2013. szeptember 26., csütörtök

Ztp

Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK TENYÉSZSZEMLÉJÉT?

Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát. Sorrendet cseréltem az írás menetében. Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit, majd élőben a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres "tenyész szemle" utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni". Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! Sokszor és sok formában, de legutóbb így. 

Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici őrző-védő szösszenetből értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye van, hogy "átment" a tenyészszemlén, megugrotta a kar megfogása szintjét. Szerintem ezzel nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy ettől átmenjen a kutya a tenyészszemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e! Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit (még a szakemberek is) Mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a tenyész kutya kritériumainak megfelel, hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól képzett eb! 

Persze ehhez kellene sok ember segítsége, közösség, akik nem az önös érdekeik mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! Miért csak az őrző-védő rész sarkalatos kérdés? Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig ott mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! Sorra "buktak meg" a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz vezetett. Ma már, húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni, így mindenki elégedetten hátra dől. Jaj, de jó lehet tenyészteni. 

Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. Nincs így. Miért? Azért, mert ez a követelmény 30 évvel ezelőtti engedelmes vizsga egyik anyagrésze, amit egy éves korában letehetett a kutya. Képzetség nélküli bátorságát tesztelte a kutyának ez  gyakorlat. Mielőtt folytatnám, hogy miért hiba ez, nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.

Tenyész alkalmassági vizsgálat (Ztp)

A tenyész szemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál.

A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp, mint a tenyésztésbe vétel, egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is.

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással.

A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség.  - eddig az idézet 

Szóval nem egy gyakorlat, de a teljes őrző-védő gyakorlatsorban nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. Aztán a tenyész alkalmassági vizsgálat minden elemének együttes értékelése adja a végső döntést, hogy az adott kutya  tenyésztére alkalmas e. Ebbe beletartozik a kötelező szűrővizsgálat eredménye, a küllem, a viselkedés, a munkaképesség és az elődöktől való származás is. 

Ismételjünk! Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami támpontot adhat a tenyésztésben. Hiszen ez az ADRK származási lapon megjelenik, nyilvános, évente nyomtatásban is közzétett az állományról. 

Itthon 

Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja! Nem egy fogás az, amire készülni kell! Ráadásul úgy bemutatva a kutya, hogy  rövid részekre van eldarabolva a teljes anyag. Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott vizsgálat! Nem pihentetve, a gyakorlatok között, nem részekre bontva, kihagyva belőle ezt, azt, a kutya gyengeségeit elfedve. Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában. A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos, koncentrált figyelése. A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet a kutya, mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés, fürkészés, állás felugatás, segéd kiléptetése, rejtekhelyről támadás, fogás, eresztés, szembetámadás, eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya fejben és fizikumban, hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY! Nem kell találgatni, bárki elolvashatja, hogyan értékel a bíró. A képzett szakembereknek tudniuk kell, mit látnak, és azt hogyan kell értékelni. Lásd röviden: Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. 

Bár a Ztp-n is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de kiemelt szerepe van az ÖMT-nek Mi is az? Ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, mert ennek fontossága kiemelt szempont, hiszen ezt pluszban mérlegelni kell, hogy  milyen hatással van ez a tenyésztésben. 

A vizsgaszabályzatból alább:

17.A mutatott viselkedés értékelése

Értékelési kritériumok:

Az, Ösztönös adottságok Ö

b, Magabiztosság M

c, Terhelhetőség T

A kifejezett ÖMT jellemzői:

1.       A fizikai erő érzete (izomerő)

2.       Pszichikai erő

Az, belső magabiztosság

b, érvényesülési ösztön (dominancia)

c, keménység

Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.

Az, kifejezett „k”

Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás, semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még adható „KIFEJEZETT” ÖMT

b, Meglévő „m”

Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat minősítése csak jó lehet.

c, Nem megfelelő „nm”

Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.

Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az őrző-védő ágazata.

Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a vizsgaszabályzat:

18.Értékelés 100-96 kitűnő, 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70 megfelelő, 69-o hiányos

Az, Általános szabályok

A C ágazat megfelelő (70-79pont) minősítéssel eredményes. Viszont a következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés (80 ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe, amelyik úgy eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.

Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. A kutyát a kutyavezető vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét.  A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól vezethető.

Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen (minősítéssel) beszéljen a bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.

b:) A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők

A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:

Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok

Erős, stabil idegrendszer

Magabiztosság

Terhelhetőség

Természetes, kontrolált agresszió viselkedés

Vezethetőség

A segéd testi és lelki állapota

c:) Fogásviszonyok

Lehetséges fogásváltozatok:

Energikus (erős) teli (mély) és nyugodt fogás

Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás

Nem mély foghegyes fogás

Ideges nyugtalan fogás

Fogásváltások

Puha és kevéssé energikus fogás

ÉS ÍGY TOVÁBB. Forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és rendszeresen frissíteni kell (kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a bírói metodika is változik.

2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is, ez alapján kellene értékelni a kutyákat. Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami tartalmaz rejtekhelyről kitámadást, az IPO TA. Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott, de ezt itthon nem használják, saját tudás szintre lebutítva használják a régi 30 éves wésen vizsgálatot. Azért lássuk ezt a C ágazatot. 

 IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok

1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont

2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont

3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont

4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont

Összesen: 100 pont

 1. Állás és felugatás 15 pont

A) vezényszó: „fürkészéshez”

b) végrehajtás: A segéd a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20 méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz” vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a Segéd-et aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-Nak nem szabad sem a segéd-re felugornia, sem a Segéd-et megfognia.

A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető azonnal a kutyához megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A segéd kilépése után a kutyára rákerül a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.

c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a Segéd állásában (a rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A Segéd olyan provokálásáért, mint a bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont

Vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat megszakításra kerül.

2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30 pont

A) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”

b) végrehajtás: A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető a rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé indul. A Kutyának-Nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől kb. 10 lépés távolságban vannak, a Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd előjön és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyának azonnal energikus és erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a Segéd két botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A Segéd-et a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.

A Kutya Vezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A Teljesítmény Bíró felhívására a Segéd beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad. A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a Segéd-et őrizni kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A Segéd D-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutyaetető normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)

Kiadásával alapállást vesz fel.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a Segéd D-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.

