások. Hiba lenne egyenlőségjelet tenni közéjük. Milyen alapon emelték ki ezeket a kutyafajtákat, milyen hazai statisztika támasztja ezt alá?
Az általános viselkedésjegyeket, mint kutyák, az összes többi fajtához hasonlóan hordozzák. Lásd, mint fent, semmivel nem kockázatosabb fajták, mint az összes többi. Mint minden kutya, igénylik a gondos és felelős gazdit, aki neveli, szocializálja, foglalkozik vele.
Szeretném, ha végre elfelejtenék azokat a pletyka szintű értesüléseket, hogy a rottweiler harci kutya, különösen veszélyes eb. Nem szeretnék hosszú fajtatörténeti felsorolásba kezdeni, de soha nem tenyésztették és nem használták harci kutyának! Gondos és nagyon céltudatos tenyésztéssel, egy nagyon emberközeli, embert segítő, szolgálati munkakutyának tenyésztették. Mára a családi, kisérő kutya szerepe sokkal hangsúlyosabb!!!!
Tessék olvasni: A Nemzetközi Kynologiai Szövetségnél (FCI) letétbe helyezett rottweiler-standard a 147/ 19.06.2000 / D sorszámot viseli.!
részlet fajtaleírás :
„Barátságos és békés alaptermészetéből eredően a rottweiler gyerekszerető, nagyon ragaszkodó, szófogadó, engedelmes és szívesen végez feladatokat. Megjelenése őserőt sugároz: viselkedése magabiztos, erős idegzetű és rettenthetetlen. Nagy figyelemmel reagál környezetére.”
Magyarországra 40 éve került be a fajta, az első 25 évben ismertté és igen népszerűvé vált. Az elmúlt évtizedekben, a tenyésztési irány megváltozott, de addig és mindig szigorú előírásoknak kellett megfelelni azoknak a kutyáknak, akit tenyésztésre szántak. Hangsúlyosan figyelték, kötelezően előírták a kutyák viselkedés vizsgálatát. Az irányíthatóság, kézbenterthatóság , az emberek közötti kiegyensúlyozott viselkedés mindig elvárás volt. Így van ez ma is! A tenyésztésre szánt kutyáknak vizsgát kellett tenni, amire kutyakiképző iskolán tudott felkészülni ( tenyészszemlék, munkavizsgák) Ma sincs másként.
Tehát a FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS ( ez maga a fajta, nem az, amit annak mondanak) törekvése mindig a most leírt módosító indítvány szövegével volt összhangban. Most azokra szeretnének szankciót hozni, a kockázatos fajtalistába kerüléssel, akik eddig is betartották, amit kellett. Hiszen mindig volt vézen vizsgálat a rottweiler fajtában, szemben a többi kutyafajtával, a listán szereplő és nem szereplő őrző-védő fajtákkal, meg egyéb terület őrző fajtákkal, na meg ne feledkezzünk meg az ellenőrizetlen a keverékekről sem !!!!!!
A most érvényben levő állatvédelmi törvény alkotása idején a rottweiler divat kutya volt. Tízezres nagyságrendben születtek kölykök évente, üzletszerűen szaporították, többnyire kereskedőknek és kereskedelmi céllal. „természetesen a nélkül, hogy a kutya igényeit, tartási körülményeit megfelelően biztosították volna. Ebből a körből származó kutyák okoztak baleseteket, amit a média kedvenc témájává duzzasztott. A hazai lelkiismeretes tenyésztők követve az ADRK irányvonalát, mindig harcoltak a negatív tendencia ellen. Mára a rottweiler populáció , ami szem előtt van, a tizedére csökkent! Jelentősen megváltozott az őrző-védő képesség, (oly jelentősen, hogy a rottweiler, mint munkakutya felhasználás is megnehezült)
A szem előtt lévő állomány, a válogatott minőség, nem tudja teljesíteni a minimum szintet. Nagy része nem tudja bemutatni az őrző-védő képességet
( nincs harci ösztön, de még egészséges pozitív agresszió sem!) Lehetne kimutatást készíteni a tenyészszemlék alapján , most jól jönne az, amitől „mi” sírva fakadunk. Itthon nem akaratlagosan, de már megváltozott az a képesség , ami ellen ma még szankciót akarnak hozni, nem szolgálati, nem munkakutyának, de sokkal inkább, mint családi kutyának tenyésztik és tartják a rottweilert. !!!! Évente nem születik 100 rottweiler kölyök sem tenyésztőknél. Több generációs, ellenőrizetlen, bizonytalan származású, rottweilernek mondott kutyák bizonyára születnek, de ez nem indokolja a fajta kockázati listára kerülését.
Ehhez kapcsolódó gondolat, gyakorlati kérdés
A tervezet értelmében, közterületen, közlekedésben kötelező a szájkosár ezen, fajtáknak. Ez OK, eddig is volt ilyen szabályozás és be is tartható, abban az esetben, ha ezeknek a fajtáknak a tartói is biztosítani tudják kutyáik számára a fajnak megfelelő tartást. Ezen fajták számára külön futtatókat jelölnek ki? Vagy a városokból kitiltják és bezárt kerti kutyaként kell élniük? Hiszen egy vizsgázott kutya is kerülhet összetűzésbe, egy neveletlen másik ebbel, ahol lehet emberi sérülés is, akkor, miként dönti k el, hogy ki a veszélyes eb? Aki nagyobbat harap az a veszélyes? Vagy aki a kockázati listán szerepel, azt akkor is „bűnösebb”, ha a másik eb gazdája mulasztott, vagy az ember mulasztott?
Más: Személyes példa.
Világ életemben fizettem ebadót, és „ebrendészeti” hozzájárulást, ma is fizetek a kutyáim után. Minden kutyám be volt jelentve, nyilvántartva a mindenkor hatályos törvények szerint. Rendszeresen oltva voltak, a kötelező mértéken felül is. Nyilvántartott, tetovált, ma már chippes ebek. Mindegyik járt, jár kutyaiskolába. 40 éve felelős kutyatartó vagyok. Tanulok, képzem magam hobbi kutyásként, tenyésztőként is, nem kis összeget erre fordítva. (aminek adótartalma sem kevés) Ezért úgy érzem, jogosan sért, hogy mint egy fajta kedvelőjét „előre”szankcionálni szeretnének, mert sokan felelőtlen állattartók.
Mi a garancia arra, hogy ha bekerül ez a passzus a törvénybe, nem használják fel rosszindulatúan a fajtát lehetetlenné téve?

