Szelekció a tenyésztésben

Gondolatok egy téma kapcsán ...
A bírói tanfolyamon dr Szemere György professzor tartott előadást az öröklődésről.
Nagyon érthető és nagyon élvezetes előadás volt, mert igyekezett egyszerűen megérthető és gyakorlati példákkal  , "kutyára lefordítva",  bemutatni az öröklésmenetet. Bevezetésként elmesélte, hogy amikor felkészült az előadásra, keresett magyar nyelvű anyagokat , de nagyon keveset  talált, ami a kutyáról szólna. Viszont ugyan erről , angol nyelven több kötetnyi szakirodalom van, de még abban sincs minden terület feltérképezve.  Természetesen a DNS, a kromoszómák , Mendel szabályokkal kezdődött az előadás, ez nem megkerülhető, hogy megértsd az öröklésmenet alapjait.

Természetesen nem emlékszem az előadására szó szerint, de a jegyzeteimet nem dobtam el. Megkerestem és abból szkeneltem be egy oldalt. 

Itt olvashatod számokkal milyen nagy is a variációs lehetőség a gének alapján,  a sok tulajdonságra amit örökölhet a kutya. A lap alján az előre harapásról  is esik szó.

Miért arról?

Mert az" átlag" normál kutya formától eltérő kinézet , szelekció és tudatos tenyésztés eredménye. A boxernél a kívánatos forma, az előreharapás, míg német juhász kutyáknál az ollós harapás! Lábhossz, a farok hossza, fül tartás, fül méret, szőrtípus, szőrhossz, szőrszín, betegségek öröklődése , szemszín öröklődésére, a generációk hatása az öröklésmenetben százalékos arányban,- témákra tért ki részletesebben.
A bírói tanfolyam dátumára nem tudok visszaemlékezni, de 1996 táján lehetett. Azóta sok idő eltelt és a kutya géntérképe is meg van 2005 óta !

Kutya géntérképe
2003-ban
2005-re elkészült
Mi , laikus, hobbi kutyatenyésztők vagyunk, nem kell tudományos alapossággal felkészülni a témából, de azért a saját érdekünkben fontos, hogy legalább az alapokat elsajátítsuk.  Vannak dolgok , amik nem képezik vita tárgyát, hanem tények!  Én ezt úgy fogalmaztam meg magamnak, már régen, hogy minek kísérletezni olyannal, amiről más már bebizonyította, hogy nem járható út? Én szerencsés vagyok a fajtámban, mert sok szakirodalom és adat áll rendelkezésre, hiszen az elődök jó munkát végeztek. Na, nem az itthoniak, de a fajta adó ország kinológusai !

Viszont egyre döbbenetesebb számomra, hogy itthon milyen alapon folyik a tenyésztés és milyen felkészületlen még mindenki , amikor nekifog a "tenyésztésnek", Evidens dolgoknak sem néznek utána , még mindig csak szóbeszéd útján terjed a "tudás". Mennél laikusabb, mennél érthetőbb sokak számára a szöveg,  az lesz az igaz, és azt hangoztatja mindenki. Rendre megfogalmazódik az is, hogy mi a "kötelező" feladata a tenyésztőnek. Ehhez a feladathoz vagy semmilyen segítséget nem kap, vagy kap tanácsot ezret, de az pont annyi tudásról árulkodik, mint ami neki van.

Nagyon széles és átfogó téma a tenyésztés, az állattenyésztés egy nagyon komoly szakma. Sok kötetnyi szakirodalma van.  A kutyások ehhez képest felkészületlenül, a maguk természetes módján belevágnak, nem kell hozzá más, mint sokszoros győztes, vagy tenyész engedélyt kapott két kutya. A második-harmadik alom után pedig már teljes szakértői is a fajtának , és fennen hangoztatják is , hogy szerintük hogyan is kell tenyészteni ! 

Mondjuk a legjobb az, aki még sose tenyésztett és így terjeszti az igét. Miért is jutott ez most eszembe?

Hmm. Beszélgetés , kérdés kapcsán , ami egy foghibáról szólt.  Megütötte a fülem egy -két mondat és elgondolkoztam.( erdélyi kopó fajtában beszélgettünk akkor) 

A tenyész szelekció nem azért kell, hogy átmenjen egy tenyész szemlén, vagy azért, hogy győzzön a kiállításon ! Azért kell, hogy egészséges , használható , örömet adó kutyák legyenek, akik örömmel, kiegyensúlyozott élettel, a helyükön vannak, normális kutya életet élhetnek ! 

Ez a mi felelősségünk a tenyésztésben, hogy ne csak kísérletezzünk, de igyekezzünk jó munkát végezni, hogy a kutyák a fajtajellegnek megfeleljenek és ha lehet az elődöknél még jobbak, szebbek, kiválóbbak legyenek.

A tenyésztőnek nem feladata mindenkit megóvni a csalódástól, mint ahogy nem feladata az sem, hogy mindenki helyett felelős kutyatartó legyen , az egész világ gondját a vállán cipelje! Tanulni se lehet mindenki helyett ! Bizony mindenkinek önmagának kell megszerezni a tudást!  

Az internet, a nyitott világ megadja a lehetőséget, "csak" élni kellene vele!!! Jó szándékkal, de tudatlanul sokat lehet ártani egy fajtában. Hát még akkor, ha a jó szándék sincs meg! Na akkor csuda dolgok történnek, egy fajtát ki is lehet  végezni!  Most, ma, tudatosan, vagy tudattalanul a fajták kivégzése, a fajtatiszta kutyatenyésztés ellehetetlenítése folyik! 

Látszólag a szakma , a minőség érdekében tett szigorítások kerülnek előtérbe, de pont a tudatlanság hajtja és generálja az eseményeket!  Hogyan is képzeli bárki, hogy politikai döntéssel, ennyi laikus, felkészületlen embert rákényszerít a komoly és szakszerű ebtenyésztésre? 

Az egyetlen majdnem minden fajtát összefogó, hagyományokkal rendelkező szervezet ellehetetlenítése folyik több évtizede. Nem csak kívülről, de belülről is! Anyagilag és erkölcsileg mélyponton van az ebtenyésztés. 

Az igen megtévesztő, hogy remek kiállításokat és rendezvényeket tudnak szervezni a kutyások és van nemzetközi elismertsége a hazai ebtenyésztésnek! 

Az csak egy szűk réteg áldozatos munkája, egyéni sikerorientáltság, mely igen nagy áldozatvállalást takar. Kitartó, több évtizedes  munka áll mögötte , küzdelem, tenyésztési eredményekhez való ragaszkodás . 

Mivel a fajta kör igen széles, mindig van, lesz kiemelkedő eredmény, akár több fajtában is.

Jól, szerencsésen megválogatott import tenyészkutyák bekerülése( fedezés, vétel)  az adott hazai állományba, mindig hozhat frissítést  és az első generációban jelentős javulás látható! De ez csak a felszín.

Így volt ez a rendszerváltás környékén, pl rottweilerben, meg a többi fajtában is. Aztán a kezdeti sikereket követi a csalódás, hiszen tenyésztési ismeretek nélkül véletlenszerű a további eredmény, ami súlyos csalódást és anyagi veszteséget okozhat.

Mi , most a fajtánkban a súlyos csalódás és az előre borítékolható anyagi veszteségnél tartunk. Mindezt úgy, hogy van 4 szervezet is, aki tenyésztés irányítani szeretne , de hogy miért és hogyan, arról lövése sincs senkinek!

Gyakorlatilag egyik szervezet vezetője sem tenyésztő, semmilyen tenyésztői eredménye nincs és nem is szakmája egyiknek sem az állattenyésztés. Így annyi történik, hogy lemásolnak egy tenyésztési programot és ehhez az elmélethez akarnak kutyásokat rendelni!

Köteleznek, előírnak,  mindezt úgy, hogy nincs meg a megvalósításhoz szükséges anyagi és tárgyi feltétel sem. Ez, nem jelent mást, minthogy a megemelkedett költségeket a tenyészteni szándékozóval fizettetné meg és ennek fejében nem ad semmit.

Ki az a bolond, aki ezt megteszi? Ki fog egy láthatóan veszteséges vállalkozásba belekezdeni ? Szerintem csak az akit be lehet csapni, hazugságokkal meg lehet vezetni. Mindig van ilyen és lesz is. Ám ez sem nem tenyésztés irányítás, sem nem fajtanemesítés! Ez egy lufi, ami rendre kipukkadt eddig is ! 

Ztp.

Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK TENYÉSZSZEMLÉJÉT? 

Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát. Sorrendet cseréltem az írás menetében. 
Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit, majd élőben  a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres "tenyészszemle" utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni".

Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! Sokszor és sok formában, de legutóbb így.  
Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici szösszenetből értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye van, hogy "átment" a tenyészszemlén. 
Nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy átmenjen a kutya a tenyészszemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e ! 
Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit ( még a szakemberek is) Mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a tenyész kutya kritériumainak  megfelel , hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól képzett eb! 

Ehhez kellene sok ember segítsége , közösség , akik nem az önös érdekeik mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! 

Miért csak az őrző-védő részről írok? 
Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig az volt a sarkalatos pont, ott mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! 
Sorra "buktak meg" a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz vezetett. 

Ma már,  húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni , így mindenki elégedetten hátra dől. 
Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. 
Nincs így. Miért ? 
Nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.

"Tenyész alkalmassági vizsgálat  (Ztp) 
A tenyészszemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. 
A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. 
A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp, mint a tenyésztésbe vétel , egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is. 

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül.

A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással. 

A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség. "


Mi is történik egy vizsgán, mit értékel a bíró? 

A különböző szintű vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz végrehajtása a fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott , hogy hogyan kell kiképezni, bemutatni a kutyát ! Az adható pontszámok, a hibák, erények értékelése is szabályozott ! 
A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal  és a bíró tudása, felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat !   
E mellett, figyelni kell, észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát. Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell legyen. Látni kell a gyakorlatok végrehajtása során , hogy az adott feladatra károsodás nélkül képezték ki. ( felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes ) 

A vizsga és a tenyészszemle őrző-védő anyaga hasonló, van ahol ugyan az. Viszont egy tenyészszemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell , hogy hangsúlyosan értékelje a bíró! Miért? 
Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik , az ösztönös adottságok, képességek viszont igen.
Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, az nem bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja !  

Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. 
Nem egy fogás az, amire készülni kell és nem rövid részekre eldarabolva a teljes anyag. 
Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott vizsgálat! 
Nem pihentetve , a gyakorlatok között, nem részekre bontva, kihagyva belőle ezt azt, a kutya gyengeségeit elfedve. 
A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami a törzskönybe és később a származási lapra kerül. (itthon semmi nem kerül rá, csak az ADRK- nál ) 

Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában.
A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos, koncentrált figyelése. A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet a kutya , mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés, fürkészés, állás felugatás , segéd kiléptetése ,rejtekhelyről támadás, fogás, ersztés, szembetámadás ,eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya  fejben és fizikumban , hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. 

Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY

Nem kell találgatni, bárki elolvashatja. 
Hogyan értékel a bíró? 
Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Szakembereknek tudniuk kell, mit látnak és azt hogyan kell értékelni, az milyen hatással van a tenyésztésben.(sajnos nem mindenki tudja , azok közül sem ,aki szakembernek mondja magát )  Bár a Ztp-n is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de itt ennek a résznek van kiemelt szerepe: ÖMT. Mi is az? 
17.A mutatott viselkedés értékelése
Értékelési kritériumok:
a,Ösztönös adottságok  Ö
b, Magabiztosság           M
c, Terhelhetőség              T
A kifejezett ÖMT jellemzői:
1.       A fizikai erő érzete(izomerő)
2.       Pszichikai erő
a, belső magabiztosság
b, érvényesülési ösztön(dominancia)
c, keménység
Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.
a, kifejezett „k”
Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás ,semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még adható „KIFEJEZETT” ÖMT
b, Meglévő „m”
Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat minősítése csak jó lehet.
c, Nem megfelelő „nm”
Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.
Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az őrző-védő ágazata.
Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a vizsgaszabályzat:
18.Értékelés 100-96 kitűnő , 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70 megfelelő, 69-o hiányos
a, Általános szabályok
A C ágazat megfelelő (70-79pont ) minősítéssel eredményes .Viszont a következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés(80 ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe , amelyik úgy eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.
Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. a kutyát a kutyavezető vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét.  A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól vezethető.
Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen(minősítéssel) beszéljen a bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.
b:)A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők
A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:
Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok
Erős, stabil idegrendszer
Magabiztosság
Terhelhetőség
Természetes, kontrolált agresszió viselkedés
Vezethetőség
A segéd testi és lelki állapota
c:) Fogásviszonyok
Lehetséges fogásváltozatok:
Energikus(erős) teli(mély) és nyugodt fogás
Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás
Nem mély foghegyes fogás
Ideges nyugtalan fogás
Fogásváltások
Puha és kevéssé energikus fogás
ÉS ÍGY TOVÁBB
forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és rendszeresen frissíteni kell(kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a bírói metodika is változik.