3. Szembetámadás a kutyára 40 pont

A) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás felvételéhez”, „láb melletti haladásra”

b) végrehajtás: A Kutya Vezető a kutyát a nyakörvénél fogva megtarthatja, de nem biztathatja. A Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyástól. Kb. 40 lépés megtétele után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a Kutya Vezető-re támad. 

A Teljesítmény Bíró utasítására – mikor a Segéd kb. 30 lépésnyire van a Kutyástól – a Kutya Vezető a „fogd” vezényszó kiadásával a Segéd elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a segéd-en levő védőkart foghatja meg. A Kutya Vezető eközben a helyzetén nem változtathat. 

Bírói utasításra a Segéd határozottan megáll, a Kutyásnak ekkor azonnal eresztenie kell. A Kutya Vezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. 

Az eresztés után a Kutya szorosan a SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A Teljesítmény Bíró utasításakor a Kutya Vezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően pórázra veszi.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok a súlyuknak megfelelően

Csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a segéd-bél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni.

4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”

b) végrehajtás: A Segéd TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A kutyának a Segéd jobb oldalán kell haladnia, vagyis a Segéd és a Kutya Vezető között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a Segéd irányában, de a Segéde D-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be. A Teljesítmény Bíró előtt megállnak és a Kutya Vezető jelenti a „C” ágazat befejezését.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos a Segéd figyelmes felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.

Fentebb olvashattuk mit értékel a bíró.

A különböző szintű vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz végrehajtása is fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott, hogy hogyan kell kiképezni, bemutatni a kutyát! Az adható pontszámok, a hibák, erények értékelése is szabályozott! 

A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal és a bíró tudása, felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat!  E mellett, figyelni kell, észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát. 

Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell, legyen. Látni kell a gyakorlatok végrehajtása során, hogy az adott feladatra károsodás nélkül képezték ki. (felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes) A tenyész szemle őrző-védő anyaga hasonló, viszont egy tenyész szemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell, hogy hangsúlyosan értékelje a bíró! 

Miért? 

Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik, az ösztönös adottságok, képességek viszont igen. 

Tenyésztésben számít: Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint! Tenyészállat, amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira. 

Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a CH cím eléréséhez is.

2013. július 9., kedd

Biztos kitűnő, biztos tenyészkutya


Rendszeresen visszatérő téma, mikor lehet tudni, hogy a kutya kiállítási karriert fog befutni és bizonyosan győzelemre esélyes lesz. Az ezredik ilyen témájú beszélgetésnél írtam le, amit már megfogalmaztam, elmondtam sokszor az évek alatt. 8 hetesen semmiképp, bár nyilván az ígéretes forma már akkor is látszik. Főleg a kedves, szép fej. Bár a többi test táj harmóniája legalább olyan fontos! 

A kölyök 6-8 hetesen ugyan azokat a formákat mutatja, amivé lesz felnőtten, de mivel a növekedés fázisa még hátra van, így csak saccolni tudod a végleges  arányokat. Hiszen nem tudhatod, hogy minden csont jó ütemben és megfelelő hosszúságra fejlődik-e és a majdani kívánatos  szöget zárja e be! Akkor még csak ígéretes formát mutat a kiskutya, amit a gyakorlott szem láthat, mert a testtájak harmóniája már akkor is jelen van. Az is látszik, ha nincs harmónia, de az esetlenül csetlő -botló kiskutya kedves látványt nyújt akkor is, és ez érzelmi hatással van mindenkire. Igények is felmerülnek már ekkor. Szeretnék, ha biztos kitűnő, biztos tenyészkutya lenne a megvásárolt kölyökből.  
A kiállításra szeretném vásárolni, tenyészteni szeretném majd-mondja a vevő. Én kiállításra tenyésztem nem munkára - mondja az eladó. Ezzel párhuzamosan ígér fényes jövőt, kiállítási karriert a nyolc hetes kutyához. 
Pedig az intenzív növekedés fázisa 3 hónapos kor után kezdődik és  6-7 hónapos korig tart. Aztán a növekedés üteme lelassul. Fél éves korára leváltotta a fogát, kiderül az is hogy minden rendben van e. Komplett, korrekt fogazat a kívánalom. Ollós harapás , 42 maradandó foggal. Semmilyen engedmény nincs a fogak számát illetően! A "szoros ollóst", a "tétre harapást " tolerálják, de ehhez is szigorú szabályozást rögzített az ADRK, azaz a fajta adó ország szakember gárdája. Három éves kor után újból be kell mutatni a kutyát, ha tenyésztési szándék van vele. 
Mi látszik még fél évesen? Fél éves korában már ugyan olyan a csontozata, mint 1-2 évesen. Azaz a csontarányok, a szögelés, a mellkas íveltség, bordázottság, hátvonal hossza, feszessége, láb állások, amik már akkor is egyenesek, mancsok zártak.  Ezek nem a felnőtté válással lesznek "hibátlanok". Az alap értékek öröklöttek. Figyelem! A csontos vázról beszélünk! Az izomzat, testtömeg egy külön történet, ami szorosan összefügg és befolyásolja a kutya végső kinézetét. Azért az alapértékek már láthatóak ott is. A izomzat, tömeg, szőrminőség, a szín, szemszín, a fejarányok , szintén. Szóval fél évesen már a majdnem a kész kutyát látjuk! Ekkor dönthetünk arról, hogy belevágunk, elindulunk a kiállítások világában és cím gyűjtök leszünk. A tenyész kutya karrier ehhez az időponthoz köthető, de érdemes előszűrést megejteni HD, ED -re. Megcsináltatni a JLPP szűrést + a DNA profilt is elkészíttetni. Már ebben a korban érdemes az iskolát kiválasztani, ahol képzett segédek is rendelkezésre állnak. Felkészült segéd, segítő kell, akivel a tenyész szemle őrző-védő munka teszt részét is gyakorolni tudjuk. Ám mielőtt ide eljutnánk, az általános nevelés, kiképzés mellett, a ringdresszúra  gyakorlása sem maradhat el. 
Témához kapcsolódó írások, amik szintén sok éve elolvashatók magyarul, szakkönyvből fordítva :  
Ez csak három kiemelt téma, ehhez még sok elmélet és szabályzat fontos, ami a tenyészthetőség feltétele. A kiállítási címek a bónusz jutalom, kiemelt reklám, büszkeség, mert a szép kutya látványa vonzza a tekinteteket! Ki ne szeretné, hogy a kutyája elismerő tekintetek birtokosa legyen?! Képekben a szöveghez, hogy lásd egy kutyán bemutatva.  
1.  fél éves korban
Ez a standard póz oldalról, mert a fajtaleírásban így utalnak rá, a bíró így értékeli a testet első ránézésre. Figyelmes, gazdához erősen kötődő kutya a neve elhangzására ilyen pózba vágja magát. Hiszen a pórázt kezelő ember erre készteti. Persze csak akkor, ha nem fojtogatással, feszítéssel akarja bemutatni a kutyát így remélve, hogy kitűnő bírálatot ad a bíró. 
2.  1 éves korban
 3. képen  is egy éves 


