Szuka nélkül nincs tenyésztés .......és emberek nélkül sem, akik tenyészteni akarnak, időt, pénzt, fáradságot nem kímélve, hogy megismerjék, majd népszerűsítsék a fajtát , jó hírét vigyék szerte a világban !
Képeket böngésztem, kollázst készítettem, linket gyűjtöttem majd feltettem egy egy posztba az ADRK ismert, legendás kutyáit. Kiemelt tenyészállatokat, Klub győzteseket, vagy szüleiket ábrázolják. Azok az ősök, akik így vagy úgy, megtalálhatók a hazai rottweilerek származási lapján( ezáltal a hazai rottweiler állomány törzskönyvében is) Kinek több, kinek kevesebb, esetleg más -más kombinációban, de fellelhetők sokunk kutyájában ezek az ősök.
Amit a múltba ásva be szerettem volna mutatni, hogy sok sok ember munkája, elkötelezettsége a tenyésztésben , kell ahhoz, hogy szép, jó, sikeres, legendás kutyák születhessenek és nevelődjenek fel. Miért 1971-től és miért a 80-as évek? Azért mert ez a lista
került a szemem elé böngészés közben.
Az évszámok egyezősége elgondolkodtatott. Az
ADRK háza táján 1971-től jegyzik a Klub győzteseket, Fiatal klub győzteseket,
kanban és szukában. KS' KJS' Klubsiger, Klubsigerin, Klubjugendsiger,
Klubjugensigering. 1970- ben került be a fajta Magyarországra, 1971- ben
nyitották meg a fajta hazai törzskönyvét, jegyezték be Met. Rott 1, Met. Rott 2
számmal az első két szukát a MEOE -nél, mint egyetlen hazai tenyésztő
szervezetnél.
Bearól+ info
Találtam egy videót. 22:36-tól Bea von der Teufelsbrücke
a1990. Német mester bajnokságon
Kutyás hirdetések kedvenc mondata a kutyák eredményeinek
felsorolása után, a fantasztikus genetikai háttér megemlítése, legendás,
eredményes ősökre való hivatkozás. Ezzel kívánják kiemelni, előrevetíteni a
leendő kiskutyák személyiségjegyeit. A fotók és a szájhagyomány útján terjedő információk alapján
pedig mindenki elképzel valamit, hiszen a többségnek sose adatott meg, hogy
élőben, de akár archív felvételen lássa a kutyát. Genetikai feltérképezésre se
volt mód régen. Amikor a tenyésztésben az ember eljut oda, hogy tudatos,
meghatározott tenyésztési irányt kövessen, igyekszik kizárni a hiba lehetőségeket.
Ilyenkor fontos szerepet kap, az ősök ismerete. Hiba az, amit a standard hibaként
felsorol és szakmai bírálatnál kifogásolnak a különböző rendezvényeken.
Kiemelten a tenyésztésből kizáró hibákra kell fókuszálni.
Az adott időszak kutyáinak külső, belső megjelenési formája
az ősökre, a kutya genetikájára vezethető vissza. Mit rejtenek a
gének, milyen tulajdonságokat örökölhet a kutya? A külső, azaz a látható
tulajdonságok öröklésmenete sokkal bonyolultabb, mint azt sokan
elképzelik. A kutya genetikája láthatatlan, gyakorlatilag feltételezéseken alapul a hobbi szintű kutyatenyésztésben. Még akkor is így van, ha a kutyák géntérképe elkészült, és akár tudományos alapossággal felkészülhetnénk ELMÉLETBEN. Elkezdünk keresgélni és a kutakodás érdekes összefüggéseket hoz elő.
Most a net-en fellehető temérdek információból kiemeltem néhányat, fotó kollázst készítettem. Ehhez kapcsolódóan olvasgattam, törzskönyvet, honlapokat böngésztem.
Mottó: tudj meg többet a kutyáról.
Néhány adatot kimásoltam és word dokumentumba elmentettem, sorba rendezgettem. Sorvezetőm az ADRK klubgyőztesek lista volt. Az lista elején kezdtem és a kanokat vettem sorra.
ADRK Klubgyőztesek - KS'- 1971-1979.
Bulli vom Hungerbühl 1971.1972. KS INT.CH WS'73 KS'71'72 SCHWZ.S'71'72 SCHH2 HD+/- Született: 20. augusztus 1966 042.4652. gek. bis VPG 2 HD +/- tenyésztő Lothar Born, Posten 31, 7451 Stetten tulajdonos Christian Kohler, Hauptstr. 7 1/1 7218 Trossingen
1985-től a fajta népszerűsége igen nagy itthon is. Megalakul az
első fajtagondozó szervezet. Két meghatározó kan vonala tetten
érhető a régi Csehből, NDKból importált és az új, rendszerváltozást
követő állományból, melynek gerincét az ADRK kutyák adják. Mit tett az ADRK 40
év alatt és mit tettünk, mi itthon a fajtával? Hova jutottunk el? És Miért pont
ide, ahol ma tartunk? Ezek részben költői kérdések, hiszen összehasonlíthatatlan a
két időszak, mert a kiindulási pont, sem egyforma. Nulláról kezdeni és egy már
meglévő eredményre tovább építkezni nem ugyan az! Az ország helyzete, szokásai
, az emberek élete, lehetőségei civil hobbijuk folytatására ég és föld! Így
ugyanazt másolni és előírni dőreség, versenybe szállni velük meg ostobaság. Viszont ami jó és megvalósítható, azt érdemes el lesni tőlük. Tanulni és nyitott
szemmel járni, sose árt!
A törzskönyvi bejegyzésben és a származási lapon, az alábbi leírás szerepel.
KÖRUNG 26.09.93 in Sennfeld(Wulff/Freib./Hed.)
Widerrist 66cm Brusttiefe 30cm Gewicht 52kg
Rumpflänge 76cm Brustumfang 92cm Oberkopf 15.0 cm Fang 9.5cm ------------------------------------------------------------------------------- Großer, einwandfrei gebauter Rüde mit guter
Kopfpartie, Ohren gut angesetzt und getragen,Augen dunkelbraun(2a),dunkle
Maulpigmente,Maulwinkel etwas aufgehellt. Einwandfreie Brustpartie, gerade Rückenlinie,
kräftige,gerade Läufe,Winkelungen in Ordnung. Einwandfreie Fellstruktur,gut
gesetzte Abzeichen,an der Brust etwas unscharf. Ausgreifendes Gangwerk,Lahmt z.Zt.
vorne rechts leicht. Vollständiges Scherengebiß. Schutztrieb und Triebanlagen
sind sehr hoch. Selbstsicherheit, Aufmerksamkeit, Härte und Mut sind hoch.
Schußgleichgültig. - SchH/VPG III FH AD BH IPO III
Magyarul
Nagy, hibátlan felépítésű kan, jó fejforma, jól tűzött
fülekkel, sötétbarna szemek (2a), sötét szájpigmentek, a szájzugok kissé
világosabbak. Kifogástalan mellkas, egyenes hátsó vonal, erős, egyenes lábak,
szögelések rendben. Hibátlan szőr szerkezet, jó jegyek, a mellkason elmosódott.
Tértölelő, szabad mozgás, mancsok jelenleg elöl jobbra kissé kifelé fordult. teljes ollós harapás. A védő ösztön és a bevethetőség
nagyon magasak. Önbizalom, figyelmesség nagy, kitartás és a bátorság nagyon
nagy. Lövés közömbös. - SchH / VPG III,FH, AD, BH, IPO III
Noris testvérei az alomban :
Norek vom Grüntenblick BH, ZTP, FH, SCHH III
Nicky vom Gruntenblick SchH II, AD, BH, Gek. b. Eza, HD-
Naldo vom Grüntenblick SchH III, FH, AD, IPO III, ZTP
(11.90) HD-Frei
14X SchH III (Kb. Pontszám: 281) Naldo versenyeztek
átlagosan 281 pont, minimum 272, és maximális pontszámot a 292 kb.
Nemo vom Gruntenblick SchH III, ZTP, HD-
Noris testvérei még : kattins, hogy lásd a sok jól sikerült utódot! Persze, ha szerver is úgy akarja !
.......és mindez nem jöhetett volna létre , ha nincsenek ők :)
Képeket böngésztem, kollázst
készítettem, linket gyűjtöttem majd feltettem egy egy posztba az ADRK ismert,
legendás kutyáit. Kiemelt
tenyészállatokat, Klub győzteseket, vagy szüleiket, testvéreiket ábrázolják a
posztban szereplő kutyák. Azok az ősök,
akik így vagy úgy, megtalálhatók a hazai rottweilerek származási lapján
(ezáltal a hazai rottweiler állomány törzskönyvében is) Kinek több, kinek
kevesebb, esetleg más -más kombinációban, de fellelhetők sokunk kutyájában ezek
az ősök. Amit a múltba ásva be szerettem
volna mutatni, hogy sok sok ember munkája, elkötelezettsége a tenyésztésben,
kell ahhoz, hogy szép, jó, sikeres, legendás kutyák születhessenek és
nevelődjenek fel. Miért 1971-től és miért a 80-as évek? Azért mert ez a lista
került a szemem elé böngészés közben. http://www.4rottweilers.com/rottweiler_adrk_klubsieger.htm
Az évszámok "egyezősége" elgondolkodtatott. Az
ADRK háza táján 1971-től jegyzik a Klub győzteseket, Fiatal klub győzteseket,
kanban és szukában. KS' KJS' Klubsiger, Klubsigerin, Klubjugendsiger ,
Klubjugensigering.