Na én ezért nem értem, hogy miért hatalmas öröm, büszkeség hogy a kutya megfogja a kart és látszólag küzd a segéddel. Azaz nem esik le idő előtt és ott is marad a küzdelem után a segéd mellett. 

2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is , ez alapján kellene értékelni a kutyákat. 
Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami tartalmaz rejtekhelyről kitámadást,  az IPO TA.  
Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott. Ide teszem, bár ezt itthon senki nem alkalmazza. A magyar teljesítménybírók pápábbak a pápánál és mindent jobban tudnak. 
A kutyatulajdonosnak meg hozzájuk kell igazodni , mert ők adhatnak vizsgát, tenyészszemlét. Azért érdemes megismerkedni ezzel és elgondolkozni rajta. Ez valójában könnyebb és nem nehezebb , a mostani "enyhe " követelménynél. Viszont a kutyatulajdonosnak kicsit tanulnia kellene ehhez. Alapszintű kiképzői tudás kell hozzá. 

IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok
1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont
2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont
3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont
4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont
Összesen: 100 pont

1. Állás és felugatás 15 pont
a) vezényszó: „fürkészéshez”
b) végrehajtás: A SegéD a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20 méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A TeljesítményBíró utasítására a KutyaVezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz” vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a SegéD-et aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-nak nem szabad sem a SegéD-re felugornia, sem a SegéD-et megfognia.
A TeljesítményBíró felhívására a KutyaVezető azonnal a kutyához megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A SegéD kilépése után a kutyára rákerül a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.
c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a SegéD állásában (a rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A SegéD olyan provokálásáért, mint a bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont
vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat megszakításra kerül.

2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30 pont
a) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”
b) végrehajtás: A TeljesítményBíró utasítására a KutyaVezető a rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A TeljesítményBíró felhívására a KutyaVezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé indul. A Kutyának-nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől kb. 10 lépés távolságban vannak, a TeljesítményBíró utasítására a SegédD előjön és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyá-nak azonnal energikus és erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a SegéD két botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A SegéD-et a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.
A KutyaVezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A TeljesítményBíró felhívására a SegéD beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad. A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a SegéD-et őrizni kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a TeljesítményBíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A SegédD-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A TeljesítményBíró utasítására a Kutyaezető normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)
kiadásával alapállást vesz fel.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az  energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a SegéD folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a terhelési szakaszban elhagyja a SegéD-et, vagy az csak a KutyaVezető vezényszavára marad a SegédD-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.

3. Szembetámadás a kutyára 40 pont
a) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás felvételéhez”, „láb melletti haladásra”
b) végrehajtás: A KutyaVezető a kutyát a nyakörvénél fogva megtarthatja, de nem biztathatja. A TeljesítményBíró utasítására a SegéD rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyá-tól. Kb. 40 lépés megtétele után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a KutyaVezető-re támad. A TeljesítményBíró utasítására – mikor a SegéD kb. 30 lépésnyire van a Kutyá-tól – a KutyaVezető a „fogd” vezényszó kiadásával a SegéD elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a SegéD-en levő védőkart foghatja meg. A KutyaVezető eközben a helyzetén nem változtathat. Bírói utasításra a SegéD határozottan megáll, a Kutyá-nak ekkor azonnal eresztenie kell. A KutyaVezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a TeljesítményBíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. Az eresztés után a Kutya szorosan a SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A TeljesítményBíró utasításakor a KutyaVezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően pórázra veszi.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok a súlyuknak megfelelően
csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a SegéD folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a SegéD-et, vagy az csak a KutyaVezető vezényszavára marad a SegéD-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni.

4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”
b) végrehajtás: A SegéD TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A kutyának a SegéD jobb oldalán kell haladnia, vagyis a SegéD és  a KutyaVezető között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a SegédD irányában, de a SegédeD-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be. A TeljesítményBíró előtt megállnak és a KutyaVezető jelenti a „C” ágazat befejezését.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően
csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos  a SegéD figyelmes felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.
IPO-TA ez egy új lehetőség 2012-től vizsga formájában letenni. OLVASD A SZABÁLYZATBAN !
Tenyész vizsgaként a három ágazat egyben és egyidejű bemutatása számít, nyílt, hivatalos vizsgán , melyhez értelemszerűen a küllembírálat is csatlakozik.
Akár egy ilyen vizsgán is megszerezhető lenne a tényész állat minősítés .
Létezik elő vizsga is , ugyan ilyen három ágazatos , de az IPO vizsga, verseny szinthez képest könnyített. Ám ez is elég lenne a kiállítási címek mellé! Ezt a teljesítmény bírók, munka, versenykutyások nem támogatják, ezért nem is honosodott meg itthon.
Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a CH cím eléréséhez is. 
Tenyésztésben számít : Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint ! Tenyészállat amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira.  
Kiegészítés 2015.
ADRK bírálati lap. Felül: Adatok, szűrési és vizsga eredmények, méretek, szemszín stb.
Középen: Általános összbenyomás, küllem
Táblázat : őrző-védő munka
Alul : lövés, zajérzékenység vizsgálatának az eredménye.
Majd a bírói minősítés, a tenyészthetőségről avagy egyéb javaslatról.