Látod, hogy mennyit számít a beállítás, a távolság, a kutya figyelme, a póz, ahogyan a fotó segítségével bemutatjuk a kutyát? A kisebb termetű szukáknál és kanoknál, hamarabb befejeződik az intenzív növekedés szakasza, így ők hamarabb egybe vannak. Ettől a látvány egy kompaktabb kutya, már egész fiatalon. Minél nagyobb, magasabb lesz a kutya, annál tovább tart az intenzív növekedés szakasza. Ezért a nagy kanok, szukák szétesőbbek.  Ám ez a szétesőbb nem jelenti a lábak görbeségét, a mancsok nyitottságát, a laza nyerges hátat, vagy a nyitott , meredek szögeléseket. Arányos, harmonikus test felépítést jelent, kamaszos nyurgasággal és súllyal. 
4. képen 2 éves 

 
5. képen 3 éves 

Két évesen lesz kész, felnőtt a kutya, három évesen lesz érett, ereje teljében! Nem véletlen, hogy az ADRK, ezen 2-3 év időszakában határozza meg a kutyák tenyész bírálatát, ahol a kiállítási győztességeket nem veszik számba, de a kutya részletes küllembírálaton esik át. Kap egy leíró bírálatot, ami a törzskönyvi bejegyzésbe kerül.  Itthon más a redszer, a tenyésztők zöme vakon tapogatózik, mert nincs adatbázis, ami a tenyésztést segítené. 
6. képen 7 éves 
7. képen 8 éves 
8. képen 9  éves 

A nagytestű kutya átlagéletkora 8 év. Magasabb életkor a bónusz, ritka kincs. Úzó betöltötte a 9. életévét, de egy hónapra rá váratlanul, hirtelen elhunyt. 

2020. Kiegészítésként, átdolgozásként a témához ajánlott link, mely átfogó információ a rottweiler fajtáról. Siroccó rottweiler kennel oldal egyik kategóriája. Rottweiler 

2013. június 5., szerda

Először bírált Magyarországon ADRK bíró

Régen nem élnek a képen látható kutyák. Nyomuk sincs, talán csak néhány ember emlékszik rájuk. Kettő dolog amiért számomra nagyon fontos eseményt örökít meg. Az egyik az, hogy rottweileres szakemberek, bírók, a klub életében meghatározó emberek láthatóak a képeken. Magyarországon, először bírált ADRK speciál bíró, Willi Faussner személyében. A MEOE Rottweiler Szakosztálya elnökeként, meghívásomra érkezett, de természetesen Dr Bródy Tíbor a MEOE akkori elnöke támogatása nélkül ez nem sikerülhetett volna.

1988-ban bevezetésre került a világútlevél, nyitottá váltak a határok, megszűntek a szigorú korlátok, hogy csak három évenként és komoly átvilágítás után lehet külföldre menni. Ám ekkor, 1989. áprilisában még nem volt rendszerváltás és a vasfüggöny is állt! Szira Karcsi,-Feketevirág Őrző Aurél, Oszi Met.rott. 1340 1986. 12.29. apa: Ali Koc-Ka anya: Rákosligetszépe Abigél Tenyésztő: Csűrös Tamás tulajdonos Szira Károly 1138 Antalfa u.84. CAC Klubgyőztes  Munkaosztály kan  A díjat adom át éppen , Csernák Sanyi a kép jobb szélén .


Németh György , Imreligeti Claudia Met. Rott. 727/88 1988.02.02. apa: Black of Borgvaale anya: Natkai -Szigeti Cili T: Tóth Tíbor  t_ Németh György 1157 Erdőkerülő u.26. .Willi Faussner és a háttérben az asztalnál, dr Bródy Tíbor


Maglódi László, Cliff Hause Ripp Met. rott 1461/88 apa: Falko v.d, Tente anya: Mira von Köhlervad T: Kurt Günter Ripp t: Maglódi László 6400 Kiskunhalas Kilian Gy. u. 62. HPJ ADRK import. Tristan Held, az ADRK 2. elnöke


Lord v.d, Vierjahresztein 1374/88 1988.02.18.  a: Casar v. Eiplatz a: Nelly v. Hause Hagele T: Karl Betz t: Szabó László 6000 Kecskemét Szellő u. 3. nincs eredménye a Hiradóban -fogalmam sincs miért! Akkor a formája miatt fotóztam - ADRK import volt ő is.


Maglódi László és a kutya fotóját Cim Hause Ripp - ként feliratoztam a kép hátulján.  Na, de miért, hogyan? Nem tudom, már nem emlékszem.

Németvölgyi Anka CAC Klubgyőztes HFGY (sajnos a megmaradt katalógusomban nincs benne, így több adatot nem tudok róla) Nyílt osztály szuka

A másik amit sose felejtek el, Willi Faussner bírálata, szavai amit a tenyésztésről mondott, magyarázata, érvelése, amikor azt firtattuk miért pont az győzött aki, és hogyan is kerülhetett előre a másik, pedig szerintünk nem érdemelte meg. Abban az időben, már nagyon ismert és nagyon elterjedt volt a rottweiler.  1985-ben alakult az önálló rottweiler fajtaszakosztály, addig a MEOE Nagytestű vegyes szakosztályhoz tartoztak a rottweileresek. Ez volt a szervezet harmadik Klub kiállítása. 1989-komoly változások éve az ország életében, de mi kutyáztunk és nem politizáltunk. Csak kihasználtuk a változás adta lehetőségeket. Pénzünk ugyan nem volt, de lelkesedésünk annál több, így igyekeztünk előre haladni, rottweileres közösséget építeni, na meg szakmailag előrehaladni, a szebb, jobb, minőségibb rottweiler állomány érdekében. Bizony ebben az időben  hatalmas érdeklődés övezte már a rottweilert, 18 év telt el az első- hivatalosan is bejegyzett - rottweilerek Magyarországra érkezésétől ! Ekkora már mindenki tudta, hogy a fekete, vörös rajzos, nagy kutya "a rottweiler." 

