2024. január 31., szerda

Ives Eulenspiegel vérvonala –Alapítás és fejlesztés 2.

Írta: Olga Grin, DVM (állatorvos és rottweiler szakbíró)

A rottweiler tenyésztésének alapjai című könyv szerzője

Dingo v Schwaiger Wappen SZÁRMAZÁSA.

Ebben a példában megbecsülhetjük a család befolyásának fontosságát a fajtára.  Dingo a kor legerősebb nőstényeiből származott, akiknek befolyása ma is erős. Mr. Xaver Meixner, a Dingo tenyésztője és a Schwaiger Wappen Kennel tulajdonosa sok évvel később mindig szeretettel beszél erről a kiváló kutyáról. 

De Dingo tulajdonosa, Mr. Hans Riedel (Hirschenrangen kennel) mindent megtett annak érdekében, Dingo karrier lehetőségéért és méneses kutyaként elismert legyen, ötvözve a magas felépítést a munkaképességekkel.

Részlet a bírálat  leírásárból: Dingo kontra Schwaiger Wappen (Ives Eulenspiegel x Anja v Schwaiger Wappen) KÖRUNG 1978. október 21., Oberhausen, F. Berger, W. Hedtke bírák

Méretek:
Magasság: 67 cm, testhossz 76 cm, súly 57 kg, mellmélység 32, mellb
őség 90 cm

Nagytestű, kiemelkedő típusú, száraz hím, jól fejlett izomzattal és csontozattal. Nagyon tipikus fej, barna szemek, kicsit húsos ajkak. A vállak erősebbek legyenek, a hátulsó negyed megfelelően álljon. A hát erőés rugalmas. A szexuális típus kifejezett, a karakter aktív és bátor. Általános megjelenés, tipikus rottweiler.

Ménes használatára vonatkozó javaslatok: különösen alkalmas közepes magasságú, erős nőstényekre, valamint hosszúkás fejű, sötét szemű nőstényekre. Óvatosan használja nehéz fülű nőstényeknél. 

Dingót nagyon aktívan használták a tenyésztésben, mivel teljes mértékben megfelelt a fajtatípus preferált tulajdonságainak, és a tenyésztők számára vonzó tulajdonságokkal rendelkezett: nagy magasság, robusztus, konstruktív, kifejező, terjedelmes fejjel. Valóban első osztályú kutya volt. 

Dingo címei a következők: Gekört bis EZA, SchH 3, Interchampion, ES'82, BS'80-'81 és KS'80. 

Dingo története nem lenne teljes, ha nem összpontosítunk részletesebben arra a kennelre, ahol született, mivel Schwaiger Wappen története bizonyos mértékig a rottweiler modern státuszának elő története. Tegyünk egy kis kirándulást a kennel történetébe, amely annyi csodálatos rottweilerrel ajándékozta meg a világot. A Schwaiger Wappen név mindenki számára ismerős, aki érdeklődik a rottweiler fajta iránt. 

A kennel története több mint három évtizedes sikeres rottweiler-tenyésztést foglal magában. A kennel nevét Xaver Meixner nürnbergi hentes jegyezte be az 1970-es évek elején. A Schwaiger Wappenből származó rottweilerek tenyésztése az 1972-ben született Anka v Lohauserholz nőstény megszerzésével kezdődött. A kor legerősebb termelőitől, Dack vd Meiereitőés Tilla v Kursaaltól származott. Anka olajjal készült portréja most Meixnerék házának falát díszíti. Alatta a következő felirat olvashatóAnka v Lohauserholz, a kennel ősnője.” 

Anka show-karrierje nagyon sikeresen fejlődött. 1974-ben, kéévesen elnyerte az ADRK Klubsiegerin címet Rottweilben. Érdekesség, hogy nővére, Asta v Lohauserholz 1976-ban és 1977-ben dupla ADRK Klubsiegerin lett. Anka később Dingo nagymamája lett anyai ágon.

Az első Rottweiler almot a Schwaiger Wappen Anka és Attila v.d  Vierten Donaubrucke-tól szerezték be 1974-ben.

Ebből Meixner úr egy kölyökkutyát meg tart, Anja v Schwaiger Wappen. Később Anka másik lánya is csatlakozik a kennelhez: Froni v Schwaiger Wappen (1978). 

Azonban a D-alom volt a kennel első nagy sikere. Ez volt az első párosítás Anja v Schwaiger Wappen és a jól ismert producer Ives Eulenspiegel, a legbefolyásosabb modern vonal alapítója között. Ez a kombináció hozta létre az Ives Eulenspiegel vonal egyik fő utódját: a legendás Dingo v Schwaiger Wappent. 

