Ősök, emlékek, kutyák

MÁRK Budapesti területi csoport 1998.

Volt egy év az életünkben, amikor MÁRK tagok voltunk.

Hosszú évek áskálódását elfeledve ,spongyát rá jelszóval, átléptük a kicsinyes, versengő, "majd mi megmutatjuk" éveket. Elfogadtuk a MÁRK vezetőinek közeledését , ismét nekiláttunk, hogy összefogjuk egy kicsit a rottweilereseket. Azokat akik nem tartoztak egyik "elit" körbe sem, vagy nem akartak oda tartozni, mert egy más típusú kutyázásra vágytak.

Az FVM 64-es rendelete, még csak készülőben volt, de évek óta meg volt az igény egy szakmaibb, átláthatóbb, tisztább, a rottweiler munkaképességét hangsúlyosabban figyelembe vevő  kutyázásra. Nem csak szlogenekben, 2-3 fős munkaversenyekben kihirdetve azt, hogy elkötelezett munkakutyások szíve a fajtáért dobog, ők az "igaziak", a tenyésztők meg csak rombolnak.

Ténylegesen, tenyésztői vonalon is jó lett volna szemléletet váltani, tanulni egy sor dolgot. A MEOE Rottweiler szakosztályban éppen nem kívánatos személyek voltunk, NEM SZERETTÉK A GAZDÁLKODÁST FIRTATÓ KÉRDÉSEINKET.

Jogtalan lépéssel ugyan, de kizártak a tagok sorából minket.  Így logikus lépésnek tűnt, kész, önálló , nemzetközi szinten is elismert IFR tag, rottweileres közösség tagjaivá válnunk. Magunk mögött hagytuk a múltat, bizalmat szavaztunk a megújulásnak a közös jövőnek. 

Budapesti helyi szervezet alakítása mellett döntöttünk és az elhatározást tett követte. Ismerve és megismerve a MÁRK alapszabályát, szabályzatait, már az első perctől jeleztük, miben is nem értünk egyet. Nem volt titok az addig sem, mert kitartóan, több éve ugyan azt képviseltük.

Akkor úgy látszott lesz hajlandóság a MÁRK elnöke, vezetősége részéről a szakmai változtatásra, némi módosításra. Év végére kiderült ez csak a látszat volt, de ne szaladjunk előre, még csak a megalakulásnál tartunk.

Az előkészítő munka után, ami beszélgetést, telefonálást jelent, elküldtük a meghívókat, majd a meghirdetett időpontban szabályosan megalakultunk 28 fővel. Nyitottunk bankszámlát, készíttettünk bélyegzőt, formanyomtatványokat, levélpapírt , vettünk pénztárkönyvet, bevételi , kiadási, na meg számlatömböt. A pénztárosi teendőket "profira" bíztuk, szabályosan , ahogyan kell. 
Akkor még nem volt számítógépem, írógépem is csak öreg és már rozoga, így kézzel írtam a leveleket , feljegyzéseket. A levélpapír, a géppel készült írások Hegyi -Dóra Miklós klubtársunk, keze munkája, az ő felesége volt a mi pénztárosunk. 

Akkor még rendszeresen megjelent, Hajas István szerkesztette és általa kiadott Rottweiler szaklap, így ott tettük közzé a csoport munkájával összefüggő eseményeket. Ez a MÁRK hivatalos szaklapja is volt egyben.

Kitaláltam, hogy versengés, egymás legyőzni akarása helyett, szervezzünk egy baráti találkozót. A helyszín Verseg  lett.

Miért ott? 

Azért , mert ott lakott egy lelkes ifjú kutyás, aki felajánlotta, hogy a családjával egyetemben segít a lebonyolításban. Na, meg közel volt Kálló, ahol a MÁRK elnöke Izer János  és akkori jobb keze Gera Dorottya lakott.

Felmértük a helyszínt, majd megterveztem az útvonalat, a feladatokat, szóval azt, hogy hogyan is legyen az egész. Meghirdettük az újságban. Nem jöttek és lelkesedtek a rottweileresek tömegével, de egy jó hangulatú , közösségkovácsoló rendezvény lett. Győzőnek még szponzorokat is sikerült szervezni, így ajándékokkal távozhattak a résztvevők, a nyertesek.

Támogattuk , segítettük versenyző tagunkat is, erről szól Viktor két beszámolója, amit olvashatsz a dokumentumok között. Az IFR -re való kiutazást, egyedül a mi szervezetünk támogatta anyagilag , sokat nem , de adtunk, amit tudtunk , nem méricskéltük, hogy "nekünk" akkor nem marad a költségekre sem. Mindenki önzetlenül segített és lelkesedésből , a rottweiler fajta szeretete miatt vett részt a helyi szervezet munkájában. Persze volt aki nem fajtaszeretetből ténykedett, de a többség biztosan.