Nyilvánvaló, látható volt a divat hatása, tömegtermelés indult be, "elképesztő" formájú és viselkedésű rottweilereket vezettek fel kiállításokon. Nyertek is szép számmal, hiszen nem volt ez másként régen sem, mint ma. Az emberi hiúság és érdek, nagy motivációt ad, szép számmal megsokszorozva tülekedtek az emberek a címekért. Ki ne szeretne sikeresnek látszani?! A tenyésztés értékmérői a kiállítási  címek lettek. Minél nagyobb volt ez a szám, halmozták egy kutya eredményeit, annál sikeresebbnek, értékesebbnek tartották az ebet. Na, meg a kutya gazdája fürdött a sikerben, egy idő után fontos emberré vált!  Szava volt, értett hozzá, meghatározó volt a véleménye a fajta sorsát befolyásoló döntésekben. 
Jó, magyar szokás szerint, ez vitákban, egymás lejáratásában, a kutyákról való hazugságok, pletykák terjesztésében csúcsosodott ki. Ez látszott nyilvánosan, fű alatt meg a bírók megnyerése volt a járható és bevett szokás. Abban az időben még ügyeltek a látszatra, a bírók szerepe, a címek kiosztása, még nem volt ennyire nyilvánvaló, mint ma. A bírói karban is sokan tartották és képviselték a szakmát, hagyományos tenyészérték bírálat folyt az FCI meghatározás szerint.  Így bizony elég vegyes eredmények születtek, a megfelelőtől akár a győztes címig is eljuthatott a kutya. Ez is sok vitára adott okot, mert nehéz volt megérteni, hogyan születhetnek hétről-hétre más eredmények! 
Willi Faussnerrel és dr Bródy Tíborral beszélgetve, számomra érthetővé vált a dolog. Akkor még csak megértettem, de sokáig el nem fogadtam, hiszen a tenyésztésben a hibás kutya láthatóan sok hibát rögzített. Sokat rombolt a fajtán, hiszen a standard ajánlása szerinti, ideális rottweiler volt számomra a minta. Az a minta, amit én tartottam annak, hiszen hittem, tudtam, hogy kiváló rottweilereink vannak! Akkor még nem kételkedtem, hittem a bírók szakértelmében! Bár néha vitatkoztam, háborogtam, rosszul esett, igazságtalannak éreztem, de igyekeztem megérteni a dolgokat. Magyarázatot kerestem, szakkönyveket bújtam, néztem, láttam, hallottam!
Újra olvasva ezt az írást, beugrott, hogy méltatlanul elfelejtettem megemlíteni, hogy ezen a kiállításon Adolf Ringer ÖRK volt a másik bíró. Az ő könyve volt sokáig az egyetlen, ami útmutatást adott a rottweilerről, magyar nyelven. Az ő bírálata is messze felülmúlta az addig itthon tapasztalt bírálatokat. Két szaktekintélyt meghívni, nem kis teljesítmény volt. Ám a visszhang inkább csak az elégedetlenség volt a született eredményekkel kapcsolatban. 
Willi Faußner, Tristan Held, Frau Fraussner, Frau Ringer, Adolf Ringer Budapest 1989. 


 Frau Fraussner, Willi Faußner, Tristan Held, Szolnoki Gábor , akinek a feje látszik hátulról-Juhász László 


 
A rottweilerről szóló kiadvány borítója. Juhász László nyomdai és anyagi segítsége nélkül nem sikerülhetett volna. Újházi Péter fordította, a Pinkoss könyvből kijelőlt részeket. Az 1988-ban Rottweiler klubkiállításon készült fotókból válogattam ki a győzteseket, szótárazva fordítottam a bírálatukat, az ADRK szaklapjából. Ide teszem a Hiradó skenelt változatát , ami a kiállítás után jelent meg. 2006-óta fent van a képtáramban, kísérő szöveggel!  Igazi kortörténet, történelem

Rottweiler Hiradó 1 szám. 1 oldal
Pontosan nem emlékszem, de a tartalomból következően 1989. májusában kapta mindenki készhez. A szándék már akkor is az volt, hogy legendák helyett a valóság és a tények legyenek ismertek tagjaink előtt. Minden tag postán kapta meg a Híradót, nem kellett fizetni érte. Ehhez nekem, nekünk kellett dolgozni, hogy elkészülhessen.



Rottweiler Hiradó 1 szám 2. oldal
Eredmények. Érdemes megnézni a neveket, kutyák, tenyésztők. Nekem a munkaosztályos kan eredmények adtak visszaigazolást és némi elégtételt. Négy kutya a körben, az "ászok" az akkori idők sztár kutyái. Kakukk tojásként, Szira Karcsi Oszkárja. Ő Ali Koc-ka fia, Karcsinak mi adtuk el, fedezésből járó első választású kölyök volt. Szép és nagyon-nagyon jó kutya volt. Igazi bombázó, az őrző-védőben, de kedves családtag a mindennapokban. Szóval Faussner úrnál ő nyert!