1970- ben került be a fajta Magyarországra, 1971- ben
nyitották meg a fajta hazai törzskönyvét, jegyezték be Met. Rott 1, Met. Rott 2
számmal az első két szukát a MEOE -nél, mint egyetlen hazai tenyésztő
szervezetnél. 1985-től a fajta népszerűsége igen nagy itthon is. Megalakul az
első "fajtagondozó" szervezet. Két meghatározó kan vonala tetten
érhető a "régi" Csehből, NDKból importált és az "új",
rendszerváltozást követő állományból, melynek gerincét az ADRK kutyák adják. Mit tett az ADRK 40 év alatt és mit tettünk, mi itthon a fajtával? Hova jutottunk
el? És Miért pont ide, ahol ma tartunk?Ezek részben költői kérdések, hiszen összehasonlíthatatlan a
két időszak, mert a kiindulási pont sem egyforma. Nulláról kezdeni és egy már
meglévő eredményre tovább építkezni nem ugyan az Az ország helyzete, szokásai, az emberek élete, lehetőségei civil hobbijuk folytatására ég és föld! Így
ugyanazt másolni és előírni dőreség, versenybe szállni velük meg ostobaság.
Viszont ami jó és megvalósítható, azt érdemes ellesni tőlük. Tanulni és nyitott
szemmel járni, sose árt!
Sajnos a linkek nem élnek>>>PawFillage Üzenet a
PawVillage-től 2020. december 20
A mai naptól fogva meghoztam a
nehéz döntést, hogy visszavonom a meglévő PawVillage webhelyet. Először
1997-ben építették, hosszú ideje egy teljesen ingyenes platformot a törzskönyv
megosztására és együttműködésére. Részben a gyorsan változó technológiák,
valamint az együttműködő weboldal és az elterjedt online közösség működtetésének
és támogatásának növekvő bonyolultsága miatt szükségessé vált számomra a
szolgáltatás megszüntetése.
Ez nagyon nehéz döntés volt, és
nem könnyedén hozták meg. A PawVillage 23 éve része az életemnek és sokan mások
életének is. Hatalmas tiszteletem és szeretetem azok iránt, akik hozzájárultak
ahhoz, hogy a PawVillage a világ egyik vezető kutyafajta forrása.
Ez nehéz év volt a PawVillage
számára, mint sokak számára. 2020 a kihívásokkal teli gazdasági körülmények és
a gyorsan változó prioritások éve volt. A webhely fenntartásával kapcsolatos
költségeim nőttek, miközben a forgalom évek óta lassan csökken. Ezen a ponton a
webhely támogatása és kezelése fenntarthatatlanná vált, és elkerülhetetlenné
vált egy kis idő eltöltése a projekttől.
Tovább haladva a jövő minden
lehetőségét megvizsgálom. Biztos vagyok benne, hogy kezdetben el fognak borulni
a kérdések, és nem fogok tudni válaszolni mindenki e-mailjére, de ha meg
szeretné szólítani, kérjük, írjon az info@pawvillage.com címre.
Ezen az oldalon fellelhetők az adatok, de ide regisztrálni kell, hogy lásd. A fenti linkek regisztráció nélkül is elérhetők voltak, azért azt választottam ide. >de, most csak ez maradt
Bele lapozol, és nem látsz mást, mint egy adathalmazt. Egy laikus,
kezdő kutyás biztos nem kezdi el böngészni, ám ha mégis azt tenné mit lát? ABC rend van, adatok , tények, tenyésztést segítő nyilvánosság. Ez csak a tenyésztőknek szolgál információval, főleg azoknak, akiknek hosszú
távú és önálló elképzeléseik vannak! Fontos észrevenni, hogy a tenyésztők nincsenek egymás elé, alá rendelve, nincs versenyhelyzet . Tehát nem igazán a kezdő, első almos tenyésztőknek „kincs „ez a könyv, de
megtanulhat belőle valamit! Először azt, hogy senki nem a csúcson kezdi! Oda el
kell jutni!
Az egyik fotónál olvashatod, hogy az ilyen-olyan kiállítási eredmények, győztességek
nincsenek felsorolva, azt nem tartalmazza a törzskönyv. Az nem tenyésztési adat! Erre rákérdeztem 1994-ben, hogy-hogy? A tenyésztési főfelügyelő( ADRK) válasza erre az volt: Azok a
címek a reklámot szolgálják, bizonyára jól mutat a kölykök törzskönyvén, de a
tenyésztést nem segítik. Miért? Volt a következő kérdésem. Azért mert különböző szemléletű bírók, más-más
minősítést adhatnak a kutyának, nem az ADRK tenyész szempontjait helyezik előtérbe,
így esetenként hamis képet kapunk a kutyákról. A tenyész bírálatokat az
ADRK-nál speciál, erre felkészített és felkészült bírák végzik, hogy viszonylag
egységes képet kapjunk az állományról. Minden évben aztán össze is ülünk,
megbeszéljük a tapasztalatokat, majd meghozzuk a szükséges döntéseket, kijelöljük
a következő évek feladatait.
Szóval:
643 oldal!
Puhafedeles borító, ezzel a felirattal:
ZUCHT-, KÖR-UND LEISTUNGBUCH Brand LXXX mit den Eintragungen
91708-95085 von Január bis Dezember 1996.
1997, Geführt und herausgegeben vom Allgemeinen Deitschen
Rottweiler Klub e. V. ( ADRK)
Sitz Minden
Zucht und Leistungbuchstelle Sündring 18-32499 Minden
Kifejezések, rövidítések, mozaik szavak magyarázata
Lista az apa kutyákról. ABC rendben a fedező kanok, melyik
alomban és milyen törzskönyvi számú kutyáknál találhatóak apaként (a
könyv későbbi oldalain megnézhető az alomról több információ)
Az alom ellenőrzéskor rögzített hibák felsorolása,
törzskönyvi szám és név szerint.
Harapáshiba, köldöksérv, színhiba, hosszú szőr, szem szín stb. törzskönyvi
szám, név szerint
Szóval az alomban látható komoly hibákról adnak tájékoztatást, amit az
alomellenőrzéskor rögzítenek. Ez mutatja, hol is tart a fajta tenyésztése, az
adott populációban milyen intézkedéseket kell hozni ennek kiküszöbölésére.
Tájékoztatja a tenyésztőket a nem látható, azaz genetikai háttérről.
A teljesítménykönyv oldalait statisztikával zárják.
Mennyi kutya vizsgázott, melyik szervezetnél (mert nem csak az ADRK berkein
belül tehet vizsgát egy kutya, de 10 másik nagy szervezetnél!
Fedező kanok betűrendben- mely szukákat fedezte. Törzskönyvi
szám - név
HD, ED szűrés eredménye törzskönyvi számmal, betűrendben. Végén
grafikon, hogy hogyan alakult az állomány.
Született almok. Tenyészet neve, az alom betűjele majd a
tenyészet besorolása (egyszerű, teljesítmény (munka) teljesítmény és köz
tenyésztésre tenyésztés.) Szülők neve törzskönyvi száma, eredményei, ugyan ez a
nagyszülőkről! (kiállítási eredmény nincs felsorolva! ) Szűrési eredmény,
vizsgák, tenyészalkalmassági vizsgálat, kiemelt tenyészállat minősítés-ha van!
Kölykök törzskönyvi száma, neve, neme évek alatt az állomány.(nincs besorolás,
nincs megjegyzés, a száraz tények, adatrögzítés) Majd ez is grafikonnal zárul.
Tenyészetek betűrendben, tenyésztő neve címe
Ztp -tenyészalkalmassági vizsgát tett kutyák felsorolása.
Listázva, törzskönyvi szám, név, eredmény
Ztp -tenyészalkalmassági vizsgát tett kutyák felsorolása.