+ Gondolat: Mára, a kedves barátságos rottweilereké a főszerep, arra van nagyobb igény. Így az ösztönös, azaz a legendás, születetten jó őrző-védő képességre nincs szükség. 

A fejlesztett, tanított viselkedés elégséges hogy sikeres Ztp-t tegyenek a kutyák . Ehhez kellenek a jó segédek, jó kutyaiskolák, mert a felkészülés időigényes, szakmai segítség nélkül nem megy , mint régen. ( régen sem ment , csak rövidebb idő alatt sikerül felkészíteni a kutyákat, nem kellett több év hozzá, ezért a látszat az volt, hogy semmi különöset nem kell tenni )  

Mivel a rottweiler fajta tartói, tulajdonosai, tenyésztői , a szervezetek irányítói nem néztek előre, kevés rottweileres szakember van. 
Ez meg is látszik a mai állomány mennyiségén és minőségén. 
Gyakorlatilag nincs hazai tenyésztés, nincs törzskönyvezés. 
Vannak show rendezvények, amik azért a látszatot fenntartják, hogy minden rendben van.

"Kiállításra" tenyésztem .

A kiállításra szeretném vásárolni, tenyészteni szeretném majd-mondja a vevő. Én kiállításra tenyésztem nem munkára -mondja az eladó ,és  előre ígér fényes jövőt, kiállítási karriert a nyolc hetes kutyához. 

Mindig visszatérő téma, mikor lehet tudni, hogy a kutya kiállítási karriert fog befutni és bizonyosan győzelemre esélyes lesz. Vagy akár csak biztos kitűnő, biztos tenyészkutya. 

Az ezredik ilyen témájú beszélgetésnél írtam le, amit már megfogalmaztam, elmondtam sokszor az évek alatt. Érveltem, elmeséltem hol hallottam erről először, egy bírói tanfolyam keretében. Szó esett arról is , szerintem miért hibás gondolat  egy- másfél éves kutyák látható, meglévő anatómiai hibáit, úgy értékelni, hogy azt majd kinövi. Hibás, rossz elképzelés, hogy a fiatal osztályban felsorolt súlyosabb hibák a felnőtt osztályokba érve eltűnnek, a kutya kinövi az anatómiai hibáit!  

A később megszerzett kiállítási címektől egy hiba se tűnik el. Azok ott vannak, megmaradnak, csak az adott, bíró, az adott napon, abban a mezőnyben a látható hibákat súlyozva értékel. Jól, rosszul, szigorúan, vagy engedékenyen, szakmailag toppon, vagy gyengén bírálva adja ki a minősítéseket és ítéli oda a győztes címeket. Sokan azt is értetlenül fogadják, amikor egy kutya a jó, vagy akár a megfelelő minősítéstől  a Champion címig is eljut.  Vagy, visszafelé, a Világ győztes címtől a másnapi nagyon jó, jó minősítésig. Pedig nem annyira meglepő, ha higgadtan végig gondoljuk. 


Jól esik, ha a bíró szépnek értékeli a kutyánkat, hatalmas büszkeség és öröm forrása, a kiállításon nyerni! Ám egy idő után illik, többet megtanulni ebből a mesterségből, ha az ember tenyésztésre adja a fejét. Persze évtizedeket ellehet úgy tölteni egy fajtában, hogy semmit , de semmit nem tanulunk, de azért az több, mint tudatlanság. Mindenki képzeletére van bízva, hogy az ilyen tudatlanságot, tévedésnek, csalásnak, korrupciónak, összejátszásnak látja-e !  


Én magam, minden variációt láttam már, ennek ellenére igyekszem a jót meglátni ! Mivel megtanultam a bírói tanfolyamon leadott anyagot, sok bírálatot, sok kutyát is láttam, jól ismerem a standard leírást, nem kell a bíró értékelésére hagyatkoznom amikor látok egy kutyát. 


A bírói értékelések itthon, sajnos üres panelszöveggé váltak döntően. Sokszor nem takarja a látvány, azt a kutyát, ami a leírásban szerepel, ráadásul egyre több az olyan kiállítás ahol leíró bírálat sincs, csak minősítések, győztességek. A kiállítási címek így számomra csak annyit jelentenek, hogy szorgalmas gazdi, sok pénzzel gyűjtögetett , vagy büszkeségből, vagy hiúságból, vagy az üzlet reményében. Szóval a kutya mögött álló ember szándéka sokféle lehet, de engem csak a kutya érdekel.  

A valóban szép kutya látványa, még ma is elismerést vált ki belőlem. Csakhogy nálam a külső szépség, szoros egységet képez a belső tartalommal. 

Anatómiailag "hibátlan", a standard formai elemeinek megfelelő kutya sincs rám hatással, ha üres a tekintete, érdektelen, bamba, netán egy hadsereg kell, hogy figyelmességet csiholjanak ki belőle. (üvöltözés, ló labda, foci labda, kereplő, nálam nem nyerő) 

A hosszú bevezető után lássuk mikor lehet legelőször látni, hogy a kutya tényleges kiállítási karriert futhat be. 

8 hetesen semmiképp, bár nyilván az ígéretes forma már akkor is látszik. Főleg a kedves, szép fej. Bár a többi legalább olyan fontos !

A kölyök 6-8 hetesen ugyan azokat a formákat mutatja, amivé lesz felnőtten, de mivel a növekedés fázisa még hátra van, így 6-8 hetesen csak saccolni tudod a végleges  arányokat. 