A rottweilerezés iránya...!

"Segítsetek számolni, mondom az ADRK számait, valaki szedje
össze a magyarokét.

Az ADRK (egy 80 milliós lakosságú, mienknél jóval magasabb élet színvonalú országban) 20 tartományi csoportból áll. Ezen belül 113, azaz száztizenhárom területi csoport, ami jelent 113 darab rottweileres kutyaiskolát, iskolánként 5-15 rottweilerest, iskolánként 1-3 rottweileres segédet (113-300) , 13 rottweileres körungmestert, 18 rottweileres teljesítménybírót. (Nem beszélve arról, hogy a rottweileres iskolák körzetében 10 km-en belül van nj-s boxeres stb
iskola is.) Ehhez képest a 2008 VDH DM IPO VB válogatón:
A legjobb dobi 7.
A legjobb snaci 18.
A legjobb boxer 27.
A legjobb rottweiler 31. és őt követi a 32. 33. 34. 35. helyen szintén rottweiler.
Utánuk már csak a bukottak.
A rottweilerezés irányát nem mi szabjuk, nem a magyar klubok, nem a magyar tenyésztők. Mi csak a magunkét tudjuk pofozgatni, de nem a magyar állománynak van bármiféle tudatos rossz iránya, hanem a világnak.

Itt csak a hatások csapódnak le, önálló gondolkodás, és források hiányában. Az elvesztegetett éveket nem most fogjuk behozni, bárki bárkibe is köt bele. Rohanhat rá bárki kamikáze módjára egy kutyára egy tenyészszemlén, attól nem lesz itt tenyésztés. 

Megmutatni, hogy a másik kutyája nem üti meg az én mércémet, az a legkönnyebb, de az erre irányuló törekvések 20 év alatt sem találtak közös akaratra, eredményük nincs. Nem szeretnék senkit felébreszteni legszebb álmaiból, de ne kelljen már tényként elfogadni mindenki fikcióját. 

Nem kötelező tiszta vizet önteni a pohárba, reálisan gondolkodni, de akkor mindenki tartsa tiszteletben a másik téveszméit, kutyázzon mindenki a saját fejlövése szerint, de ne csodálkozzunk, ha ez nem vezet sehova."
( Rottweilervilág Fórum 2009. Krausz Viktor)