Részletesen! Név, törzskönyvi szám, eredmény, szülők, testméretek, a küllem leírása,
a bemutatott munkarész értékelése. Majd az utolsó sor kiemelt területek
értékelése röviden: szemszín, fejforma, fej méretarányok, járomív,
általános viselkedés, jellem, munkaképesség. Értékelés : megfelelt, vagy
visszarendelve, ( vagy nem alkalmas , ha harmadik felvezetésre se tudja a
kívánt munkát bemutatni). Küllem résznél
szigorú szankció van, tenyésztésből kizáró hibával nem próbálkoznak Ztp-n olyan
kutyát fel sem vezetnek! Egyedül a munkarésznél van engedmény, hogy kapjon még
időt a felkészüléshez. 3-6 hónap
Statisztikák. A teljesítménykönyv. Kutya neve, milyen
vizsgafokozatot tett, milyen eredménnyel és melyik szervezetnél
Körungon felvezetett kutyák felsorolása. Listázva, törzskönyvi
szám, név, eredmény (kiemelt tenyészállatok)
Tenyészetek betűrendben, tenyésztő neve címe, az alom melyik
betűjelnél tart és milyen törzskönyvi számon rögzítették az almot . ( a képek nem követik a pontos sorrendet, mert a feltöltésnél más rendszert követett a számítógép. Igykeztem rendezni, de nem mindig sikerült )
Ezt a könyv formátumot és a nyilvános közzétételt nem tudom mikor kezdték, nekem a legkorábbi 1967-1968 – kiadású. de az a kötet, 167 oldal, kevesebb adatot tartalmaz, mint a későbbiek. Az év tizedek alatt , egyre több
szakmai dolgot tettek nyilvánossá, mindig fejlődtek és fejlesztettek, plusz
dolgokat tettek közzé, na meg a tenyésztők , a kutyák létszáma is nőt és nőt!
Szakkönyv is van , amiben a fajta eredetét , a kezdeti lépéseket, és sok mást fontos dolgot leírt Adolf Pienkoß. Cime: Rottweiler . Sokadik kiadást éli meg a könyv , de mindig aktuális marad .
Előző almaink kapcsán voltak rossz tapasztalataim, innen-onnan, sőt mindenhonnan, a rottweilerekkel szembeni előítélet nyilvánult meg az iskolákon, a közbeszédben! Ostobaságok, amikről azt hittem, azon túl vagyunk már, mindenki tudja az igazat, a jót! Döbbenet számomra, hogy ÚJBÓL ÉS ÚJBÓL EL KELL MONDANI, mert nem tudják vagy nagyon rosszul tudják! Ez a téma szorosan kapcsolódik a büntetés, erőszak, ösztönkezelés témakörhöz, ami a "görbe tükör" kapcsán felszínre került. Maga a téma örök, de egy ideje bosszant, hogy küzdeni kell a butasággal, az előítélettel, a hogyan etessem, kérdés után a második legfontosabb kérdés, hogyan büntessem!?
Amikor új családba kerülve, némileg átrendezik a család eddigi, megszokott életét, rendre jönnek a kérdések is. Megválaszoljuk, segítünk. A kérdések mellett mindenki elmeséli, „más” mit tanácsolt, mit mondott a fajtáról, milyen javaslatot tett, a problémák megoldására. Van, amivel egyetértünk, de bizony sokszor nagyon blőd tanács hangzik el.
A hülyeségből, mára hegyet lehetne emelni, a sok hasznos írás és tanács mellett. El is lehet tévedni az erdőben rendesen. Ezért leírtam, mi az, ami érdekes számomra az eseményekből, miként értékelem a kölyök viselkedését. Mi ösztönös kutya viselkedés és miként lesz ebből a tanult viselkedés. Mik azok az ösztönös képességek, amire a tanítást, a nevelést alapozhatjuk. Sikerült mindig bemutatni a jót, középpontba a pozitív megerősítés elvét helyezve. A jutalom, a motiváció, a dicséret fontosságát hangsúlyozva végig, hiszen egy kölyökkutyáról beszélünk, aki új családba, új környezetbe kerül és sok számára idegen és értelmezhetetlen emberi szabályt kell megtanulnia.
Hallgasd a videón! Csendben elviszik a tárgyakat. Látszólag még nem a tárgyért, de morognak, kerregnek, használják a fogukat! A másik kutyának ez érthető információ!
A büntetés nálam nem központi kérdés. Amikor kell, lerendezem és spongyát rá. Nem hordozom a sérelmeimet. Az ez irányú kérdésekre is megadom a választ, gyakorlatban is megmutatom, ha kell, de írni erről nem írtam részletesen a blogokban.
Most, erre is kitérek-e hosszú bevezető után. Mi van akkor, ha nem úgy működik, valamit elrontottunk, vagy a kutya egészen másként reagál, mint ahogyan szeretnénk? Vegyük figyelembe, hogy a jó és rossz fogalma mást jelent a kutyának, mint nekünk!
Hibázik és büntetnünk kell. Mert vannak cselekedetek, amit büntetnünk kell! A pozitív megerősítés elvéből sem hiányzik a büntetés fogalma, csak más megközelítésben írja le a tanítás menetét. Dőreség lenne azt gondolni, hogy hálás szívvel, a sok jóért, amit teszünk érte egyszer csak jó kutya lesz! Értelmes, érzelmes lény, okos és tanulékony, de azért kutya-azaz állat.
Az agresszió, a fizikai büntetés, nem idegen a kutyáktól, mint ahogy nem idegen az sem, hogy fájdalom révén szerez tapasztalatot. (vadászás közben, verekedés közben a rangsor vitánál, vagy a terület, a család védelme során)
A rottweilerfajta tenyésztése tudatos szelekcióval alakult. Évtizedekig egy nagyon erős, karakteres jellemű, őrző-védő kutya kialakításán fáradoztak elődeink. Nagyon, nagy sikerrel megvalósult a tenyésztési cél. Dominanciára hajlamos, erős, határozott, tettre kész munka kutya vált, a marha terelő, hajtó kutyából. Beköltözött a városba, rendőrségi szolgálatban, a család és az ember védelmében, majd az őrző-védő a sportban is helyt állt.
Mára jelentősen megváltozott az élet és durva, kérlelhetetlen kutyákra nincs szükség, sőt a zsúfolt városokban kifejezett őrző-védő hajlamra sem, már ami a mindennapokat illeti. Ám azért még ma is elvárás, hogy az őrző-védő kutyák a védőszolgálatban, vagy a házőrző funkcióban, munkakutya sportban helyt álljanak. Mivel a fajta tenyésztése során, nagy hangsúlyt fektettek a fajta fizikai és mentális egészségére, munkaképességének megőrzésére, még ma is sok ösztönerős, jó munka kutyát találhatunk közöttük. Ezek meghatározott és jól körülírt képességek, amit az őrző-védő munkakutyáktól elvárunk. Magabiztosság, határozottság, tettrekészség, erő, dominancia, keménység, harckészség, kitartás, kézben tarthatóság, irányíthatóság. vagyis, okos, az emberi irányítást elfogadó, családba beilleszthető, de ha kell, értünk harcba szállni képes kutya kell. Azaz ilyen is kell! Ezt képviseli a rottweiler, mit fajta. Ám ez nem jelenti, hogy minden egyede ilyen! Sok félreismert, félrenevelt rottweiler okozott balesetet, ez ártott a fajta hírnevének és komoly kampány indult a fajta ellen, ami itthon a mai napig tart.
A híresen jó őrző-védő képesség az, amiért a kívülállók, mumusként tekintenek a fajtára és a harapás, gyilkolási szándék rémképével, agyon ijesztik a kezdő tulajdonosokat. Össznépi, népbutítás nyomán, eljutottunk odáig, hogy hatalmas energiákat fektetnek bele, hogy a 7-8-10 hetes kölyökkutyát leszoktassák a morgásról és a harapásról. Ahogyan puhulnak, ahogyan veszítik el, természetes jó kutya, jó őrző-védő kutya képességeiket a rottweilerek, úgy sikerül ezt, egyre nagyobb számban kivitelezni! Elégedetten hátra is dőlnek, na, ugye! Csak, nevelés kérdése az egész! Csak részben az.
Határozott, domináns, magabiztos, vezető típusú kutyáknál nagyobb feladat a helyes egyensúly megtalálása. Könnyebb, kényelmesebb a gyámoltalan, lassúbb, megadó típusú kutyákkal eleinte, hiszen elég csak egy kicsit emeltebb hangon rájuk szólni, vagy egy kicsit odacsapni, és máris megadják magukat. Később ez határozott hátrány lesz, ha valaki többet szeretne a rottweilertől, mint hogy plüss kutya legyen és a fajta legendája alapján féljenek tőle.
Ez egy későbbi téma, volt róla szó és még lesz is. Most térjünk vissza a kölyökkori morgásra és harapásra. Sok kutya még ma is tartja a frontot és igyekszik kutya maradni, használni a természetes kommunikációra való képességét, morog, és harap, de csak ha muszáj! A mi kutyáink mindenféleképpen, hiszen mi ebben támogatjuk és ilyennek szeretjük, ilyennek neveljük! Ilyen kutyát választunk tenyészkutyának. De a kölyökkutya fejlődési üteme szerint, kialakul a gátolt harapás és az értelmes kutya megtanulja az ember szabályait! Ám ehhez időre van szüksége!
Fontos tudni, hogy nem csak dominanciából, de bizonytalanságból, védekezés képen, moroghat és haraphat, ha fenyegetve érzi magát! Az esetek nagy százalékában erről van szó! Főleg kölyök korban! Valóban domináns és uralkodni vágyó kutya kevés van.( többen vannak a falkatagok, mint a vezetők)Nem győzöm elégszer elmondani, hogy kár előre rettegni! Minden helyzetben irányítani kell a kutyát. Bizony sokszor fizikai és mentális erőre is szükség van! Gyors, erős, határozott, kitartó kutyánál nem elég egy, ejnye - ejnye. Határozott, céltudatos, hiszti nélküli büntetés, amit a kutya össze tud kapcsolni a „bűnnel”. Azonnal és ott, lehet, kell korrigálni vagy büntetni, de duzzogni és a sérelmeket hordozni felesleges!
A szemét felszedése, egy nagyon komoly gond (nekünk) és a jó orrú kutyának lépésenként egy kihívás. „Akarom, megszerzem, megszagolom, lenyelem! „ Lakótelepen, belvárosban, de még itt a kertes övezetben, parkban, erdőben, a szemét hegyekben áll. Baj is lehet belőle, ha egyiket másikat lenyeli. Vigyázni kell, de a szemét nem lehet központi esemény! Fújj rossz, mint mutattam több videóban.
Mert nálam a tilos, a minden körülmények között tilos dolog, a fúj rossz! A szarban hempergés, a szar megevése, a szemét felszedése a földről a TILOS cselekedett! Mindig tilos! Nem súlyozom, hogy ez a szemét nem veszélyes, ez a szemét most nem érdekes, nem baj, ha eszi! Amit szemétnek látok azt tiltom azonnal, dörren a hangom fúj rossz! Ismeri pici kora óta ez mit jelent, nem hangzik el gyakran, de kellő súlya van.
A szimatolást, az érdeklődést nem tiltom, hiszen szimatolni, felfedezni, tájékozódni, megkóstolni ösztönös és természetes, a kutyának nincs keze, a fogával fogja meg a tárgyakat. Később a nyomkövető vizsgafeladat tanításánál, a szimatolásra, keresésre, kitartásra nagy szükség lesz, így nem tilthatok minden érdeklődést a kutyánál. Szóval nem megyek bele soha semmilyen küzdelembe! Nem harcászkodon, meg huzakodok a kutyával! Nem megyek az események után, de a nem kívánatos eseményt elkerülöm, megelőzöm. Nem lehet egy szemétből esemény! Jelentéktelen momentum! Nem veheted fel, mert én megtiltom és slussz –passz! Nem kell megmagyarázni a kutyának, hogy miért döntöttem így! Tilos és kész! Nem bírálhatja felül a döntésemet!
A torkánál, nyakánál való fojtogatás, rángatás mit sem ér, ha erős az izomzata, meg sem érzi (talán ma még igen, de kamaszon, felnőtten biztosan nem)
Elérte a tárgyat, megszerezte (mert lassú voltam) Nem lökdösöm, nem fogom meg a szájában levő holmit és nem akarom kitépni onnan! Az tuti, hogy morogni fog, és ha nagyon erőlködök, akkor meg is harap! Mennél inkább durván kényszeríteni akarom, ő annál vehemensebben és dühösebben támad! Na, mi a dühös támadásig sose jutunk el, mert sem a morgásért, sem a védelmező odakapásért nem haragszom, hiszen tudom ez is egy ösztönös cselekedet.
Hogyan képzeli el bárki is, hogy a morgásról le kell szoktatni a kutyát, mert az bűnös cselekedet? Hogyan lehet egy morgást tiltani, amikor az a kutyának egy kommunikációs jelzés, ösztönös tevékenység? A morgás szerepe, figyelmeztetés-„ne gyere közelebb ez az enyém (zsákmány, ennivaló), az én területem, én vagyok az erősebb! Ha közelebb jössz, harapok!”
Mi is az ember válaszreakciója erre?
Szintén „morog” válaszul(nem, nem mondja mérgesen) Ugyan olyan jelzéseket ad a kutyának, mint amit a kutya tesz. Közelebb megyek, mert én vagyok az erősebb, kell a te zsákmányod! Aztán hisztizni kezd, bizonytalanságot árul el. Beszél, csak beszél izgatottan hadonászik, mérges arcot vág, de eközben igen gyengének és határozatlannak mutatkozik. A kutya látja, azaz kiszagolja, hogy fél, bizonytalan! Nem lehet becsapni, bizony a tehetetlen dühöt jobban érzi, amit az ember palástólni akar.
Büntetni a kutyát bűnért helytelen viselkedésért kell és lehet. Dominanciát büntetni nem érdemes, csak akkor, ha valóban végig tudjuk játszani a meccset! Azaz helyes rangsort beállítani erőszakkal, csak az tud, aki maga is erős, domináns jellem, vagy ezt el tudja hitetni a kutyával! Egy nő, a fizikai fölényét nem tudja bizonyítani a kutyának, kölyök korban is nehezen, de felnőtt korban egy 40-50 kg-os, erős jellemű rottweilerrel szemben szinte lehetetlen. Marad a mentális erő, az ész, a vezető szerep biztosítása. Na, ez nem megy csak úgy magától, ehhez tanulni kell, hatásos technikákat elsajátítani a kiképzés elméleti és gyakorlati anyagából. Kiemelem két lábra vagy megrázom pofafogást imitálva, vagy fenéken billentem. Hirtelen, váratlan elég nagy inger, kizökkenti az éppen nem szeretem dolgokból, ez hatásos büntetés lehet. Nem beszélek feleslegesen, de őszintén és belülről, kívülről láthatóan dühös vagyok. (nem hisztis, őszintén mérges)Fontos, hogy a bizonytalanságból, félelemből eredő morgásért fenyíteni a kutyát csak olaj a tűzre! A kutya még idegesebb, még nyugtalanabb lesz, teljesen összezavarodik!
Mi megtudunk, küzdeni a kutyával? Akarunk egyáltalán küzdeni vele? Nem, nem akarunk és nem is tudunk! Szóval, ha nem akarunk vesztes pozícióba kerülni, csak olyan szituba menjünk bele, amit jól tudunk irányítani. Pl. Nem kell emelgetni, szorongatni a kutyát! Amikor korlátozni akarom, akkor korlátozom (állatorvosi vizsgálat) póráz, nyakörv, ha kell szájkosár segítségével és nem kérek elnézést tőle! Az ő érdekében teszem és nem ellene.
Kezdetben úgy nevelem, úgy irányítom, ahogyan az anyja, vagy a másik kutya tenné. Majd idővel azt is megtanulja, hogy az ember szokásai mások. Simogatás dicséret, jutalom, BESZÉD, hiszen a hangom is lehet simogató, kedves elégedett, na meg határozott, tiltó és büntető!
Egy, kialakult párbeszéd hatására az
idomítás, a par force fogalmak eltérő értelmezése gondolkozásra
késztetett. Miért beszélgetünk mi
kutyások indulatból, türelmetlenül, a másikat meg nem hallgatva egy-egy
eseményről? Miért lesz vita, parázs hangulat, ha valaki eltérő kiképzési,
tanítási módot ír le, vagy képvisel, mint az, amit „mi” jónak tartunk? Talán
azért, mert nem is a módszer zavar? Sokkal inkább egy hibás kommunikációt tanultunk meg? Türelmetlenek,
figyelmetlenek vagyunk egymással, leginkább elbeszélünk egymás mellett? Ez lehet az egyik ok valóban. Sok
beszédnek sok az alja, tartja a közmondás, így nem beszélgetünk, csak
kijelentünk dolgokat.Jaj, annak, aki a
tudásunkat megkérdőjelezi! Pedig sokszor csak annyi a baj, hogy fogalmakat másként
tanultunk, mást értünk alatta, így már alapjaiban eltérő nézettel indítunk, hatására bosszantó, vitatkozó lesz a
beszélgetés. Ez is lehet az ok, meg
sok egyéb, de egyre többször kapom magam rajta, hogy számomra egyértelmű
kifejezések, szavak egészen mást jelentenek másnak, mint nekem. Időnként
elbizonytalanodom, mert látom a szóhasználatomkor az értetlen arcokat, írásban
pedig az egyet nem értő reagálást. Így jártam az idomítás és a par force
szavakkal. Lehet, rosszul tudom? Hát nem. De ő sem, aki kijavított, mert
köznapi, kutyás szóhasználatban sokszor más értelemben használjuk a szavakat,
mint amit jelentenek valójában.
Teljesen meglepődtem magam is, amikor az
értelmező szótár szerinti meghatározást kerestem az idomítás szóra. Az idomításhoz a munkakutyások negatív
jelzőt kapcsolnak, sok évig én is. Aztán valahol, valamikor olvastam valamit és
kivettem a teljes negatív tartalmat a szóból, de magam is meglepődtem a teljes
meghatározás olvasásakor. Beírtam a keresőbe és az első találat :
„Idomítás
(ang. training), a
testgyakorlatokban a versenyre való előkészülés. Az I. célja, hogy a versenyző
a verseny napján erejének legnagyobbját érje el és hogy a legnagyobb
megerőltetésnek tehesse ki magát egészsége veszélyeztetése nélkül. Az I. szigorú
egészségügyi szabályai mellett napról-napra megszabja a versenynek megfelelő
testgyakorlatokat. A káros élvezetektől való óvakodás, az étkezésben, testi és
szellemi munkában való okszerű mértéktartás az I. főszabályai. Az Ló-nak
túlhajtása időben és gyakorlatokban épp oly káros, mint az idomítás nélkül való
versenyzés. A lósportban, l. Training.
Hmm. Na, lássuk mi a „parforce”!
Első találat. Helyesen írva: Par force (ejtsd: -forsz) a. m. Erőszakkal. - P. vadászat. Forrás: Pallas Nagylexikon
Ez a példa késztetett gondolkozásra, mer erőszaknak írta le - tulajdonképpen pontatlanul a klasszikus kondícionálással tanított feladatot . >>kutyakiképzési módszerek címszó
Parforce
Azaz a kiképzés "ősi" típusa. A kutya kényszerítésén alapszik, például az ültetést a következőképpen tanítják parforce módszerrel: a fojtóláncot viselő kutya a kiképző bal oldalán helyezkedik el lábnál. Elhangzik az "ül!" vezényszó, majd a kiképző jobb kézzel felfelé rántja a fojtóláncot, ezáltal egy kellemetlen "impulzust" adva a kutyának - ezzel egyidejűleg bal kézzel lenyomja a kutya farát, végül némi dicséret következik. A kutya igyekszik a kellemetlen ingert elkerülni, így elég gyorsan megtanul engedelmeskedni a parancsnak.
„Parforce” Rögtön az
elején már keveri a kényszer és az erőszak szavakat. Pedig a két szó nem szinonim egymással! Akkor sem, ha rokonértelmű szóként használjuk sok esetben.
Mekkora különbség, ugye! Miért fontos ez számomra? Azért, mert a
kutyakiképzési módszerek leírásánál rögtön beugrott a régen használt mozdulat,
amit nem par force - ként határoztunk meg akkor!
Tanfolyam 1989. MEOE Pestlőrinci Kutya kiképző iskola
Nem a par force, az erőszakkal
idomítás jut eszembe, erről.
Szóval az én hagyományom sose
szólt az erőszakról! Viszont mindig jelen volt, most is jelen van, nem tűnt el
az erőszakkal kiképzés! Mint ahogyan az erőszak sem az emberek életéből. Mindig
és mindig beszélni kell róla, szót kell emelni ellene. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a
humánus, a korszerű képzés, kutyanevelés nem a tükörmódszerrel kezdődött
Magyarországon (sem.) Viszont ők jó időben, jó helyen voltak, így sok ember
akaratából, tudásából összerakva sok éve jól működik a rendszer, amit
létrehoztak. Az újdonság, inkább az iskolai oktatás formájában, tematikájában
volt, amihez kapcsolták a pozitív megerősítés, klikker képzés elméletét és
gyakorlatát! Tényleg sok újdonság és más szemlélet mód úttörői voltak, az oktatás formájában, céljában mindenképp. Persze
sok más hasonló szemléletű kutyás szakemberrel együtt, mert igény volt az IPO képzés mellett, helyett, más szemléletű oktatást folytató kutyaiskolákra is. A nyitott határok,
a nyelvtudás, az internet hatása meggyorsította az információ áramlást, több ember fedezte fel, hogy miért érdemes tudatos gazdává válnia.
Ám a hibákról, minden pozitívum
ellenére, beszélni kell, nem szabad a szőnyeg alá söpörni a megalapozott
kritikát! Márpedig a „Görbe tükör „ néven elhíresült két videót, jogosan éri kritika! Legyen itt az írás végén, hogy a kényszer miért nem egyenlő
az erőszakkal . Nagyon jó írást találtam erről böngészés közben. Szekeres Juli
"Szópóráz" blogjában. A kényszer nem egyenlő az erőszakkal ITT
Az elmúlt napokban felkerült facebookra, két videó, ami felborzolta a
kedélyeket. Született cikk, írás, sok hozzászólás. Az első remek írás , ami összefoglalta sok ember véleményét.
http://nullker.hu/2015/03/botrany-a-kutyaiskola-korul/ ( reményeink szerint hamarosan újra olvashatjuk. ) A videón látottak kimerítették az állatkínzás fogalmát, bár tényleges fizikai hatás, verés, ütés nincs ! A látvány és a szöveg sokkoló.
A nyilvánosság, a felháborodás hatására, megszületett ez az állásfoglalás. Nem nyugodtak meg ettől sem a kedélyek és sok ellentmondás volt a történet körül. Az első felháborodásom után, én is kerestem a miérteket a videón látottakra. Először szakmai tévedésnek, véletlenszerű eseménynek gondoltam. Majd rájöttem, nem tévedés volt és nem véletlenszerű egyszeri alkalom. Ez egy módszer része, a tematikát oktatják és évek óta terjesztik, szerte az országban.
Összefoglaltam röviden mire jutottam.
Rábukkantam a két írásra, amit olvastam már régen, de most a
videóval, és tenyésztőként, a kölyök kutyásaink visszajelzése alapján összeállt
a kép.
Öt éves írás, tessék figyelmesen végig olvasni mind kettőt! A videó felvétel is abban az időben született, maximum egy évvel később! A blog bejegyzésben le van írva mit, miért tesznek és hogyan kell kivitelezni azt az akciót, amit a videón látunk!
Persze egy olyan ember tollából, aki éppen megéli és felfedezi, hogy tudatosan
kezelje a kutyát. Kapjon megoldást a mentett kutyák agressziójának kezelésére,
rehabilitációjára is! Hiszen ő azért, ment az iskolába, hogy megtanulja a
kutyanevelés alapjait, belekóstoljon a kiképzés rejtelmeibe, jobban és
szakszerűbben tudja kezelni a keze alá kerülő mentett kutyákat. Mivel tehetséges, szorgalmas tanuló volt,
hamar feljebb lépett! Segítő lett. Annyira jól ment ez a dolog,hogy
beiratkozott a kiképzésvezetői tanfolyamra is, ahol felkészítették a tükör
módszer szakszerű átadására. Ennek a szakszerűségnek az egyik eleme az agresszió kezelés. Miért kell agressziót kezelni? Miért olyan nagyon fontos
elem ez? Azért, mert az iskola tematikája szerint,
minden kutya szabadon van, és úgy zajlik a tanulás. Kockázatos vállalkozás az
innen onnan érkező, ismeretlen kutyák, emberek csoportját összeereszteni, ezért
a balesetek, verekedések elkerülésére ki kellett dolgozni egy technikát. Ez a technika,
a hangzatos ösztönkezelés, falkából kizárás, a kutya megtolása lett. A legszelídebb lelkű emberrel is könnyű elfogadtatni, hogy az agressziót le kell
törni, hiszen a verekedő kutyák látványa, a tehetetlenség érzése, sokk hatást, félelemmel,
sajnálattal vegyes érzelmeket vált ki az emberekből. Aki megtapasztalja, tudja,
hogy a verekedő kutyákat szép szóval nem lehet szétválasztani. Innen csak egy
lépés, hogy elfogadd, csak úgy érsz célt, ha te erős ember vagy és csírájában
elfojtod a kutyában lapuló agressziót! Tiltasz, büntetsz, annak kísérletére is!
Ez elfogadott módszer a hagyományos régi iskola híveinél is, ők is tiltanak, büntetnek, agressziót kezelnek csak
másként.Ők a fegyelem, alárendelés, pórázon való közlekedést, elkerülést
választják megoldásnak.
Általánosságban nem a szögest nem az elektromost és nem egyéb
kényszerítő eszközöket vetik be agresszió kezelés gyanánt! Azokat az eszközöket, a kiképzéshez használják, a vizsgarend
szerinti feladatok megtanításához és leginkább őrző-védő ágazatban, ahol értelemszerűen az agresszió egyik formáját látjuk.
A hagyományos IPO sportképzést oktató iskolákban, sem a dominanciát, sem a rangsor beállítást,
sem a természetes védőkészséget nem büntetik! Kontroll alatt tartják a kutyát, mert a problémamentes együttéléshez, itt a
városban, erre szükség van. Döbbenetes és felháborító látvány, ami a
videón van, mert nagyon sok ember látja, hogy semmi sincs rendben,
elfogadhatatlan, amit a kutyával művelnek! Nem kell rutinos kutyásnak lenni,
még csak felkészült szakembernek sem, hogy lásd, az a kutya ott, semmilyen
agressziót nem mutat! Kiprovokálni sem sikerül! Csak egy halvány kísérletet tesz az ember támadását elhárítani. Értelmetlen az egész „tolás” csak
az emberek durvasága, dühöngése látszik. Elhangzik ugyan egy magyarázat, hogy azért
alkalmazták, ezt a módszert, mert ez a kutya, folyamatos és kezelhetetlen
agressziót mutatott és ettől meg kell óvni az embereket, de ez hazugság! A videón elhangzó szöveg butaság,
szemfényvesztés, csalás. Egy felkészületlen, előítéletes ember egyéni fóbiája,
amit átvisz a többi emberre is.