Rottweiler Hiradó 1 szám 3. oldal

1988-volt a világútlevél bevezetésének éve, ekkortól vált lehetővé, hogy mindenki korlátozás nélkül mehetett külföldre. Persze a kutyások kiállításra mentek, hogy most már igazán megtudják milyen is a kutyájuk. Itthon már akkor is vegyes eredmények születtek és bizony a póráz vége sokszor volt döntő az eredmények , címek oda ítélésében. Nézd a híradó bejegyzését!
Klagenfurt: Adráspusztai Gerzson k2 R. CACA! ő Spes Borbolya Crisztosz fia, akire a CACIB kiállításon figyeltem fel, és így ismerkedtünk meg Szolnoki Gabival. Ide költözött Pestlőrincre, így hívtuk a kutyaiskolába is. TOTO szép és szintén kiváló kutya volt. Kiállításon győzött, munkáját az iskolában és a mindennapi életben való helytállásban mutatta be. Kutyás biztonsági őrként dolgozott Gábor, és Toto volt a "szolgálati" kutya.
Nagy versenytársa, "ellenfele" Xénia'S Gáius, a akkori idők menő kutyája. Ő is kiállítási sztár és emellett biztonsági őr kutya volt.  A lap alján az ő eredményére van utalás, hogy jelezzük , nem csak sikerek léteznek.  A világkiállításon Koppenhágában, nagy stressz érte Janit. A bírálat megkezdése előtt lövéspróba volt. Gaius lővés félő volt, így ezen a próbán "megbukott", azaz kizárták a további bírálatból. Bírálat nélkül jött haza. 2500 km-t utazott , mert eszébe nem jutott, hogy ott ilyen lövés próba is lehet! Persze már akkor sem a megfelelő következtetéseket vonták le nagyjaink, mély csend övezte az eredményt. Nem néztek szembe a ténnyel, hogy a "lövés félő " egy munkakutyánál nem tolerálható, nem lényegtelen hiba, amin átlehet lépni, ha nem beszélünk róla.
   

2013. március 1., péntek

Állami elismertség....

A MEOE, a rendszerváltást követő években úgy átalakult, hogy minden szakmai dolgot átadott és rábízott arra, akit érdekel és tenni akar érte. Sorra alakulhattak az önálló szervezetek, önálló gazdálkodással és önállóan kialakított belső szabályzatokkal. Nevében nem, de tulajdonképpen egy szövetségi rendszert alkottak a MEOE szervezetei, már a kilencvenes évek elején.  A közgyűlés által is kimondott hosszú távú cél a tényleges szövetséggé válás volt, ami azért nem valósult meg akkor, mert ehhez a szervezeteknek kivétel nélkül önálló jogi személyiségű szervezetté kellett volna válnia.  Sokan akkor se tudták ezt bevállalni. Nem volt rá anyagi fedezetük, és a személyi feltételek se voltak adottak. A kis klubok, kis létszámú fajták tulajdonosai nem tudtak volna szervezett keretek között fajtát gondozni, hiszen arra nem volt lehetőségük, meg még ők is ismerkedtek a fajtával. Frissen kezdtek bele a tenyésztésbe. Nekik a MEOE központ volt a bázis, a nagy kalap révén minden szolgáltatáshoz, előnyhöz hozzájutottak, amit a nagy létszámú fajták tenyésztői már megteremtettek.

Aki fajta gondozni akart, az megtehette régen is, és ma is tehetné.  Nincs semmi akadálya, a szakmai, a fajtát előre vivő tenyésztésnek! Elvben! A gyakorlatban, viszont egy tenyésztői klubnak pénzre van szüksége a működéshez. Anyagi forrása a beszedett tagdíj és egyéb, saját tehetségéből összegyűjtött pénz vagy tárgyi eszközök. Központi pénz nem áll rendelkezésére egyik szervezetnek sem, bár a MEOE meghitelez egy sor dolgot, de azt számonkérés követi és el kell számolni vele. Mint tudjuk a pénz az nagy úr, így az álmodozáshoz bizony sok pénz kell, amit a tagoknak kell összerakni.

Rottweilerben ez például rendre meg is történt, nagyon komoly pénzek gyűltek össze, lévén, hogy divat fajtává vált, sokan tartották, szaporították és egy szűk réteg tenyésztette is. A tenyésztői gondolkozás elterjedését gátolta, hogy a MEOE elnökség engedett a pénz nyomásának és kitalálta a tenyésztők konkurenciájának rendszerét. A kimondott szándék a tájékoztatás volt, de a gyakorlatban a több bevétel elérése volt a cél. Hogyan? Létrehozta a felülbélyegzett törzskönyv intézményét. Ezzel lehetőséget adott, a szigorú szelekció kikerülésének. Igaz ezt dupla szolgáltatási díjért tette, így büntette azt, hogy kiállításra, tenyész szemlére, felkészülésre nem költöttek a kutyások. Később megfejelte ezt a kitalált rendszert azzal, hogy a véletlen jobban sikerült, de felülbélyegzett törzskönyvi bejegyzéssel született utódokat, kritika nélküli tenyésztésbe vehették. Sőt, akár a Ch. (champion) címig eljuthatott.  

Bizonytalan származással, rejtett hibák tömegét hordozva, tízezrével szaporodott a rottweiler állomány is. Ennek eredményeként generációk sorában rögzítve lett számtalan tenyésztésből kizáró, súlyos hiba. Mára nyomon követhetetlen az ebből származó állomány, de a fajta népszerűségének, munkaképességének csökkenése nyilvánvaló.


Nem csak a rottweileres szervezeteknek, de a MEOE központnak is, hatalmas bevétele volt a fajtából. Egyszer készítettem egy statisztikát, hogy a törzskönyvezésből, kennel név kiváltásból, átírásból, tagdíj részesedésből mennyi pénz folyt be a MEOE központba, tizenegy év alatt! 50.000.000 forintot meghaladta!  Ami hatalmas összeg, főleg úgy, hogy ebből egy forint nem fordítódott a fajtára, szakmai dolgokra! Tanulni, tájékozódni, minden tenyésztőnek önállóan kellett. Hiszen muszáj volt erre költenie, ha versenyben akart maradni. Kiállításon győzni, championátusokat szerezni folyamatosan nem lehet véletlenszerűen. Ráadásul a garanciális kötelezettséget, csak a tenyésztőkön kértek számon, hiszen náluk drágább volt egy kölyök, mint a nagy átlagnál. Kevesen is vállalták a tenyésztés rögös útját. Aki mégis megtette, bizony céltáblává vált! A kezdeti sikereket, örömöt hamar felváltotta az irigy kritikusok furakodása! Mit tett eközben a többség? Rombolt, szerepelt, élvezte a fajta népszerűségének előnyét, hogy neki semmit nem kellett tenni, csak a kicsinyke pénzét kivenni, ha szaporított, vagy büszkélkedni kellett a megszerzett címekkel!

Ma már nincs hatalmas bevétel, se klub, se központi szinten. Oka? Rossz gazdálkodás, elmulasztott, félvállról vett ellenőrzés, szakmaiatlanság döntések sorozata. 1993-tól minden soros elnök, vezetőség után, csalás, hazugság, anyagi csőd maradt. Mi ebből a MEOE elnökségének a felelősége? Az, hogy elmulasztotta, a vezető személyek számonkérését! Miért nem kérte számon? Miért is tette volna? Főleg hogyan? Bárkinek elhitték, hogy ő egy ártatlan áldozat. A MEOE központ bevételeit a klub anomáliái, eltapsolt milliói nem érintették! Nekik a törzskönyvezés, a kiállítás rendezésből befolyó pénzek pont elegek voltak, hiszen messze meghaladták a tagokra fordítható, önálló klub bevételeit.  Mindenki azt gondolta, mindig így lesz, a tejjel mézzel folyó Kánaán megérkezett, forrása kiapadhatatlan.

Nincs így, mint látjuk, de térjünk vissza az eredeti gondolatmenethez. Mivel minden szervezet önálló, egyiknek sincs hatalma a másik felett, így a fajtagondozó szervezetek nem működhettek országos és mindenkire érvényes szabályzatokkal. Van egy minimum, amire ajánlásokat tehetnek a fajtagondozó klubok, de nagyon kell lobbizni azért, hogy az meg is valósulhasson.

1. Kiket kell meggyőzni?

2. MEOE elnökség, bírói testületek.

3. Aztán szépen sorban a bizottságok és szervezetek elnökeit.

4. Amikor őket meggyőzték van esély a szabályzat megváltoztatására, amit a kutyásoknak is tudomására hoznak, mint kötelező érvényű szabályt. Ők nem is nagyon tiltakoznak, mert hiszik, hogy ők mindent be is fognak tartani. Tiltakozni a tenyésztők szoktak, mert ők már gyakorlatból tudják, hogy azért nem olyan egyszerű kérdés ez. Egy szabályzat megalkotása nagyon kevés az eredményes tenyésztői munkához. Minden döntéshozatalban, a sor legvégén a tenyésztő áll, akit mindenki árgus szemmel figyel. Miért ez a nagy figyelem? - Azért, mert a neve köztudatban van. Ezért neki kiemelten nehezíteni kell a dolgát, mert olyan renitens, hogy merte a tenyészetét fogalommá tenni, eredményes kutyáival.

Nem emlékszem pontosan mikor, (1998-2000 kb.)  de a MEOE elnöksége szép csendben minden döntést a vezetők hatáskörébe utalt, megtartotta a törzskönyvezés és a hozzá kapcsolódó összes bevételt. A szponzori pénzek fölötti döntés joga, a reklám bevétel, a CACIB -ok, CAC-ok bevételének egy része az övé. A külföldi kapcsolattartás az övé. Ám ez nem a Kinológiai fejlesztésére fordítódik, csak önös üzleti érdekek vezérelte akciók látszanak. A bírói testületek, teljesen önállóik, semmi szakmai kontroll nincs felettük, igy semminemű kritika meg nem érinti őket, hiszen csak ők a képzett szakemberek! Mindenki más amatőr, elfogult laikus, tartja a közbeszéd.

A MEOE elnökség, a bírói testületek azt tesznek, amit akarnak, amihez csak kedvük és tehetségük van.  Mindezt azért tehetik, mert a tagoknak nincs beleszólása semmibe. Szólhat, meg beszélhet, de senkit nem érdekel. A tagok így ellenállnak, kinek-kinek ez mást jelent, passzív vagy aktív ellenállást. Rottweilerben mára teljes érdektelenség van. Egy szűk réteg azért mindig van, aki próbálkozik, és a tenyésztést bevállalja, de az nem közösségi, csak egyéni szinten jellemzőbb inkább.

Most ezt az egész rendszert át kellene adni, egy államilag elismert szervezetnek, amelyik semmi mást nem akar, mint hatalmat, a vele járó pénzzel.  Ezt én hibás lépésnek gondolom, mert eddig még mindig úgy volt, hogy átvették a szakma jegyében, aztán szembesültek a valósággal, hogy valójában pont a szakmára nincs pénz. A következők, akik szembesültek ezzel a ténnyel, ugyan azt csinálták, amit az elődiek.  Csalódottságukban, loptak, csaltak, hazudtak. Miért kell mindig ugyan azt az utat járni? Miért nem akarja senki tudni, mire is ácsingózik?  Miért kell évtizedeket várni, hogy minden új rájöjjön, nem ezt a babaruhát akarta?

Ha gondolkozó, tisztességes emberekre lelnénk- nekünk, tagoknak- nem kellene átszervezni az életünket, egy újabb hülye, légből kapott ötlet miatt. Na de hogyan lehet tudást tölteni a fafejűek, üres agyába? Hol lelhető fel a gondolkozó, okos, tisztességes, kellő tapasztalattal rendelkező ember, aki a közösségért dolgozna, akár évtizedeket is? (2013.) 



2013. február 14., csütörtök

A rottweiler bátor kutya.


A magabiztos, érdeklődő kiskutyát, aki érvényesíteni akarja az akaratát, azonnal dominánsnak kiállják ki. Ezzel szemben fontos elfogadni, még ha az is lenne, a néhány hónapos eb támaszra szorul. Egyedül nem tud megoldani komoly helyzeteket. Sem fizikailag, sem szellemileg nem képes rá. Nem lenne önálló természetes közegében, ős kutyaként sem. Családban, falkában élne, hiszen kora szerint, még nem járhatna vadászni a szüleivel. 

Háziasított kutyaként, az ember neveli, formálja a saját igényei szerint. A városi élet, a nagy forgalmú utak, az emberi szabályok betartása kihívás a kutya számára, az ember segítsége nélkül nem tud eligazodni. Lehet, hogy képes lenne egyedül is megtanulni, de részben veszélyes és részben tilos! Előljáróban fontos megjegyezni, hogy a bátorság nem azt jelenti, hogy „átmegy a falon”. Az inkább vakmerőség, nagy hiba lenne a kutya részéről! Bár kölyök kutyánál ritkán szokták mérlegelni, hogy vajon bátor-e, de elhangzanak ilyen megjegyzések, hogy de bátor ez a kiskutya, vagy az ellenkezője is, hogy hű, ő fél. Mindkét esetben a gazdira hárul a feladat, hogy segítsen az ebnek kihozni magából a legjobbakat. Hogyan? Úgy, hogy szocializálja a kutyát, azaz hozzászoktatja a környezethez, amiben él, megtanítja milyen viselkedést vár el tőle a közös élet során.

Ennyire egyszerű!

De tényleg ilyen egyszerű?! Bizony nem mindig egyszerű, mert mint az élet más területein is, sokféle tanács, megoldás van egy- egy helyzet megoldására. Van aki a legjobb szándéka ellenére sem boldogul. Picit elkanyarodva, visszaemlékszem én hogyan tettem.

Kezdő kutyásként az egyik kutyasétáltató csapathoz csatlakoztam és az ott levő felnőtt, gyakorlott kutyások tanácsát követtem napi helyzetekben. Ebből ki is derül rögtön, hogy indulásként nem neveltem kölyök kutyát, a már felnőtt kutyával járó feladatom adta a helyzetet. Kutyaiskolába is jártam, mert apám ott pallérozta a kutyát és természetes volt, hogy én is ott tanulok. A kutyaiskolán az oktatók tanácsait követtem, aztán később elolvastam minden létező írást erről a témáról. Kevés volt abban az időben, de már akkor is voltak eltérő nézetek és tanácsok. Ami jól hangzott, amit, eltudtam fogadni azt alkalmaztam, ami már hallomásra is taszított, hát még az úgy képzett kutya látványban is borzasztó volt, na, azt azonnal elutasítottam. Szóval felnőtt kutyával kezdtem kutyázni így amikor egy kölyök kutya nevelésére vállalkoztam bizony újra kellett tanulni mindent.
Aztán minden újabb és újabb kutya felnevelésével, tovább kellett tanulni. Voltak jó megoldásaim, meg rosszak is. De egyszer csak működött a dolog. Összeszoktunk a kutyával, én megszerettem, ő is engem és már tudtuk is, ki mit vár a másiktól. Így utólag, azt hiszem, szerencsém volt, hogy jó kutyákon tanultam és jó oktatóim voltak. Ma már elég jól eligazodom, de minden új kutya nevelése, nekem is kihívás, feladat, hiszen minden kutya más és más. Vannak általános elvek, de naponta sok apró helyzetet kell jól megoldani. 

Egy idő után eluntam a sok vitát, mert mindenki a saját igazát hajtotta. Eljött az idő, amikor tanulni kellett, mert önálló elképzeléssel szerettem volna kutyázni. Továbbra is cél volt, hogy  egy élhető, de munkában is mérhető teljesítményt nyújtó kutyánk legyen. 

Kiképzés vezetői tanfolyamra mentem. Legyen itt az idevágó szakirodalom néhány eleme a bátorságról és az ijedősségről! 

A bátorság, az egy jellemtulajdonság, ami meghatározza, hogy egy lény ténylegesen vagy képzelt veszélyekkel szemben, külső kényszer nélkül kitart és amennyiben lehetséges, magától cselekszik. A feltétel nélküli bátorság, ezek szerint, alapvető jellemtulajdonság a védőszolgálatban. 
A kutya a magatartásával megfélemlítően hat és így megelőz egy támadást. Másrészről kell, hogy egy váratlan támadásnál, őrá, a vezetőre, aktív, teljes védőkészséget mutasson. A nem igazi bátor kutya, már modoránál fogva sem fogja a támadót megfélemlíteni. Komoly esetben kudarcot fog vallani. A bátor kutya, a vezetője elleni támadásban látja a harci jelt. Úgy, mint a vadonban, egy támadás a falkatársra ezt a jelingert kiváltja. A bátorság a kutya önbizalmából és magabiztosságból ered. A környezet befolyása erre az örökölt hajlamra, csak szűk határok közt lehetséges. Egy alapjában bátor kutya a bántalmazások, és a rossz táplálkozás következtében sokat veszíthet a bátorságából. Egy természetéből adódóan kevésbé bátor kutya, amelynek jellemét tervszerűen fejlesztik, külső megjelenésében/ de csak külső/ hasonlíthat a bátor kutyához.

Ingerküszöb
A inger legkisebb mértéke, mely egy szervezetnél valamilyen reakciót kivált. Azok az ingerek, melyek ezen érték alatt maradnak, semmilyen felismerhető reakciót nem okoznak, küszöb alattinak hívjuk. A küszöb- érték nem fix egységek, hanem befolyásolhatók a különböző belső és külső feltételektől. Ne felejtsünk el, néhány szót az ijedősséghez mondani. Az ijedősség szorosan összefügg az idegállapottal. Egy ijedő momentum olyan reakciót okozhat a kutyának, hogy balesethez vezethet. Főleg olyan kutyánál, amelyiknek alacsony az ingerküszöbe. Ha egy hangos zörgéssel felborult vödör egy kutyát megijeszt, az menekülni igyekszik, vagy remeg és behúzza a farkát. Állandó gyakorlással meg lehet szüntetni a vödörtől való félelmet, a hiányzó keménységet, a megszokás átfedi. Ha ugyan azt a kutyát egy másik környezetben ugyanolyan vödöreseménnyel lepjük meg, újra megijed! A veleszületett puhaság és ijedősség tisztán, felismerhető. Ez megmutatja nekünk, hogy a természetesen szerzett tulajdonságok, az öröklöttet elnyomják, vagy elfedik. Az örökölt tulajdonságoknak a kutya viselkedéséhez és jelleméhez mérvadó jelentőségük van."

Talán nem mindenkinek egyértelmű, ez egy alap, ami kell, kötelező, magától értetődő természetesség, amit a felnőtt kutyától várunk el, bátor legyen.
Fotó: Xenia S' Gaius 7 hó Siroccó Era 4 hó 

Crisztosz, Gabi, Arnold, Dávid, Gigi 


De a kölyök rottweilernél is meghatározhatóak azok a viselkedésjegyek, ami a fajtánál alap elvárás! Persze nem minden rottweiler felel meg ennek a kívánalomnak, mert nem minden rottweiler születik automatikusan bátornak és kivállónak! Ezért az embernek kell tenni, sokat és sokszor! Nem elfedni a hibát, a nem kívánatosat, de olyan kutyát tenyészteni, amelyik a természetesen öröklőtt, kívánatos tulajdonságoknak birtokában van. 

