Civil szféra, kutyatenyésztés, klub


Egy vélemény margójára írtam 

Miért marad mindig aktuális a téma? Miért nem a jót, a valóságot látjuk?

Úgy átlag öt évenként, mindig van egy kezdő kutyás aki előhozza a témát "bezzeg az ADRK " Aztán beindul a kórus és megy a régen eltanult szöveg. 
Vicces, ahogyan feledésbe merülnek az évek, sokaknak hirtelen emlékezet kiesése lesz . Az idő mindent megszépít !  szólás-mondás ide is igaz. 

Szerintem, egyéni ötletek hiányában csak sárdagasztás, ismétlés folyik rottweileres körökben. Sokan vannak, akik csak rombolni tudnak, építeni nem. Több formában megfogalmaztam már , és több lehetséges alternatívát felvázoltam az évek alatt. Mára elfogyott a lendületem, és csak ez a kis összefoglaló maradt. Nem érdemes ragozni és ismételni sem.

Németországban elszámoltatják a csalókat, hazudozókat, nemtől, kortól és mindentől függetlenül. Kirekesztődik az is, aki a sporttársainak súlyosan árt. 

Ott működik a civil szféra, a demokrácia, így tud épülni a közösség. Épül, fejlődik, értékek teremtődnek. A közösen megteremtett anyagi javakat, nem nyúlják le, nem rombolják szét irigységből, ostobaságból. 
Több generáció tevékenykedik az iskolán, cél a kiképzés, felkészítés, az emberek megnyerése a kutyás sportnak, vagy a tenyésztésnek. Tehetik, mert van biztos munkájuk, megélhetésük, szabadidejük, nem kényszerítik őket állandó háborúra, ellenségeskedésre. Viták, szemléletváltozások ott is vannak, de rendeződik a nézeteltérés előbb utóbb. Bizony van, hogy a bíróság, a jog lesz a perdöntő! 

Gondolkoznak, túljutnak, változtatnak, kompromisszumot kötnek vagy elfogadják a megváltozhatatlant. "  Itthon se marad más, mint elfogadni a megváltozhatatlant!

Nézd ezt a listát. http://www.4rottweilers.com/rottweiler_adrk_klubsieger.htm  
Ezt a sort:  
1993  Ken v Schwaiger Wappen  Egyik sem   Niko v Alt-Mengenich   Otti Pred Gozdom 

Nincs szuka Klub győztes jelölve!  Pedig volt összevetés, ki is hirdették a győztest! Wolfgang által felvezetett munka osztályos szuka nyert. Ő kapta a szuka Klub győztes címet. Ott voltam, láttam, végig szurkoltam!
Akkor, egy évtizeden át ,  több ADRK eseményen résztvettem . 

DE! Egyszer csak törölték az eredményt, és a Rottweiler magazinban egy rövid hír jelent meg arról, hogy Wolfgangot felfüggesztették az ADRK tagsága, jelesül a bírói tevékenysége alól is. Sajnos a nyelv ismeretének hiánya behatárolja a kommunikációt, de sikerült annyit megtudni, hogy valami szabálytalanság volt a nevezés körül, és emiatt megóvta valaki az eredményt. A munkavizsga bizonyítvány kelte és a nevezési határidő egy nap eltérést mutatott. Szabálytalanul nevezték munka osztályba, hiszen a nevezéshez csatolni kell a már meglévő vizsgabizonyítványt!  Így volt-e, nem e, azt nem tudom, de azt igen, hogy bíróságra került a dolog és Wolfgangnak komoly összegű kártérítést ítéltek meg. No, meg az ADRK tagságát és a bírói tisztét is visszakapta. Tőle tudom a történetet, hiszen abban az évben és a következőben is, fedeztetni mentem hozzájuk. Ilyenkor náluk töltöttünk 1-2 napot, így volt idő a döcögős beszélgetésre is.
  
 92-93-94 R-T-V betüs Noris -Wendi alom 
Tünde és Siroccó Twigi, Noxi Budapest CACIB 

Bennem mély nyomot hagyott ez a történet, mert itthon egészen más szelek fújtak. Bármit meg lehetett úszni, ha jó pozícióban volt valaki. Nem volt más feladat, mint ügyesen hazudozni, manipulálni a kutyás környezetet, MEOE vezető tisztségviselőket. 
Így történhetett meg, hogy a közösség pénzét el lehetett herdálni, pozícióból hamar sikeres tenyésztővé, munkakutyássá, bíróvá lehetett válni.

További előny volt még, ha valakinek sok pénze volt. A kiállítások világában kellett otthonosan mozogni, az meg ugye nagyon sok pénzzel járt mindig is. A kutya győztes címei alapozták meg a „szakmai” utat. A sok CAC, CACIB, Champion cím igazolta vissza, hogy egy elkötelezett, sikeres kutyással állunk szemben. Ugyan ezt munkakutyás berkekben, a vizsgák, a versenyzés, a nemzetközi versenyeken való indulás testesítette meg. Leginkább akkor lett valaki elkötelezett munkakutyás, ha az eb külleme nem közelítette meg a kitűnő minősítést, elfajult esetben a tenyészthető minősítést sem. 

Csoda e, hogy egy idő után, nem a minél jobb kutya tenyésztése lett a cél? Sokkal inkább egy jó pozíció jelentette a gyors előrejutást. Nem tettek másként a rottweileresek sem, pozícióra törekedtek. 

Amikor sikerült megszerezni az áhított pozíciót, lehetőleg az elnöki, titkári címet, ők határozták meg, hogy mi történjen, milyen követelményrendszer legyen a tenyésztésben. Ez könnyebbé teszi a dolgukat, legalábbis így remélték. Bíztak benne, hogy ettől sikeres kutyásnak látszanak majd. Az eredményeket maguknak kibulizzák, a többieket meg elkaszálják, így csak ők lesznek a tenyésztők és ők adnak el kutyát. Természetesen ez hosszútávon nem jött be, mert a látszatból még nem lesz a valóság, így állandó harccá vált a pozíció megtartása. 
A nemtelen harcok közepette, a közösség pénze is elfogyott. Az üres kassza, az adoság halmozás mutatott rá, hogy a közösség pénzét, erejét használják egyéni céljaik eléréséhez, így egy idő után nem igazán lehetett rejtegetni, hogy valójában tehetségtelenek. Pénz nélkül már nem sikerült a sikeresség látszatát fent tartani, így tovább álltak vagy eltűntek egy kis időre.  Többen nem véglegesen hagyták ott a szervezetet és a fajtát sem, csak más színekben bukkantak fel, a dicső múltat emlegetve.

Mára minden kifújt, csak az egymásra mutogatás maradt meg. MEOE sincs, MRK sincs. (2016. 10. 21.) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése