Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2016

A rottweiler eredete

A legtöbb közszájon forgó beszámolóval ellentétben, a mai fekete-cser színű rottweilert a német kutyatenyésztőknek köszönhetjük. Homályos történetek szerint a kutyáink ősei a római légiókkal jöttek a Fekete-erdőbe az Alpokon keresztül. Vagy igaz, hogy a masztiff típusúak (amelyek közé a rottweilert sorolják) a Földközi-tenger térségéből származtak és ezután terjedtek el északon, vagy nem. Talán már jóval a rómaiak előtt Észak-Európában voltak. Angliában és más európai országban már azelőtt ismertek voltak ezek a nagy, erős kutyák, hogy a római légiók az északi hadjárataikat elkezdték volna. A rottweiler a nevét a földrajzi származási helyéről, a Württemberg tartománybeli Rottweil városáról kapta.  Miután Rottweil térségét kr.u. 74- ben a rómaiak elfoglalták, majd kr.u. 270-ben újra elvesztették, a város évszázadokig fejlődött tovább, mint közigazgatási és kereskedelmi központ, és ennek a változásnak köszönhetjük a rottweilert. Marhatenyésztéssel foglalkozó országokból, mint Franciaorsz…

Hogy lettem a legnagyobb kiállító.

Szatíra, anonimitást kérő szerzőtől. 
Legutóbb ott fejeztük be, hogy az egyik Jófiúk Klubja éppen 35. legeslegvégső győzelmét aratta a Jó Fijjuk Clubja felett, akik természetesen 36. alkalommal is beásták magukat a hosszú háború folytatásaként. Ekkor nyugdíjaztuk Rex von der Wasistdas nevű német juhászkutyánkat és más szórakozás után néztünk. Tanulva a korábbiakból, de maradva a kutyánál, most valami kisebb fogyasztású, kevésbé macerás fajtára gondoltam. Nem volt konkrét elképzelésem, ezért kilátogattunk a Piréz Ebtenyésztők Nemzetvédő Értékmegörző Szövetsége, a PENÉSZ (mely nem tévesztendő össze a Piréz Érdekvédő Nemtenyésztő Igazak Szövetségével), által rendezett 8 napos budapesti intercsampionátus osztó rendezvénysorozatára. Ezek a rendezvények általában csak négy naposak, de ez volt a szezon első lehetősége, hogy az átpálinkázott téli pihenő elvesztegetett idejét bepótolva kiosszanak pár championátust, de ezt akkor még nem sejtettem... Első nap reggel 9-kor érkeztem a csarnokba, a…

Hogyan lettem csivava tenyésztő

Szatíra, anonimitást kérő szerzőtől. 
Hosszú, de tanulságos történetem úgy kezdődött, hogy felnőtt fejjel, szakmámban befutott vállalkozóként új kihívásokat kerestem. Ill. elérkezettnek láttam az időt, hogy megvalósítsam egy régi álmom, vettem egy német juhászkutyát. Apának is volt régen, hordtuk iskolába, voltak emlékeim a dologról, de kimaradt úgy 25 év. Anyagi gondjaim nem lévén, mertem nagyot álmodni és az interneten, hosszas kutakodás után felvettem a kapcsolatot egy német (bizony, nem kispályázunk) tenyésztővel. Egy darabig ugyan játszotta a megközelíthetetlen szakit, de miután megtaláltam a jofogas.de-n az apróhirdetését, visszavett az arcából. Némi face-levelezés és néhány tiszteletkör után megvettük Rex von der Wasistdas nevű nyolc hetes kan kutyánkat, helyesbítek 15 hetest, mert korábban nem kapott útlevelet. Kicsit furcsa volt, hogy a szakirodalom az új családba beilleszkedésre más kort határozott meg ideálisnak, de szabál' az szabál'. Rex törzskönyvén annyi volt a n…

Derűre ború, avagy a depressziósok se maradjanak ki a jóból.

Szatíra, anonimitást kérő szerzőtől. 

Drága Janikám! Nem tudom megállni, hogy el ne meséljem, mi történt velem vasárnap. Reggel ötkor csörgött a vekker. Nagy izgalommal, frissen ugrottam ki az ágyból. Felrántottam magamra az 52-es gyakorlónadrágot és a surranót, tudod, amit még leszereléskor "mentettünk" a raktárostól két üveg kőbányaiért. Muter már a konyhában kente a májkrémes kenyeret, csomagolt abba szörnyű aludobozba, amit a vasedénybe' vett. -Nem kell annyi kaja, anyám, van büfé. -Ja, tudom fiam, uniqumszendvics meg sörpörkölt, azt megint a kutya hoz haza éccaka. -Az tavaly volt, akkor még vonattal mentünk, tudod, hogy nem iszok, ha vezetek. -Na, persze. Jó, hogy csak kétszer van CACIB évente Pesten...-morgolódott Gyorsba áthúztam Nérót a fűrészlappal, de anyám megint belekotyogott: -Ne sminkeljed azt a kutyát annyit, még assziszik' a fiúkat szereted. Összeraktam a cuccot, a régi jó bőrpórázt, a nyakörvet, szájkosarat és beugrottunk a Zsigába- igen, csak így hí…

Hogy lettem a legnagyobb tenyésztő, avagy csak szerényen, mint az ibolya

Szatíra, anonimitást kérő szerzőtől. 
Ha a következő történet kicsit zavarosnak tűnik, annak két oka lehet. Az egyik, hogy az elmúlt 40 év bizonyos történései összekeveredtek már a fejemben, romlik a memóriám, bár sajnos nem eléggé. A másik, hogy itt a Lipóton nem mindig sikerül jól beállítani a gyógyszerezésemet. Ha túl kevés xanaxot kapok, attól még simán Max von Stephanitz-nak képzelem magam, ha az ízületi gyulladásra szteroidot kapok, akkor az is előfordul, hogy a Martin testvéreknek képzeltem magam. Csodálkoznak is az ápolók, hogy ketten se bírnak lefogni. Igen, sajnos kezelésre szorulok. Tenyésztőszindrómám van. Ha kiengednek a normális emberek közé, szüntelenül tenyésztek, ha kell, ha nem, mert én értek hozzá a legjobban. A teljesség igénye nélkül elmesélem, hogyan lettem a legnagyobb és miféle népekkel hozott össze közben a sors-, na, ezt majd egy könyvben, most csak a tenyésztők egyes típusairól írok kicsit bővebben, tudják, a szigetlakókról. Na meg egy picit egy lehetséges é…