Nem tudhatod, hogy  minden csont jó ütemben és megfelelő hosszúságra fejlődik-e és a majdani kívánatos  szöget zárja e be!  Akkor még csak ígéretes formát mutat a kiskutya, , amit a gyakorlott szem láthat , hiszen a testtájak harmóniája már akkor is jelen van. Vagy nincs harmónia, de az esetlenül csetlő -botló kiskutya kedves látványt nyújt akkor is, és ez érzelmi hatással van mindenkire.
Az intenzív növekedés fázisa 3 hónapos kor után kezdődik és  6-7 hónapos korig tart. Aztán a növekedés üteme lelassul. 
Fél éves korára leváltotta a fogát, kiderül az is hogy minden rendben van e. Komplett, korrekt fogazat a kívánalom. 
Ez mit takar? 
Ollós harapás , 42 maradandó foggal. Semmilyen engedmény nincs a fogak számát illetően! A "szoros ollóst", a "tétre harapást " tolerálják , de ehhez is szigorú szabályozást rögzített az ADRK, azaz a fajta adó ország szakember gárdája. Három éves kor után újból be kell mutatni a kutyát, ha tenyésztési szándék van vele. 
Mi látszik még fél évesen? 
Fél éves korában már ugyan olyan a csontozata, mint 1-2 évesen. Azaz a csontarányok, a szögelés, a mellkas íveltség, bordázottság, hátvonal hossza, feszessége, láb állások, amik már akkor is egyenesek, mancsok zártak.  Ezek nem a felnőtté válással lesznek "hibátlanok". Az alap értékek öröklöttek. 

Figyelem! A csontos vázról beszélünk! Az izomzat, testtömeg egy külön történet, ami szorosan összefügg és befolyásolja a kutya végső kinézetét. Azért az alapértékek már láthatóak ott is. A izomzat, tömeg, szőrminőség , a szín, szemszín, a fejarányok , szintén. 
Szóval fél évesen már a majdnem a kész kutyát látjuk! 

1. képen fél éves 

2- 3. képen egy éves 

A kisebb termetű szukáknál és kanoknál, hamarabb befejeződik az intenzív növekedés szakasza, így ők hamarabb egybe vannak. Ettől a látvány egy kompaktabb kutya, már egész fiatalon. Minél nagyobb, magasabb lesz a kutya, annál tovább tart az intenzív növekedés szakasza. Ezért a nagy kanok, szukák szétesőbbek. 
Ám ez a "szétesőbb" nem jelenti a lábak görbeségét, a mancsok nyitottságát, a laza nyerges hátat, vagy a nyitott , meredek szögeléseket. 
Arányos , harmonikus test felépítést jelent, kamaszos nyurgasággal és súllyal. 

Két évesen lesz kész, felnőtt a kutya, három évesen lesz érett, ereje teljében !  


4. képen két éves 
5. képen három éves 

Nem véletlen, hogy az ADRK ezen 2-3 év időszakában határozza meg a kutyák tenyész bírálatát, ahol a kiállítási győztességeket nem veszik számba, de a kutya részletes küllembírálaton esik át. Kap egy leíró bírálatot, ami a törzskönyvi bejegyzésbe kerül.  
6. képen hét éves
7. képen nyolc éves 
8.képen kilenc éves 

Témához kapcsolódó írások , amik szintén sok éve elolvashatók magyarul is , szakkönyvből fordítva :  
Forma és használati hibák    A fej


Klub kiállítás 1989. Először Magyarországon ADRK bíró

Néhány kép az eseményről.


1.                                                                                            










2.


3-4.



5.
6.
7.


8.

9.

Miért is került ide ez a bejegyzés, hiszen olyan régen volt , ki emlékszik már arra?  

Régen nem élnek azok a kutyák. Nyomuk sincs, talán csak néhány ember emlékszik rájuk. Kettő dolog amiért számomra nagyon fontos eseményt örökít meg.
Az egyik az, hogy rottweileres szakemberek, bírók, a klub életében meghatározó emberek láthatóak a képeken. 
Magyarországon , először bírált ADRK speciál bíró, Willi Faussner személyében. 
A MEOE Rottweiler Szakosztálya elnökeként , meghívásomra érkezett, de természetesen Dr Bródy Tíbor a MEOE akkori elnöke támogatása nélkül ez nem sikerülhetett volna.

1988-ban bevezetésre került a világútlevél, nyitottá váltak a határok, megszüntek a szigorú korlátok, hogy csak három évenként és komoly átvilágítás után lehet külföldre menni. Ám ekkor, 1989. áprilisában még nem volt rendszerváltás és a vasfüggöny is állt !

A másik amit sose felejtek el, Willi Faussner bírálata, szavai amit a tenyésztésről mondott, magyarázata, érvelése, amikor firtattuk miért pont az győzőtt , hogyan is kerülhetett előre pedig........

Abban az időben , már nagyon ismert és nagyon elterjedt volt a rottweiler.  1985-ben alakult az önálló rottweiler fajtaszakosztály, addig a MEOE Nagytestű vegyes szakosztályhoz tartoztak a rottweileresek. Ez volt a szervezet harmadik Klub kiállítása. 

1989-komoly változások éve az ország életében, de mi "kutyáztunk" és nem politizáltunk. "Csak" kihasználtuk a változás adta lehetőségeket.  Pénzünk ugyan nem volt, de lelkesedésünk annál több, így igykeztünk előre haladni, rottweileres közösséget építeni , na meg szakmailag előrehaladni, a szebb, jobb, minőségibb rottweiler állomány érdekében.

Bizony ebben az időben  hatalmas érdeklődés övezte már a rottweilert, 18 év telt el az első- hivatalosan is bejegyzett - rottweilerek Magyarországra érkezésétől ! Ekkora már mindenki tudta, hogy a fekete , vörösrajzos, nagy kutya "a rottweiler." 
Nyilvánvaló, látható volt a divat hatása, tömegtermelés indult be, "elképesztő" formájú és viselkedésű rottweilereket vezettek fel kiállításokon. Nyertek is szép számmal, hiszen nem volt ez másként régen sem, mint ma.

Az emberi hiúság és érdek, nagy motivációt ad, szép számmal megsokszorozva tülekedtek az emberek a címekért. Ki ne szeretne sikeresnek látszani ?!
A tenyésztés értékmérői a kiállítási  címek lettek. Minél nagyobb volt ez a szám, halmozták egy kutya eredményeit, annál sikeresebbnek, értékesebbnek tartották az ebet. Na, meg a kutya gazdája fürdött a sikerben, egy idő után fontos emberré vált !  Szava volt, értett hozzá, meghatározó volt a véleménye a fajta sorsát befolyásoló döntésekben. 