Zajlott az élet, folytak a kiállítások, a szokásos hétköznapi mederben zajlott a rottweileres élet is.
"A kutya újság" egyesületi élet rovatban volt lehetőség kicsi hírt közzétenni, melynek anyagát MÁRK részéről Haás Gabi adta le. Neki írtam le , hogy mit szeretnénk megjelentetni, mint "helyi szervezet". Gratulálni szerettünk volna , tagjaink kiállítási sikereihez nyilvánosan is.
Nem jelent meg. Miért? Hmmmmm. Lustaság, érdektelenség, kutyapolitika? Is-is.

Verseg polgármesterének annyira tetszett a májusi bemutató, hogy kaptunk felkérést egy újabbra, augusztus 20-ára. Halász Árpi vezetésével működő Gödöllői kutyaiskola segítségével sikerült eleget tenni a felkérésnek.

A MÁRK tavaszi klub kiállításán , Virág Laci jól érezte magát és a szerb kiállítókkal idogálva, a végére kiütötte magát. Ez a "botrányos" méltatlan viselkedés, a MÁRK vezérkarától, tagságából  kizáró határozatot eredményezett. Nevetséges dolognak tartottuk felfújni az eseményt, de a határozat ott van, megszületett és hivatalosan meg is kaptuk, az értesítést, így lefűztem azt is.

Tetováló mesterként húsz almot tetováltam, ebből 16 volt rottweiler alom. Minden alomnál egy rövid összegzést csináltam, egy majdani alomellenőri  feladat kezdeteként.

A MÁRK elnökének, vezérkarának a HD szűrés körül kialakult nézetei kissé borzolták az idegeinket, vita, érvelés nem hatott, az egyszer már lejátszott "meccs" újra indult.

Addigra 46 fővel egy erős csapat lettünk, így félő volt, hogy rendes tagsággal veszélyeztetnénk a MÁRK vezérkarának meglévő, imádott vezetői pozícióit.
Fikció, valóság?
Ott vannak a levelek, amik dokumentálják az akkori eseményeket.  Felmondták a próbaidős tagsági viszonyunkat és a helyi szervezetet feloszlatták. 

Hozzá tettem a véleményem, írásban is , nem csak pletyka szintű csatornákon juttattam el az érintettekhez. Győző szintén. Lezártuk az évet, megköszöntük tagjainknak a segítséget, munkájukat.  A papírokat bedobozoltam, elraktam. Gondoltam egyszer valaki kíváncsi lesz a helyi szervezet munkájára, anyagi elszámolására. Senki nem volt kíváncsi rá, még a MÁRK elnöksége sem. Ma is itt van minden dokumentum, a pénztár lezárásakor megmaradt 440 Ft -tal együtt.
Vajon, hogyan is zárták le azt az évet?! Szabályosan sehogy. Viszont a próbaidős tagság intézményét pont ezért találták ki.  Aki túl sokat kérdez, túl hamar a dolgok mögé lát, nem kívánatos személy.

Kettő , akkor már állandó tagsággal rendelkező tagunk volt( Petrás-Kiszely). Nekik lett volna joguk jelenteni az ügyészségen , a szabálytalan működést, de miért is tették volna? 

Értünk minek is konfrontálódni ? Saját ügyüket eddig is úgy intézték, hogy "mindenkinek" jó legyen.Ne nehezteljen a "hatalmon" levő,  és az egyéni érdekeik is csendben elintéződjenek. IFR-re menni, FCI VB -re menni, versenyre menni, ehhez kell a MEOE-hoz, MÁRK-hoz, MNJK-hoz való "hűség " egyaránt.  Bujtatott vagy nyílt ellenállás , mindig az egyéni érdekük függvénye volt eddig is. 

Ez újabb egy tanulság volt. "Kutyából nem lesz szalonna. A remény hal meg útóljára. " találó magyar közmondások .

Feltettem fotó formájában az erről szóló dokumentumokat. Sok éven át tettem ide, tettem oda a dossziét, aztán sok időre el is felejtettem hol lapul, a sok irat között. Többször elhatároztam, hogy selejtezek, de a fontosabb dolgokat mindig megtartottam végül. Segít emlékezni, feleleveníteni a múltat, ami segítség és figyelmeztetés a jelen kutyázásához is.  ITT    (2011.) 

Erről  időszakról ITT is olvashatsz  más megközelítésben, mert a közösségi kutyázás mellett a "saját" kutyázás folyik. A közösségi a kikerülhetetlen mellék szál. Segíteni soha nem tudott, csak hátráltatni akart mindig. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése