Gil vom Burgthan illusztráció
Folytattuk volna a tenyésztés
témáját is. pl: így is...
Tisztelt Krausz Győzőné!
A decemberi Rottweiler Magazinban
olvastam a kérdésüket azokra a bizonyos számokra vonatkozólag.
Nos, magam sem tudtam többet
róluk, viszont írtam egy e-mailt az ADRK–nak amire tegnap érkezett válasz
Németországból. A következőket tudtam meg: A számok az illető kutya örökítő
képességét 100-zal jelölik. Értelemszerűen a száz alatti számok az átlagosnál
egyre gyengébb, a 100 feletti számok az annál egyre erősebb örökítő képességet
jelentik.
Az Önök által közölt adatlapon 6
tulajdonságra vizsgálták a lapon szereplő kutyák örökítő képességét,
természetesen a vizsgált kutyáktól származó utódok jelleg analízisére alapozva.
HD csípőizület korrektsége
ED könyökizület erőssége
RÜC (rückbiss) hátraharapás
JOC (jochbein) járomív
KOPF (kopfstarke) koponyaerősség
KNO (knochenstarke) a csontozat
erőssége
Nos ennyit sikerült kiderítenem.
Remélem, tudtam segíteni Önöknek!
Tisztelettel: Vida Zoltán
6456. Madaras, Árpád u.24.
KEDVES VIDA ZOLTÁN!
KÖSZÖNJÜK A SEGÍTŐ KÉSZSÉGEDET !
Iwan Fuße de Eifel illusztráció
Tenyésztés még ...., részlet a tenyésztési szabályzatból, amit tervként tettünk volna közzé.
A ROTTWEILER TENYÉSZTÉSE
IV. TENYÉSZÁLLATOKKAL SZEMBEN
TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
A tenyésztőknek azon kell
munkálkodniuk, hogy a lehető legjobb állatokat szerezzék meg a tenyésztés
céljára. A következő tulajdonságokra különösképpen figyelmet kell fordítani.
Határozott nemi jelleg, egészség,
életerő, kitartás, használhatóság, erős és teljes ollós harapás, kemény
felépítés, jó idegek, szilárd jellem ("wesen"), magabiztosság, a
fajtára jellemző ösztönök megléte.
A csípőizületi diszplázia olyan
degenerációs jelenség, amely különösen erős mértékben csökkenti a
használhatóságot. Mivel a diszplázia örökölhető, minden felelősségteljes
tenyésztő számára magától értetődő kötelesség kell hogy legyen, hogy csak olyan
állatokat vonjon be a tenyésztésbe, amelyek tenyésztésre alkalmas
csípőizülettel rendelkeznek.
A rottweilereknek a tenyésztési
alkalmassági vizsgára történő benevezésekor a csípőizületi diszplázia
tekintetében az alábbi rendelkezések vannak érvényben.
A röntgenvizsgálat eredménye
akkor ismerhető el, ha a kutya a vizsgálat időpontjában legalább 18 hónapos
volt.
A röntgenvizsgálatot olyan
állatorvosoknál kell elvégeztetni, akik rendelkeznek a MEOE engedélyével. A
röntgenvizsgálat elvégzésére feljogosított intézményeket, illetve
állatorvosokat "A kutya" c. folyóirat és a Rottweiler Szakosztály
lapja közli és folyamatosan aktualizálja.
A főtenyészszemlére (körungra)
jelentkező kutyák röntgen leleteit és felvételeit be kell küldeni ellenőrzés
céljából a Független Diszplázia Bizottsághoz (FDB). Főtenyészszemlére csak
FDB-számmal ellátott kutyával lehet jelentkezni.
A HD- értékelő-állomások a
következő leleteket adhatják ki:
• Semmi
nem utal csípőizületi diszpláziára, azaz diszplázia mentes (HD-)
tenyésztésre és főtenyészszemlére
alkalmas
• Átmeneti
forma (határeset) (HD +/-)
tenyésztésre és főtenyészszemlére
alkalmas
• Enyhe
csípőizületi diszplázia (HD +)
tenyésztésre még engedélyezett
• Közepes
csípőizületi diszplázia (HD++)
Tenyésztésre nem engedélyezett
• Súlyos
csípőizületi diszplázia (HD-)
Tenyésztésre nem engedélyezett
Ha egy röntgenfelvétel
eredetiségét illetően kétség merül fel, az elnökségnek joga van arra, hogy a
tenyésztési bizottság közreműködésével külön indoklás nélkül
kontrollvizsgálatot rendeljen el.
Nem szabad megismételni azokat a
pároztatásokat, ahonnan olyan almok származnak, amelyekben a kutyák
gyaníthatóan örökölt hibákkal rendelkeznek.
V. A TENYÉSZÁLLATOK ALSÓ ÉS FELSŐ
KORHATÁRA
A tenyésztésre történő
felhasználás alsó korhatára a fedeztetési aktus időpontjában kanok részére 24
hónap, szukák részére 20 hónap.
A szukák a 8. életév
betöltésekor, a kanok a 9. életév betöltésekor kiválnak a tenyésztésből. Ebben
az esetben is a fedezés napja a meghatározó dátum.
VI. A TENYÉSZTÉSRE VALÓ
FELHASZNÁLÁS GYAKORISÁGA
Egy kan legfeljebb heti két
szukát, illetve évi 40 szukát fedezhet.
A MEOE tenyésztési előírásainak
megfelelően szukák 2 naptári évben 3 almot hordhatnak.
A szuka és a kan tulajdonosainak
a fedezés előtt meg kell győződniük, hogy a tenyészpartnerek MEOE származási
lappal rendelkeznek, tenyésztési alkalmassági vizsgát tettek, és kiképzési
fokozattal, valamint tenyésztésre alkalmas csípőizülettel rendelkeznek.
A fedező kan tulajdonosának egy
külföldi szukával tervezett fedezése esetén a származási lapba való
betekintéssel meg kell győződnie arról, hogy a szukának olyan származási lapja
van, melyet az FCI elismer és a származási ország bizonyítványával, ill.
tenyésztési alkalmassággal rendelkezik.
VII. ALOMLÉTSZÁM
Súlyos rendellenességgel
született kölyköket állatorvos beavatásával szelektálni kell.
Változás a tenyészkiválasztásban:
Az alomellenőrnek joga van túl
sok kölyök ellen kifogást emelni, ha azt a szuka állapota megkívánja. Az
alomellenőrnek nagy létszámú alom esetén részletesen be kell számolnia az
anyaállat és a kölykök állapotáról, az utóbbiak esetén a súlyról is.
(jegyzőkönyv)
A szuka első alma esetén tanácsos
az anyaállat és a kölykök egészsége érdekében csak a legerősebbeket és
legéletképesebbeket felnevelni.
A kölyköket a 7. élethetük
betöltése előtt nem szabad kiadni. Egészségesnek, féregmentesnek és egy
védőoltással kell rendelkezniük. Nem szabad, hogy a kennelben fertőző betegség
uralkodjon.
VIII. INTÉZKEDÉSEK A FAJTA
FENNTARTÁSÁRA ÉS TÁMOGATÁSÁRA
1., Tenyészkiállítások,
tenyészalkalmassági vizsgák, főtenyészszemle és teljesítményvizsgák.
a., Nemzetközi kiállításokon
(CACIB),
Klubkiállításokon a MEOE
kiállítási szabályzatát kell alkalmazni.
b., Általános kiállítások (CAC)
c., Speciális kiállítások
A rendezvények idején a MEOE
nemzetközi tenyészkiállításaival nem szabad ütköznie. A kivitelezést a MEOE FCI
kiállítási szabályzata tartalmazza.
d., Tenyészalkalmassági vizsgák
e., Főtenyészszemle
f., Teljesítményvizsgák. (AD, BH,
IPO, SCH, VK, MK,)
2., Törzskönyvezés
a., A törzskönyv célja
Fajtatiszta kutyák mindenfajta
tiszta tenyésztése csak a tenyészállat hiánytalanul bizonyítható származásával
lehetséges.
Ezért képezi a törzskönyv -
melyben a tenyésztésben alkalmazott állatok minden utódja folyamatosan be van
vezetve - azt a bázist, mely alapján a tenyésztők orientálódhatnak.
A tenyészalkalmassági vizsga a
teljesítményvizsgával együtt, valamint más, a tenyésztést szolgáló intézkedések
olyan értékes ismereteket tartalmaznak, melyeket a tenyészpárok
összeállításánál figyelembe kell venni.