Ma, most az alap tézisek nem változtak, csak a kutya kiképzése lett korszerűbb. Ugyan ezek érvényesek, de a kép, már sokkal árnyaltabb és sokkal többet tudunk a kutya viselkedéséről is! A fenti kérdésekkel, meghatározásokkal a kiképzés során találkozhatunk, hiszen a felnőtt kutyát szeretnénk kiképezni és hatásosan használni a védőszolgálatban. Viszont az általános viselkedésre is igaz minden, amit az idegrendszerről, a kutya taníthatóságáról, családba illesztéséről megtanulhattunk! A kölyökkori magabiztosság, kiegyensúlyozott idegrendszer a természetes. A félős, pánikoló kutya "javítható", de nem a félelmében előre támadó kutya a cél, MA SEM! 



 

2012. szeptember 8., szombat

A rottweiler más kutyákkal is jól kijön

Családban vagy barátként fotókkal bemutatva.

 Dalma, Nimród, Sziszi , barátok , sétapartnerek voltak hosszú ideig.

Farina , Ali-családtagok ketten
 Urquelle. Lédi-családtagok ketten

Zeusz és egy játszópajtás



Niko,+ családtagok ketten

Ritter +családtagok ketten

Vitó -vendégségben
Bo,+ családtagok ők ketten


Süti, Dorka, Gerda, Suny, Melinda, Carlos 2010.

2012. július 1., vasárnap

MEOE ......avagy a változások kapcsán

Két ember, akik vérbeli kutyások, szeretik és értik a mesterségüket. Jó szakemberek és jó emberek! Nézd a sok mosolygós, vidám embert! Az ilyen szemináriumok megmutatják, hogy miért érdemes neki kezdeni a kutyázásnak. Nem kell görcsölés, nem kell kijelölt hatalom, ha érted a szakmát és át is tudod adni, önként és dalolva, tömegek fognak követni.






2012.május 26-27 Peter Scherk szeminárium Komárom. A képek forrását nem leltem meg, mert már nem nyilvános, vagy törölve lett.

A bevezető mondatok egy létrejövő vita nyomán megfogalmazott gondolataim. A szokásos ostorozás volt a beszélgetés középpontjában, hogy a tenyésztők nem tesznek vizsgákat és semmilyen erőfeszítést a fajtáért. Valakik nem elég elhivatottak, ezért kényszeríteni kell őket, kötelező előírásokkal. Sőt az FCI tagság is felesleges rossz, azért sem érdemes a MEOE-hoz tartozva kutyázni. Miért nem értek egyet?

Így érveltem. Nézzétek meg a képeket és szálljatok magatokba! Két ember, akik elkötelezett kutyások, szeretik és értik a mesterségüket. Jó szakemberek és jó emberek! Nézd a mosolygós, vidám arcokat! Az ilyen szemináriumok megmutatják, hogy miért érdemes neki kezdeni a kutyázásnak. Nem kell görcsölés, nem kell kijelölt hatalom, ha érted a szakmát és át is tudod adni, önként és dalolva, tömegek fognak követni. Nincs ez másként a kiállítások világában sem! Nem kell görcsölés, nem kell kijelölt hatalom, ha érted a szakmát és át is tudod adni mosolygós tömegek fognak követni.

Itthon egy rossz, torz értékrend uralkodott el, ami önbizalom hiányból, tudás hiányból, hiúságból táplálkozik. Ne legyél lusta tájékozódni, az országot behálózó szervezetekről. Ezek, önálló szervezetként alkotják a MEOE-t. Az alapszabály, a szervezeti működési szabályzata szerint megkülönböztettünk jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, szerződött partnereket. Legnagyobb szerződött partner az MKSZ.  Ám számtalan kutyaiskola, több szervezet volt szerződött partner ezen kívül. Sok -Sok ezer ember, akik a kutyatenyésztés révén létrejött MEOE -hoz kapcsolódva kutyázott. A szervezetek, iskolák stb. egyszerű tagjának fogalma sincs, hogy a szervezeti keret, a hagyományok, a több évtizedes munka tette lehetővé, hogy ő a hobbiját űzheti. (113 év) Arról sincs fogalma, hogy a nemzetközi versenyeket az FCI kerete miatt rendezheti meg. Azt a többség talán hallotta, hogy a Nemzetközi kiállítások a MEOE-hoz köthetők, no meg a CAC-ok is. Azt is tudja talán, hogy hivatalos vizsgán és versenyen, csak olyan bíró bírálhat, aki az FCI rendszerben, mint bíró le van jelentve. Amint, az FCI TAGSÁG MEGSZŰNIK, nem csak törzskönyvezés nem lesz, de vizsgázás, versenyzés, nemzetközi szinthez kapcsolható sportolás sem lesz. Hiszem FCI bíró nem bírálhat disszidens szervezetnél. Márpedig a Kinológiai csúcsszerv nélkül, mindenki disszidens szervezetnek számít. Hiszen, az FCI tagság nem átruházható! FCI tagsága csak a MEOE, mint egyesületnek van. Állami kijelölés révén, nem lehet egy másik Kinologiai Szövetségként lecserélni és átvenni a MEOE helyét a nemzetközi szervezetben. Sokan szoktak azzal érvelni, hogy az FCI-n kívül is van élet.

Igen van. Csak hogy az FCI a legerősebb és a legismertebb, a fajtatiszta kutyatenyésztésben elért eredményei tiszteletre méltók. Az ehhez kapcsolódó sport, verseny, kutatások, mind-mind a kutyák jobb megismerését és barátként való tartását teszik lehetővé. Picit meg kellene ismerkedni a fajták útjával, kilépni abból, hogy az emberek személyes érdekei mit diktálnak. A kutyatenyésztés, a fajtatiszta kutyák sorsa lesz bizonytalan, ha kikerülünk a nemzetközi vérkeringésből. A fajta érdekében végzett, minden eddigi munkánk kárba vész, értékét veszti. Nem az FCI az oka, hogy hibás kommunikáció, évtizedesnél több, jellemzi a szervezetünket. Sőt az egész fajtatiszta kutyatenyésztést. Nem csak tűzoltás kell, de szemléletváltás és nagyon kitartó szakmai munka, ami helyre hozhatja a károkat.