Jó, magyar szokás szerint, ez vitákban, egymás lejáratásában, a kutyákról való hazugságok, pletykák terjesztésében csúcsosodott ki. Ez látszott nyilvánosan, fű alatt meg a bírók megnyerése volt a járható és bevett szokás.
Abban az időben még ügyeltek a látszatra, a bírók szerepe , a címek kiosztása, még nem volt ennyire nyilvánvaló, mint ma.
A bírói karban is sokan tartották és képviselték a szakmát," hagyományos " tenyészérték bírálat folyt az FCI meghatározás szerint.  Így bizony elég vegyes eredmények születtek, a megfelelőtől akár a győztes címig is eljuthatott a kutya. Ez is sok vitára adott okot, mert nehéz volt megérteni , hogyan születhetnek hétről-hétre más eredmények! 
Willi Faussner és dr Bródy Tíborral beszélgetve, számomra érthetővé vált a dolog. Akkor még csak megértettem, de sokáig el nem fogadtam, hiszen a tenyésztésben a "hibás"  kutya láthatóan sok hibát rögzített. Sokat rombolt a fajtán, hiszen a standard ajánlása szerinti , ideális rottweiler volt számomra a minta. 
Az a minta, amit én tartottam annak, hiszen hittem, tudtam, hogy kiváló rottweilereink vannak! Akkor még nem kételkedtem, hittem a bírók szakértelmében is! Bár néha vitatkoztam, háborogtam, rosszul esett, igazságtalannak éreztem, de igyekeztem megérteni a dolgokat. Magyarázatot kerestem, szakkönyveket bújtam, néztem, láttam, hallottam!

Kiegészítés 2017. 
Újra olvasva , emlékezve beugrott , hogy méltatlanul elfelejtettem megemlíteni , hogy ezen a kiállításon Adolf Ringer ÖRK volt a másik bíró. Az ő könyve volt sokáig az egyetlen ,ami útmutatást adott a rottweilerről, magyar nyelven . 

A fenti számozott fotókról 
  • 1. Frau Fraussner, Willi Faußner, Tristan Held, Szolnoki Gábor , akinek a feje látszik hátulról-Juhász László 
  • 2.Németvölgyi Anka CAC Klubgyőztes HFGY (sajnos a megmaradt katalógusomban nincs benne, így több adatot nem tudok róla) Nyílt osztály szuka
  • 3. Szira Karcsi, én, Csernák Sanyi
  • 4.Feketevirág Őrző Aurél, Oszi Met.rott. 1340 1986. 12.29. apa: Ali Koc-Ka anya: Rákosligetszépe Abigél Tenyésztő: Csűrös Tamás tulajdonos Szira Károly 1138 Antalfa u.84. CAC Klubgyőztes  Munkaosztály kan
  • 5. A rottweilerről szóló kiadvány borítója. Juhász László nyomdai és anyagi segítsége nélkül nem sikerülhetett volna. Újházi Péter fordította, a Pinkoss könyvből kijelőlt részeket. Az 1988-ban Rottweiler klubkiállításon készült fotókból válogattam ki a győzteseket , szótárazva fordítottam a bírálatukat, az ADRK szaklapjából.
  • 6. Maglódi László, Cliff Hause Ripp Met. rott 1461/88 apa: Falko v.d, Tente anya: Mira von Köhlervad T: Kurt Günter Ripp t: Maglódi László 6400 Kiskunhalas Kilian Gy. u. 62. HPJ  ADRK import. Tristan Held, az ADRK 2. elnöke
  • 7. Németh György , Imreligeti Claudia Met. Rott. 727/88 1988.02.02. apa: Black of Borgvaale anya: Natkai -Szigeti Cili T: Tóth Tíbor  t_ Németh György 1157 Erdőkerülő u.26. .Willi Faussner és a háttérben az asztalnál, dr Bródy Tíbor
  • 8. Lord v.d, Vierjahresztein 1374/88 1988.02.18.  a:Casar v. Eiplatz a: Nelly v. Hause Hagele T: Karl Betz t: Szabó László 6000 Kecskemét Szellő u. 3. nincs eredménye a Hiradóban -fogalmam sincs miért! Akkor a formája miatt fotóztam :) ADRK import ő is.
  • 9. Maglódi László és a kutya fotóját Cim Hause Ripp - ként feliratoztam . Na, de miért , hogyan ? Nem tudom , már nem emlékszem .
Ide teszem a Hiradó skenelt változatát , ami a kiállítás után jelent meg. 2006-óta fent van a képtáramban, kísérő szöveggel !  Igazi kortörténet, "történelem"

A szövegeimet, beszámolóimat olvasva elszomorodom, hogy semmi nem változott. Szinte ugyan azt lehetne leírni.  Sunyiság, pletykák, ferdítések, hazugságok, tudatlanság , magabiztos melldöngetés a semmire. Elenetét párja, a jóindulatú de túlzott kidomborítása, a laikus , kutyaimádó "minden kutyát szeretni kell" képnek.
Rottweiler Hiradó 1 szám. 1 oldal
Pontosan nem emlékszem, de a tartalomból következően 1989. májusában kapta mindenki készhez.
A szándék már akkor is az volt, hogy "legendák" helyett a valóság és a tények legyenek ismertek tagjaink előtt.
Minden tag postán kapta meg a Hiradót, nem kellett fizetni érte.
Ehhez nekem, nekünk kellett dolgozni, hogy elkészülhessen.










Rottweiler Hiradó 1 szám 2. oldal
Eredmények. Érdemes megnézni a neveket, kutyák, tenyésztők.
Nekem a munkaosztályos kan eredmények adtak visszaigazolást és némi elégtételt.
Négy kutya a körben, az "ászok" az akkori idők sztár kutyái.
Kakukk tojásként, Szira Karcsi Oszkárja. Ő Ali Koc-ka fia, Karcsinak mi adtuk el, fedezésből járó elsőválasztássú kölyök volt.
Szép és nagyon-nagyon jó kutya volt. Igazi bombázó, az őrző-védőben, de kedves családtag a mindennapokban.
Szóval Faußner úrnál ő nyert!!!!
A Klubkiállításon készült videó felvétel is tanulságos.

Rottweiler Hiradó 1 szám 3. oldal

1988-volt a világútlevél bevezetésének éve, ekkortól vált lehetővé, hogy mindenki korlátozás nélkül mehetett külföldre.
Persze a kutyások kiállításra mentek, hogy "most már igazán megtudják" milyen is a kutyájuk. Itthon már akkor is vegyes eredmények születtek és bizony a póráz vége sokszor volt döntő az eredmények , címek oda ítélésében. Nézd a híradó bejegyzését!
Klagenfurt: Adráspusztai Gerzson k2 R. CACA ! ő Spes Borbolya Crisztosz fia, akire a CACIB kiállításon figyeltem fel, és így ismerkedtünk meg Szolnoki Gabival. Ide költözött Pestlőrincre, így hívtuk a kutyaiskolába is. TOTO szép és szintén kiváló kutya volt. Kiállításon győzött, munkáját az iskolában és a mindennapi életben való helytállásban mutatta be. Kutyás biztonsági őrként dolgozott Gábor, és Toto volt a "szolgálati" kutya.
Nagy versenytársa, "ellenfele" Xénia'S Gáius, a akkori idők menő kutyája. Ő is kiállítási sztár és emellett biztonsági őr kutya volt.  A lap alján az ő eredményére van utalás, hogy jelezzük , nem csak sikerek léteznek.  A világkiállításon Koppenhágában, nagy stressz érte Janit. A bírálat megkezdése előtt lövéspróba volt. Gaius lővés félő volt, így ezen a próbán "megbukott", azaz kizárták a további bírálatból. Bírálat nélkül jött haza. 2500 km-t utazott , mert eszébe nem jutott, hogy ott ilyen lövés próba is lehet !
Persze már akkor sem a megfelelő következtetéseket vonták le nagyjaink, mély csend övezte az eredményt. Nem néztek szembe a ténnyel, hogy a "lövés félő " egy munkakutyánál nem tolerálható , nem lényegtelen hiba, amin átlehet lépni, ha nem beszélünk róla.

Videók kattis a videó foltra , ha nem jelenne meg !

,



Kapcsolódó cikkek, ehhez az időszakhoz :



Ztp-ről , bírálatról 

Klub kiállítás A győztes
  Nem szerettük
 

Állami elismertség....

A MEOE, a rendszerváltást követő években úgy átalakult, hogy minden szakmai dolgot átadott és rábízott arra, akit érdekel és tenni akar érte. Sorra alakulhattak az önálló szervezetek, önálló gazdálkodással és önállóan kialakított belső szabályzatokkal. 
Nevében nem, de tulajdonképpen egy szövetségi rendszert alkottak a MEOE szervezetei, már a kilencvenes évek elején.   
A közgyűlés által is kimondott hosszú távú cél a tényleges szövetséggé válás volt, ami azért nem valósult meg akkor, mert  ehhez minden szervezetnek „ önálló jogi személyiségű szervezetté kellett volna válnia.”  Sokan akkor se tudták ezt bevállalni. Nem volt rá anyagi fedezetük, és a személyi feltételek se voltak adottak.  A kis klubok, kis létszámú fajták tulajdonosai nem tudtak volna szervezett keretek között fajtát gondozni, hiszen arra nem volt lehetőségük, meg még ők is ismerkedtek a fajtával. Frissen kezdtek bele a tenyésztésbe. Nekik a MEOE központ volt a bázis, a „nagy kalap” révén minden szolgáltatáshoz, előnyhöz hozzájutottak, amit a nagy létszámú fajták tenyésztői már megteremtettek.
Aki fajta gondozni akart, az megtehette régen is , és ma is tehetné.  Nincs semmi akadálya,  a szakmai, a fajtát előre vivő tenyésztésnek! Elvben! 
A gyakorlatban, viszont egy tenyésztői klubnak pénzre van szüksége a működéshez. Anyagi forrása a beszedett tagdíj és egyéb, saját tehetségéből összegyűjtött pénz vagy tárgyi eszközök.  Központi pénz nem áll rendelkezésére egyik szervezetnek sem, bár a MEOE „meghitelez” egy sor dolgot, de azt számon kéri és el is kell számolni vele. 
Mint tudjuk a pénz az nagy úr, így az „álmodozáshoz” bizony sok pénz kell, amit a tagoknak kell összerakni. Rottweilerben ez például rendre meg is történt, nagyon komoly pénzek gyűltek össze, lévén, hogy divat fajtává vált, sokan tartották, szaporították és egy szűk réteg tenyésztette is. A tenyésztői gondolkozás elterjedését gátolta, hogy a MEOE elnökség engedett a pénz nyomásának és kitalálta a tenyésztők konkurenciájának rendszerét. A kimondott szándék a tájékoztatás volt, de a gyakorlatban a több bevétel elérése volt a cél. Hogyan? Létrehozta a "felülbélyegzett törzskönyv" intézményét. Ezzel lehetőséget adott, a szigorú szelekció kikerülésének. Igaz ezt dupla szolgáltatási díjért tette, így "büntette" azt, hogy kiállításra, tenyészszemlére, felkészülésre nem költöttek a kutyások. Később megfejelte ezt a kitalált rendszert azzal,  hogy a felülbélyegzett törzskönyvi bejegyzéssel született utódokat kritika nélküli tenyésztésbe vehették.Sőt akár a Champion címig eljuthatott , a véletlen jobban sikerült egyed. Bizonytalan származással, rejtett hibák tömegét hordozva , tízezrével szaporodott a rottweiler állomány is. Ennek eredményeként generációk sorában rögzítve lett számtalan tenyésztésből kizáró , súlyos hiba. Mára nyomon követhetetlen  az ebből származó állomány, de a fajta népszerűségének, munkaképességének csökkenése nyilvánvaló. 
Nem csak a rottweileres szervezeteknek, de a MEOE KÖZPONTNAK IS , HATALMAS BEVÉTELE volt a fajtából. Egyszer készítettem egy statisztikát, hogy"csak" törzskönyvezésből, kennel név kiváltásból, átírásból, tagdíj részesedésből mennyi pénz folyt be a MEOE központba, tízenegy év alatt ! 50 milló forintot is meghaladta, ami hatalmas összeg , főleg úgy, hogy ebből egy forint nem fordítódott a fajtára, szakmai dolgokra ! Tanulni, tájékozódni, minden tenyésztőnek önállóan kellett. Hiszen muszáj volt erre költenie, ha veresenyben akart maradni. Kiállításon győzni, championátusokat szerezni folyamatosan nem lehet véletlenszerűen. Ráadásul a garanciális kötelezettséget, csak a tenyésztőkön kértek számon, hiszen náluk drágább volt egy kölyök, mint a nagy átlagnál. Kevesen is vállalták a tenyésztés rögös útját. Aki mégis megtette, bizony céltáblává vált! A kezdeti sikereket, örömöt hamar felváltotta az irigy kritikusok furkálódása! Mit tett eközben a többség? Rombolt, szerepelt, élvezte a fajta népszerűségének előnyét, hogy neki semmit nem kellett tenni, csak a kicsinyke pénzét kivenni , ha szaporított, vagy büszkélkedni kellett a megszerzett címekkel! 