Ez a módszer nem megelőzi és segíti a kutyák problémamentes
együttélését, de generálja azt, mert az emberekbe azt a hitet ülteti, hogy
minden morgás, acsargás, de még a magabiztos viselkedés is hatalom átvétel a
kutyától és azt csírájában el kell fojtani! Bármilyen eszközzel, akár
csoportosan is! A nem kimondott cél, az alázatos, minden önállóságától
megfosztott, az ember kívánsága szerint pánikot mutató kutya. Viszont egy jó érzésű ember ilyen célt
biztos nem tűz maga elé ! Még akkor sem, ha némelyik embernek ez igencsak szimpatikus megoldás lenne.
Végül egy gyöngyszem a fenti írásból !
„Szerencsére ehhez az iskolában minden a rendelkezésre áll:
magasan képzett oktatók, minden oktató mellett egy szintén tapasztalt
segítő, valamint még néhány segítő és végül a rangsor legalján a zöldfülű
megfigyelők – mint jómagam is.
Ez a díszes társaság hivatott jól felépített rendszer
szerint, kidolgozottan együttműködve fenntartani a rendet – azaz először
felállítani, mert az még egyből csak úgy nem szokott csak úgy “létezni” :)
Amíg a gazdik isszák az oktató szavait (mit és hogyan és mit
ne és miért ne és egyébként is és satöbbi), addig a rakoncátlan ebek igyekeznek
valamiféle rendbe szerveződni. Ezt maguktól is megteszik, ebben nem kell
nekünk, embereknek beleszólnunk, de abba már igen, hogy ezt milyen módon
teszik!
Ugyanis az egyik legfontosabb alapszabály az iskolában, hogy
négylábú nem dirigálhat, így az agresszió minden formája szigorúan tilos.
Természetesen ezzel eleinte előbbiek még nincsenek tisztában, hiszen többnyire
egyáltalán nincsenek ám ilyesmihez szokva. Komolyabb esetben egy-egy kutya
megpróbálhatja akár azzal indítani pályafutását, hogy “akkor most ő itt rendet
tesz mindenki között”. "El tudjuk képzelni, hogy ez mit jelent. És ha ezt egy
roti vagy hasonló nagytestű, keménykötésű kutya szeretné megtenni, akkor
sejthető a végkimenetel a dolognak – sok ilyen rémtörténet kering
kutyasétáltatókon, kutyás helyeken… Csakhogy itt erről szó sem lehet, mert itt
az emberek tartják fenn a rendet és nem hagynak erre lehetőséget a kutyáknak.
Vagyis egyetlen választásuk van: jól viselkedni. Talán néha ijesztő lehet egyes gazdiknak, hogy az általa
rajongásig szeretett kutyusát egyszerre hat ember rohanja le ordítva és
netalántán még meg is kergetik egy kicsit a miheztartás végett. De ha elképzeljük, hogy a másik, fele akkora
kiskutya szintén a saját gazdijának a hőn szeretett kedvence, akit szeretne
egyben hazavinni és még sok éven át szeretni, akkor ott nincs helye a
“tyutyulimutyulizásnak”, bármennyire is szeretnénk mi, ultra hiper - szuper
humánus emberek ezt hinni…”
Én ezek után nem csodálkozom, hogy állatvédőként, a blog írója is ott
volt az oktatói sorfalban! Azon sem, hogy a többiek miért voltak ott. Ezt tanulták,
ez az elvárás feléjük és a tudásuk alapján ezzel egyet is értenek.
Én csak azt mondom rottweiler tulajdonosként, rottweiler
tenyésztőként, hogy mielőtt iskolát választ bárki, alaposan nézzen körül,
kérdezősködjön, győződjön meg az oktatók felkészültségéről, mert hamar
kirekesztettnek fogja magát érezni és számíthat egy jó alapos „megtolásra”. Nem
árt felkészülni! Nem csak tükör, de
hagyományos rendben működő iskolában is gyorsan belefuthat mindenki az
előítéletbe és a tudatlanságba!
Nincs bajom a tükör iskolákkal. Az emberi butasággal van bajom. Nekem egyáltalán nem tolerálható magatartás a csoportos garázdaság, bármilyen indokot is találunk ki hozzá! 1 kutya ellen egy tucat ember fellépése, indokolatlan! Valós ok nélkül meg pláne!!
Gyorsan kerestem ajánlható, megszívlelendő írásokat :
A hétköznapi helyzetekben, vegyes kutyás csoportokban
ritkán akad össze sok-sok domináns, vezetésre termett rottweiler, vagy kutya. A
tüzelés, az etetés se kavar be, hogy ezért naponta rettegni kéne! A
falkarend, a falkateória csak egy szép "mese", nem kell, hogy az
határozza meg a mindennapjainkat!
Megtörni, leverni, terror alatt tartani felesleges, annál
okosabb intelligensebb a valóban domináns kutya, a gyenge meg súlyos károkat
szenved a durvaság miatt. Alázatos kutya sose volt cél, remélem soha nem is
jutunk el odáig!
DOMINANCIÁT MUTAT - nem biztos, hogy domináns jellem!
- nem akar ölni!
- nem törekszik falkavezérségre!
- nem veszi át az irányítást ! pláne nem a kölyök kutya!
Nevelni kell, irányítani, kiképezni, biztosítani neki a
mozgást, feladatokat, ami leginkább a munkakutya lételeme "a szellem és a
test edzése " napi feladatokban. Aztán felnő és egy csodálatos eb,
családi, kísérő, sport és akár "munka" kutya is lehet belőle.
AZ EGÉSZSÉGES, jó ROTTWEILER CSAK FIZIKAILAG NEHÉZ eset. Nem könnyű odébb
tenni, felrúgni se lehet, földre teperni meg végképp nem egyszerű! Az
agresszióra bátran agresszióval felel. Ésszel, türelemmel párosult
határozottsággal, időben adott kontrollal, hamar tanul és a gazdájának könnyen
kezelhető kutyájává válik! Ha neveled, tanítod, foglalkozol vele, nem
hanyagolod el a kölyök és fiatalkori szocializációt sem, a kezdeti nehézségeken
túljutva nagyon élhető kutyád lehet ! TELJES ÍRÁS A LINKEN >>>
A tenyésztés egy szakma, aminek a törvényszerűségeit érdemes figyelembe venni.
Ezért a törzskönyvezés minden fajtában egy séma szerint zajlik. A tenyésztőkön
múlik, hogy az adminisztratív adatrögzítést milyen minőségi tartalommal töltik
meg. A minőségi tartalom a teljes populációt tekintve derülhet ki, egy- egy
sikeres kutya nem ad képet a teljes állományról, mint ahogyan egy rosszul
sikerült kutya sem! A tenyéssz partnerek, de egyes kutyák tenyéssz értéke az utódok minőségéből vezethető le. A tenyéssz érték akkor magas, ha kevés hibás utód születik, az almok kiegyenlítetten jónak mondhatóak. Ez igaz az első, a második, sokadik generációra is. Viszont sose jutsz el odáig, hogy valódi, mérhető tenyésztési eredményed legyen, ha az utódokat nem tudod nyomon követni. Márpedig, a törzskönyvnélküli utódok nem nyomon követhetők, mert egy idő után senki nem emlékszik a pontos születési dátumokra, alomszámra, ősökre és az alomban látható hibákra, de a csupa pozitív eredményre sem. Saját magad számára vezetsz kennel nyilvántartást, a törzsállományod és a tenyésztési eredményed nyomon követésére, de az csak annak lesz látható, akinek te láthatóvá teszed.
Az FCI rendszerű adatbázisba nem kerül be.
Így senki más számára nem elérhető tenyészállatként, mert a fajta törzskönyvében nem rögzítik az adatokat, FCI rendszerben kiállításra se mehet, tenyész minősítő bírálatokon se vehet részt. A rottweilerfajta törzskönyvének
megnyitása az FCI rendszeren belül, 1971-ben történt Magyarországon. 1985-ig a
szakma szabályai szerint zajlott a vezetése. Abban az időben ugrásszerűen megnőtt a tenyésztési kedv. Követhetetlenné és átláthatatlanná kezdett válni a tömeges
kutyaszaporítás.
Sajnos, az akkor még egyetlen, hazai FCI tag tenyésztő
szervezet, anyagi bázisa úgy tudott megteremtődni, hogy a tömegtermelést
segítette elő. Ez magával hozta az osztódást is, mert az anyagi lehetőségek
ígérete miatt, mindenki „Dagober bácsiként” kezdett viselkedni. Fő
motivációként a pénz lépett előtérbe amiért a kapzsik ölre mentek rendre.
A szervezetek bevétel szerző tevékenysége szép lassan „megette” a szakmát. A szakma eltűnésével, aztán a bevétel is
csökkenni kezdett, de ez csak két évtized után vált mindenki számára
nyilvánvalóvá. Addig az előző évtizedek felhalmozásai még kitartottak, úgy az
erkölcsi, mint anyagi téren. Mára az erkölcsi hitel teljesen elfogyott, az anyagiból
még telik a látszatra, egy szűk réteg profitálni is tud belőle.