Átmeneti forma (határeset) (HD
+/-)
tenyésztésre és főtenyészszemlére
alkalmas
• Enyhe
csípőizületi diszplázia (HD +)
tenyésztésre még engedélyezett
• Közepes
csípőizületi diszplázia (HD++)
Tenyésztésre nem engedélyezett
• Súlyos
csípőizületi diszplázia (HD-)
Tenyésztésre nem engedélyezett
Ha egy röntgenfelvétel
eredetiségét illetően kétség merül fel, az elnökségnek joga van arra, hogy a
tenyésztési bizottság közreműködésével külön indoklás nélkül
kontrollvizsgálatot rendeljen el.
Nem szabad megismételni azokat a
pároztatásokat, ahonnan olyan almok származnak, amelyekben a kutyák
gyaníthatóan örökölt hibákkal rendelkeznek.
A TENYÉSZÁLLATOK ALSÓ ÉS FELSŐ
KORHATÁRA
A tenyésztésre történő
felhasználás alsó korhatára a fedeztetési aktus időpontjában kanok részére 24
hónap, szukák részére 20 hónap.
A szukák a 8. életév
betöltésekor, a kanok a 9. életév betöltésekor kiválnak a tenyésztésből. Ebben
az esetben is a fedezés napja a meghatározó dátum.
VI. A TENYÉSZTÉSRE VALÓ
FELHASZNÁLÁS GYAKORISÁGA
Egy kan legfeljebb heti két
szukát, illetve évi 40 szukát fedezhet.
A MEOE tenyésztési előírásainak
megfelelően szukák 2 naptári évben 3 almot hordhatnak.
A szuka és a kan tulajdonosainak
a fedezés előtt meg kell győződniük, hogy a tenyészpartnerek MEOE származási
lappal rendelkeznek, tenyésztési alkalmassági vizsgát tettek, és kiképzési
fokozattal, valamint tenyésztésre alkalmas csípőizülettel rendelkeznek.
A fedező kan tulajdonosának egy
külföldi szukával tervezett fedezése esetén a származási lapba való
betekintéssel meg kell győződnie arról, hogy a szukának olyan származási lapja
van, melyet az FCI elismer és a származási ország bizonyítványával, ill. tenyésztési
alkalmassággal rendelkezik.
ALOMLÉTSZÁM
Súlyos rendellenességgel
született kölyköket állatorvos beavatásával szelektálni kell.
Változás a tenyészkiválasztásban:
Az alomellenőrnek joga van túl
sok kölyök ellen kifogást emelni, ha azt a szuka állapota megkívánja. Az
alomellenőrnek nagy létszámú alom esetén részletesen be kell számolnia az
anyaállat és a kölykök állapotáról, az utóbbiak esetén a súlyról is.
(jegyzőkönyv)
A szuka első alma esetén tanácsos
az anyaállat és a kölykök egészsége érdekében csak a legerősebbeket és
legéletképesebbeket felnevelni.
A kölyköket a 7. élethetük
betöltése előtt nem szabad kiadni. Egészségesnek, féregmentesnek és egy
védőoltással kell rendelkezniük. Nem szabad, hogy a kennelben fertőző betegség
uralkodjon.
INTÉZKEDÉSEK A FAJTA
FENNTARTÁSÁRA ÉS TÁMOGATÁSÁRA
1., Tenyészkiállítások,
tenyészalkalmassági vizsgák, főtenyészszemle és teljesítményvizsgák.
a., Nemzetközi kiállításokon
(CACIB),
Klubkiállításokon a MEOE
kiállítási szabályzatát kell alkalmazni.
b., Általános kiállítások (CAC)
c., Speciális kiállítások
A rendezvények idején a MEOE
nemzetközi tenyészkiállításaival nem szabad ütköznie. A kivitelezést a MEOE FCI
kiállítási szabályzata tartalmazza.
d., Tenyészalkalmassági vizsgák
e., Főtenyészszemle
f., Teljesítményvizsgák. (AD, BH,
IPO, SCH, VK, MK,)
2., Törzskönyvezés
a., A törzskönyv célja
Fajtatiszta kutyák mindenfajta
tiszta tenyésztése csak a tenyészállat hiánytalanul bizonyítható származásával
lehetséges. Ezért képezi a törzskönyv -
melyben a tenyésztésben alkalmazott állatok minden utódja folyamatosan be van
vezetve - azt a bázist, mely alapján a tenyésztők orientálódhatnak. A tenyészalkalmassági vizsga a
teljesítményvizsgával együtt, valamint más, a tenyésztést szolgáló intézkedések
olyan értékes ismereteket tartalmaznak, melyeket a tenyészpárok
összeállításánál figyelembe kell venni.
Rick vom Burgtan illusztráció