Ma már nincs hatalmas bevétel , se klub, se központi szinten. 

Oka?

Rossz gazdálkodás, elmulasztott, félvállról vett ellenőrzés, szakmaiatlan döntések sorozata.
1993-tól minden soros elnök, vezetőség után, csalás, hazugság, anyagi csőd maradt. 

Mi ebből a MEOE elnökségének a felelősége? Az, hogy elmulasztotta ,a vezető személyek számonkérését ! Miért nem kérte számon? Miért is tette volna? Főleg hogyan? Bárkinek elhitték, hogy ő egy ártatlan áldozat. 
A MEOE központ bevételeit a „klub” anomáliái, eltapsolt milliói nem érintették! Nekik a törzskönyvezés, a kiállítás rendezésből befolyó pénzek pont elegek voltak, hiszen messze meghaladták a tagokra fordítható, önálló klub bevételeit.  Mindenki azt gondolta, mindig így lesz, a tejjel mézzel folyó kánaán megérkezett, forrása kiapadhatatlan.
Nincs így,mint látjuk,  de térjünk vissza az eredeti gondolatmenethez. Mivel minden szervezet önálló, egyiknek sincs „hatalma” a másik felett, így a fajtagondozó szervezetek nem működhettek  országos és mindenkire érvényes szabályzatokkal. Van egy minimum , amire ajánlásokat tehetnek  a fajtagondozó klubok,  de nagyon kell lobbizni azért, hogy az meg is valósulhasson. 
1. Kiket kell meggyőzni?
2. MEOE elnökség, bírói testületek.
3. Aztán szépen sorban a bizottságok és szervezetek elnökeit.
4. Amikor őket meggyőzték van esély a szabályzat megváltoztatására, amit a kutyásoknak is tudomására hoznak, mint kötelező érvényű szabályt. Ők nem is nagyon tiltakoznak, mert hiszik, hogy ők mindent be is fognak tartani.
Tiltakozni a tenyésztők szoktak, mert ők már gyakorlatból tudják, hogy azért nem olyan egyszerű kérdés ez. Egy szabályzat megalkotása nagyon kevés az eredményes tenyésztői munkához.
Minden döntéshozatalban, a sor legvégén a tenyésztő áll, akit mindenki árgus szemmel figyel.
Miért ez a nagy figyelem? - Azért, mert a neve köztudatban van.
Ezért neki kiemelten nehezíteni kell a dolgát, mert olyan renitens, hogy merte a tenyészetét„fogalommá” tenni,  eredményes kutyáival .
Nem emlékszem pontosan mikor,( 1998-2000 kb.)  de a MEOE elnöksége „szép csendben” minden döntést a vezetők hatáskörébe utalt, megtartotta a törzskönyvezés és a hozzá kapcsolódó összes bevételt. A szponzori pénzek fölötti döntés joga, a reklám bevétel, a CACIB -ok, CAC-ok bevételének X százaléka az övé. A külföldi kapcsolattartás az övé. Ám ez nem a kinológia fejlesztésére fordítódik, csak önös üzleti érdekek vezérelte akciók látszanak. A bírói testületek, teljesen  önállóak, semmi szakmai kontról nincs felettük,így semminemű  kritika meg nem érinti őket, hiszen csak ők a képzett szakemberek ! Mindenki más amatőr, elfogult laikus , tartja a közbeszéd. 
A MEOE elnökség, a bírói testületek azt tesznek, amit akarnak, amihez csak kedvük és tehetségük van.  Mindezt azért tehetik, mert a tagoknak nincs beleszólása semmibe. Szólhat, meg beszélhet, de senkit nem érdekel . A tagok így „ellenállnak”, kinek-kinek ez mást jelent,  passzív vagy aktív ellenállást. Rottweilerben  mára teljes érdektelenség van .
Egy szűk réteg azért mindig van, aki próbálkozik, és a tenyésztést bevállalja , de az sem közösségi, csak egyéni szinten jellemzőbb inkább.
Most ezt az egész rendszert át kellene adni, egy államilag elismert szervezetnek, amelyik semmi mást nem akar, mint hatalmat, a vele járó pénzzel.  
Ezt én hibás lépésnek gondolom, mert eddig még mindig úgy volt, hogy átvették a szakma jegyében, aztán szembesültek a valósággal, hogy valójában pont a szakmára nincs pénz. A következők, akik szembesültek ezzel a ténnyel, ugyan azt csinálták, amit az elődeik.  Csalódottságukban , loptak, csaltak, hazudtak. 
Miért kell mindig ugyan azt az utat járni?
Miért nem akarja senki tudni, mire is ácsingózik?   Miért kell évtizedeket várni, hogy minden „új „ rájöjjön, nem ezt a babaruhát akarta?
Ha gondolkozó, tisztességes emberekre lelnénk- nekünk, tagoknak- nem kellene átszervezni az életünket, egy újabb hülye, légből kapott ötlet miatt.
Na de hogyan lehet tudást tölteni a fafejűek, üres agyába?
Hol lelhető fel a gondolkozó , okos, tisztességes , kellő tapasztalattal rendelkező ember, aki a közösségért dolgozna, akár évtizedeket is?