Rottweilerben,
ma csak egyéni sikerek vannak, a közösségi kutyázás gyakorlatilag meghalt.
Osztódott, aztán jelentéktelen pici egységekké forgácsolódott, majd egyéni
sikerek kiszolgálóivá vált. Röviden úgy jellemezhetném, hogy csendes állóháború zajlott, néha tűzszünetekkel tarkítva. A háborúnak érdektelenség miatt vége, de vannak nyertesek, a határainkon túl, akik előbb elhalászták a győztességeket, most meg az adminisztrációból befolyó pénzt is! Valahol elfelejtődött a nagy szakmaiságban, hogy a törzskönyvezésből, az ahhoz kapcsolódó kiállítások, rendezvények, vizsgák, tagdíjak bevételeiből lehetett állományszintű fajtagondozást folytatni! A tenyésztők munkájára lehetett építkezni, hiszen ők költöttek a hobbijukra és azok is akik tőlük vettek kutyát. Munka mellett tenyésztettek, amiért megdolgoztak azt fektették be a saját állományuk építésébe. Fejlődtek, fejlesztettek, jó kutyáikkal népszerűsítették a fajtát!
Bizony a tankönyvet is elő kell venni! Az állattenyésztés egy szakma!Valódi, mindent átfogó ismeretre csak tanulással tehetsz szert.
Ez a téma
mindig aktuális és sok félreértés forrása. Megfogalmaztam kicsit bővebben,
mikor eluntam megmagyarázni, hogy a dominancia, nem durvaság, nem verekedés,
nem harc, nem folyamatos küzdelem.
A hétköznapi
helyzetekben, vegyes kutyás csoportokban ritkán akad össze sok domináns,
vezetésre termett rottweiler, vagy kutya. A tüzelés, az etetés se kavar be,
hogy ezért naponta rettegni kéne! A falkarend, a falkateória csak egy szép
"mese”, nem kell, hogy az határozza meg a mindennapjainkat! Megtörni, leverni,
terror alatt tartani felesleges, annál okosabb intelligensebb a valóban
domináns kutya, a gyenge meg súlyos károkat szenved a durvaság miatt. Alázatos
kutya sose volt cél, remélem, soha nem is jutunk el odáig!
DOMINANCIÁT
MUTAT - nem biztos, hogy domináns jellem! - nem akar
ölni! - nem
törekszik falkavezérségre!- nem veszi át
az irányítást! Pláne nem a kölyökkutya!
Nevelni kell, irányítani, kiképezni, biztosítani neki a mozgást, feladatokat,
ami leginkább a munkakutya lételeme "a szellem és a test edzése "
napi feladatokban. Aztán felnő és egy
csodálatos eb, családi, kísérő, sport és akár "munka" kutya is lehet
belőle. Az
egészséges, jó rottweiler csak fizikailag nehéz eset.Nem könnyű odébb tenni, felrúgni se lehet, földre
teperni meg végképp nem egyszerű. Az agresszióra bátran agresszióval felel.
Ésszel, türelemmel párosult határozottsággal, időben adott kontrollal, hamar
tanul és a gazdájának könnyen kezelhető kutyájává válik! Ha neveled, tanítod,
foglalkozol vele, nem hanyagolod el a kölyök és fiatalkori szocializációt sem,
a kezdeti nehézségeken túljutva nagyon élhető kutyád lehet!
A rottweilerről a domináns, erős,
rettenthetetlen harcos képe rajzolódott ki, ami mára már egyáltalán nem igaz
általánosságban a fajtára! A standard is megváltozott, alakítottak rajta, a kor
igényeihez, de ezt senki nem veszi figyelembe és a régi legendához igazodva
kezelik a kutyákat. Mumusként rajzolják le,
a magabiztos határozottságot mutató rottweilert és okoznak hatalmas kárt az
újdonsült gazdik lelkében, majd hülye tanácsokat adva, kárt tesznek a kutyában
is.Valóban domináns, karakteres, vezető
típusú kutya kevés van. Kiugró egyéniségek még ritkábban, a dominanciát is jól
lehet kezelni, mint tettük ezt bármikor.
Legyen itt a dominancia meghatározása + témához kapcsolódó két link - Fölérendeltség,irányító jelleg "Fontos tudnunk, hogy a farkasok
esetében létezik egy bizonyos “tulajdonosi terület”, melyen belül az egyedek a
hierarchiában betöltött szerepüktől függetlenül minden fajtárstól megvédik
táplálékukat. Ne felejtsük el azonban, hogy a kutya és a farkas ma már elsősorban épp viselkedési különbségeik miatt – két külön faj, így a kutya
viselkedésében számtalan olyan szelekciós hatás is érvényesül, amely a
háziasítás és a fajták kialakítása során jött létre."
Ennek a
gondolatnak a folytatásaként, saját tapasztalatomról írok, mert átgondoltam,
hogyan is volt régen a kezdetekor, miért változott és ez hogyan befolyásolta a
kutyák egymáshoz való viszonyát. 45 éve tartunk rottweilert, én egy domináns
kanon keresztül ismertem meg a fajtát, hozzá csatlakoztak később, a további
rottweilerek, mert tenyésztésbe fogtunk. A régi ajánlás szerint a rottweiler
természete. Mindig
segíti gazdáját, és együttműködik vele. Természetét a munka fejlesztette ki és
nemesítette. A rottweiler odaadó, hűséges, szófogadó kutya, amelynek
vérmérséklete közepes, és közepes az élessége. Bátor, sokáig meg tudja tartani
nyugalmát, de azután villámgyorsan és tekintet nélkül támad. Harci készségét a
harcban lelt örömmel párosítja, azonban hamarosan nyugalmi állapotba megy át. Az idegrendszer erősségét mutatja minden helyzetben, de se nem láncos, se nem
ól kutya! A fogság rontja a természetét. Mindezeket a tulajdonságokat szem
előtt kell tartanunk, ha rottweilert akarunk tenyészteni. A rottweiler
helye ott van, ahol nem csak a külső és az elegancia számít. A rottweiler
tulajdonságai élesen elhatároltak. A bizalmatlanság (úgy, mint más fajtánál)
nincs nála erősen kifejlődve. Figyelemmel, de fenntartással viselkedik minden
iránt, ami idegen. Igen tanulékony és jól alkalmazkodik a környezetéhez.
A
munkabírásra tenyésztették ki, és fejlődésének minden szakaszában
tulajdonképpen szolgált. Feltűnő vonása, tekintettel, arra, hogy nagy kutyáról
van szó- az összeférhetőség, mely nagy türelemmel párosul. A rottweiler kemény
kutya. Keménynek azokat a kutyákat nevezzük, melyek hamar elfelejtik a
kellemetlen és fájdalmas élményeket és további fejlődésüket az előbb említett
élmények, nem befolyásolják.
Arnold
kutyánk valóban domináns kan volt, és ezt nem csak mi képzeltük így, hanem
minden helyzetben be is bizonyította. Az őrző-védő munkában, a hétköznapi
helyzetekben, akkor is, amikor spontán védeni kellett. A kutyák felismerték
benne az erőt, és csak igen ritkán került sor összetűzésre, idegen kutyákkal.
Akkor sem harapott, de feldöntötte a kutyákat, maga alá gyűrte, ráfeküdt,
morgott, majd, amikor a kutya megadta magát, azonnal le lehetett hívni róla és
nem is foglalkozott tovább az ebbel. Ahol ő megjelent kérdés se volt, hogy ő
irányítja az eseményeket, nem egy másik kutya. Pózolt, állt és a kutyák
elfordultak, a gazdák irányt váltottak. Mi meg sétáltunk nyugodtan tovább.
A
fajtaleírásban szereplő eb képe tökéletesen ráillett a mi kanunkra, már, amikor
elolvastam és elkezdett érdekelni a fajtaleírás, hiszen tenyészteni kezdtünk.
Elfogadtam, amit abban az időben mondtak róla és nem kérdő jeleztem meg, hogy a
tulajdonságai fajtatulajdonságok. (1971) A "rottweiler" ilyen. Magabiztos, határozott, születetten jó
őrző-védő képességekkel rendelkezik. Domináns kan, ezért néhány alapvető
szabályt be kell tartani, az etetésnél, a kutyákkal, idegen emberekkel való
viszonyban, de velem ő egy kedves bájos maci volt. Aztán lett
másik kutyánk, másik rottweilerünk, előbb egy szuka, aztán kan, aztán szuka, de
a PARVO tarolt nálunk. Néhány év múlva folytatódott a sor Arnold fiával, aki
szintén domináns, határozott kutya volt, ugyan olyan jó őrző-védőben, a
hétköznapi helyzetekben, mégis lágyabb, hajlékonyabb, együttműködőbb kutya
volt.
Kutyákkal
való viszonya is hasonló, mégis más, mert egy fiatalkori negatív esemény miatt,
verekedősebb lett. 9 hónaposan három korcs közrefogta, megtámadta és a gazdájuk
meg husánggal leütötte. Kezdeményezni ő sem kezdeményezett verekedést, de Ő
bizony a támadó kutyát azonnal leteperte, harapással tartotta sakkban. Ám ő is
lehívható volt azonnal. Ezek nem voltak igazi csaták, a rottweiler erőfölénye
nyilvánvaló volt. Az igazi megjegyzésem magyarázatra szorul, mert csak később
értékelődött át a szemünkben, milyen is az, amikor a másik kutya egyenlő
eséllyel harcol!
Az első
nagyon komoly verekedős eseményt két rottweiler kan produkálta egy séta
alkalmával. (1981.) Az egyik hatéves, a
másik 1 éves volt! Azt gondolnád, hogy a hatéves simán nyert, hiszen az egy
éves nem lehetett komoly ellenfél. Nem így volt! Bizony harc volt a javából,
ami tökéletes meglepetés volt, mert az öreg kan domináns, rutinos eb volt, sose
kellett igazán küzdenie. Ritkán előforduló csatából mindig győztesen került ki,
valójában nem is kellett nagy erőfeszítést tennie. A rendre utasított kutyák visszavonulót
fújtak, később kerülték a vele való összetűzést. Ezzel az ifjú kannal sem tett mást, csak egy
laza pózolással és morgással helyre akarta tenni. Csakhogy az ifjúnak esze
ágában sem volt tisztelni őt és elfogadni a fölényét!
Nagyon komoly csata
alakult ki!Persze nem érhetett
véget megadással, mert nincs az- az ember, aki kivárja azt, ha lát két
rottweilert komolyan verekedni. Győző
valahogy szétparancsolta őket, én meg reszkettem, mint a kocsonya, mert
döbbenetes élmény az ilyen. Nagyon oda kellett figyelni rájuk, de egy darabig
sikerült megelőzni a további összetűzést, de komoly koncentrációt igényelt
kormányozni őket.Én nem is vállalkoztam
rá. Akkor lehetőségünk volt kennelben tartani őket. Így nem is dőlt el a meccs
soha, mert mi az elkerülést választottuk.Szét zártuk őket és külön - külön foglalkozott Győző velük.
Második
meghatározó élmény.
Második
nagyon komoly verekedős esemény 1984-ben zajlott, Arnold fia Crisztosz és Ali
között. Crisztosz 4 éves, Ali hét hónapos volt. Sose hittem volna el, ha nem
élem meg, hogy a hét hónapos kutya komoly ellenfele volt a négyéves, rutinos
verekedő kannak! Ali nem csak tudta
hogyan kell, de nagyon élvezte a verekedést. Öt hónaposan vette meg Győző, két
hónapot a bátyjánál volt kertes házban, de hét hónaposan muszáj volt hazavinni
Crisztosz és Gabi mellé. A második nap, már úgy döntött, hogy nem ismeri el
Crisztosz fölényét. Győző megoldotta, egy darabig sikerült tartani az
egyensúlyt, de aztán végkép nem.
Ismét
költöztünk, kertes ház, kennel, egyéni foglalkozás. Később lett több kanunk és
több szukánk, de azonos nemű kutyákat nem tudtunk együtt tartani. Korban mindig eljött egy pont, amikor a kanok
is és a szukák is összeszólalkoztak, és nem állt meg a dolog a zajos
odakapásnál, de komoly verekedés alakult ki. Mivel a harc komoly volt, sose
vártuk ki a végét (nem mertük) szétszedtük, szétparancsoltuk őket. Kennel és egyéni foglalkozás, volt a menet
attól a naptól. Azóta van négy részre osztva a kertünk, mert
"vetésforgóban" játszottak kettesével a kertben.
Így ment ez az
" újkori" történelemig. 1992, amikor Vanda kutyánk három lánya együtt
nevelkedett, majd Rita kutyám, lányai, fiai szintén együtt és az öregekkel
párhuzamosan. Kennel és egyéni foglalkozás, sétáltatás, kutyaiskola
rendszeresen egy hétvégén sem maradt el, de a kutyák viszonya más lett és az
azonos korú kutyák párhuzamos nevelése ráirányította a figyelmet az eltérő
jellemek, a rangsor alakítás kérdésére. Az almokban, már egészen fiatalon 4-5
hetesen tetten érthető a különbség, de a tanulás, a környezet befolyása később
nagyon meghatározó! Így, válik
igazzá, hogy az alap képességekkel születik a kutya, idegrendszer típusa,
öröklött ösztönös adottságai is állandó, de a nevelés a végső eredményt, erősen
befolyásolja. Végleges jellem, felnőttkorra alakul ki, de azt csak a gazdája
tudhatja igazán. Az emberek csak egy látványra reagálnak, abból ítélkeznek.
Amit az emberek látnak a kutyából, amit arról a viselkedésről gondolnak,
ahogyan jól, vagy rosszul értékelik, az lesz számukra a kutya, a rottweiler. A
legrosszabb, amikor a kutyát a hiedelmeik alapján nevelik, ahhoz igazítják a
kiképzést és csodálkoznak, amikor a kutya másként reagál, mint ahogyan azt
elképzelték.
Sok fejtörés
után aztán a tudomány adta meg a választ, miért volt ilyen éles különbség a
kutyák viszonyában. Hiszen mi állandó módon neveltünk, egyforma elvárással
voltunk a kutyák felé. Mégis csökkentek az összetűzések és más volt a kutyák
egymáshoz való viszonya.
Az első húsz
év tapasztalata, a kutyák viszonyában, inkább a fogságban élő farkasokhoz
hasonlított. „Ahogy az utódok ivaréretté válnak, elhagyják a családot, így csak
a szaporodó pár tekinthető a családi falka állandó tagjának. A fogságban
tartott farkasoknak ilyenfajta elvándorlásra nincs lehetőségük, sőt gyakran nem
rokon Egyedeket is összezárnak, amelyek így kénytelenek valamiféle falkába
rendeződni. Ebben az esetben alakulnak ki azok a farkas falkák, amelyeknél
megfigyelhető az Egyedek közti éles, alá-fölé rendeltségben megnyilvánuló
viszony (alfa, béta, Omega egyed), és a hierarchiát alakító/fenntartó gyakori
agresszió"
A második
húsz év tapasztalat, a kutyák viszonyában, pedig a szabadon élő farkasokéhoz
hasonlított "A természetes környezetben élő családi falkákban viszont a
dominancia agresszív kifejezése ritkán nyilvánul meg, a szülők vezető szerepét
az utódok nemigen kérdőjelezik meg. A kölyöknevelési időszak kivételével a
szülők közül a nőstény viselkedik alárendeltként. Ugyanakkor abban az esetben,
amikor több család verődik össze egy nagyobb falkát alkotva, már komplexebb
módon alakul a hierarchia a felnőtt Egyedek és a növendékek között is."
Ez az írás
is kapcsolódik a mondandómhoz.
"Ha két
kutya közül mégis következetesen az egyik fél tűnik dominánsnak, másik
alárendeltnek, akkor eltérő stratégiával működnek tanulási helyzetekben –
derült ki Pongrácz Péter és munkatársai tanulmányából (Pongrácz et al. 2012). A
domináns jószág (amelyik előbb/többet ugat, ha idegen lép a házba, a száját
többször nyalogatja a másik; előbb eszik, ha ugyanakkor, ugyanazon a helyen
kapnak enni, és általában győz a verekedések során) könnyebben, szívesebben
tanul az embertől. A tesztben kétféleképpen lehetett megszerezni egy labdát egy
eszközből. A kutyák felének a kísérletvezető az egyik módszert mutatta be,
felének a másikat. Kiderült, hogy míg a dominánsok a bemutatott módszer szerint
szerezték meg a labdát, az alárendeltek önálló megoldással próbálkoztak. Egy
korábbi viselkedéstesztből azt is tudjuk, hogy az alárendeltek inkább
kutya-központúak: ha egy (idegen) kutya mutat be egy feladatot, akkor az
alárendeltek lemásolják az akciót, a dominánsok viszont figyelmen kívül hagyják
(Pongrácz et al. 2008). Ezt a megfigyelést ma már kiképzők is szívesen
használják: megtanítanak egy feladatot az idősebb, domináns kutyának, és később
ő mutatja be azt a kiképzés alatt álló újoncoknak. Nagyon hatékony
technika!"
Pont így
működtek a domináns kutyáink. A többi kutya alárendeltként viselkedett,
keresték a kedvét, a ritka verekedésben mindig győzött. Idegent figyelmen kívül hagyták
és nem hajtottak végre tudott feladatokat sem, másnak. Majd domináns kanunk az utóbbi években, nagy
segítségünkre volt a többi kutya nevelésében. Mint ahogyan évekkel ezelőtt a
domináns szuka is, aki lányait végig kordában tartotta, szelíd erőszakkal,
nyugodt ki egyensúlyozott, de magabiztos viselkedésével.
Ezt
felismerve, már csak egy lépés elfogadni, hogy nem az erőszak, a durvaság, ami
célra vezető a kiképzésben sem. Nem kell azért elpuhítani a kutyákat, hogy az
emberek ne féljenek és könnyedén maguk alá rendeljék a kutyát.
.png)
.png)
.png)