Dingo megszerezte a legmagasabb nemzetközi bajnoki címet, 1982-ben Európa-bajnokot, 1980-ban és 1981-ben német bajnokot, 1980-ban az ADRK Rottweiler Club bajnokát és a Lifetime Körungot. Dingo, akárcsak az előző alom anyja testvérei, nagyon jó hírnevet szerzett a kennelnek, amelyet Schwaiger Wappen meg tudott őrizni története során. 

A '70-es évek végén Schwaiger Wappen szorosan együttműködött a híres rottweiler kennellel, a Zimmerplatz-szal. Így 1979-ben Xavier Meixner úr befogadta kennel ivadékszukáját, Itta v Zimmerplatz-t, Cuno v Schwaiger Wappen lányáés az akkori évek csodálatos bemutató modelljét, Assy v Haugenfeld-t (ADRK Klubsiegerin 1979 és ADRK Klubjugendsieger 1978). 

Itta sorsa egyedülálló volt – ennek a kutyának a sorsa a Schwaiger Wappen kennel ikonikus alakjává lett volna. Két évesen Itta v Zimmerplatz világbajnok lett (1981). 1982-ben a Német Rottweiler Club (ADRK) és az Interchampion bajnoka lett.

Itta v Zimmerplatz nagy termetű nőstény volt (61 cm magas, 45 kg súlyú). Nagyon sikeres volt és népszerű volt a bíráés a fajta rajongói körében. Itta 1981-ben hozta létre első almát a Dingo v Schwaiger Wappentől. Ebből a kombinációból maradt a kennelben Nancy v Schwaiger Wappen, a minden szempontból sikeres tenyész szuka. 

Dingo x Itta kombinációt később még kétszer megismételték
Ez a kiemelked
ő O-alom 1982 (Orpheus, Osco és Olfa v Schwaiger Wappen) és S-alom 1983 (Santo, Simmy, Sandra, Solvay, Sita és Sascha v Schwaiger Wappen).  Dingo és Itta kombinációja briliánsnak nevezhető, mivel felvette a múlt század rottweilereinek Arany Párját. Az ebből a kombinációból származó rottweilerek jelentős pozitív hatással voltak fajtánkra, és több mint 15 generáció után továbbra is gyakorolnak.

Dingo és Itta leszármazottai a '80-as évek elején már az igazi rottweiler tulajdonságainak egy sorával rendelkeztek, amelyeket most a modern szelekció gyümölcseiben szeretnénk látni. Nagy, csontos, testes kutyák voltak, jó szögletekkel és stabil temperamentummal. Dingo és Itta leszármazottainak többsége sikeresen elvégezte a Körungot. A legendás Rottweiler nemzetközi bajnok, az 1986-os világbajnok és az amerikai bajnok Santo v Schwaiger Wappen több címet kapott, mint a többiek. 

Az Egyesült Államokba exportált Santo-t széles körben használták a tenyésztésben. Míg Santo még Németországban maradt, 1985-ben egy első osztályú férfit, Benno vd Schwarzen Heide-t szereztek tőle és Laila v Hohenhamelntől. Ennek a kiváló Benno kutyának, akit Xaver Meixner úr nevelt fel és csinált karrierjét, pontosan ugyanaz a sors jutott, mint édesapja, Santo, aki 1990-ben világbajnok és Európa bajnoka, 1987-ben Németország bajnoka és Németország bajnoka lett.

1989-ben Ausztriába került az USA-ba is, az egyik legnagyobb kennelbe, a von Evman-be (tulajdonosok: M.&E. Johnson), ahol a 90-es évek elején sikeresen használták. Bár Benno viszonylag kis számú leszármazottat hagyott maga után Európában, mégis ő az egyik legbefolyásosabb ménes a fajta történetében. Befolyása továbbra is jelentős, köszönhetően a Big Three tagjainak, ahogy én neveznéőket: Benno három fiának. Ken vd Schwaiger Wappen, Doc vd Teufelsbrucke és Falko vd Teufelsbrucke a 90-es években a típus irányadói voltak, és napjainkban Doc vd Teufelsbrucke lett az Ives-Dingo vonal fő utódja.

Ez a kritika és a mérések képet adnak Benno vd Schwarzen Heideről, erről a híres ménesről. Részlet Benno vd Schwarzen Heide kritikájából Született 15.05.86 (Santo v Schwaiger Wappen x Laila v Hohenhameln) ZTP 10.04.88 Nürnbergben, Bíró W. Hedtke Magasság 65, súly 48 kg, mellmélység, mellbőség 30 cm 87 cm, testhossz 75 cm, fejhossz 15,0 cm, fang 9,0 cm

Közepes magasságú, terjedelmes, nagyon jó felépítésű. Nagy fej, formás szemek 2b, rövid fang és jó stop. Az ajkak pigmentációja sötét, az íny enyhén elszíneződött. Megfelelő tartású fülek, szorosan az archoz szorítva. Laza bőr a torkon, nagyon jó erély, mély mellkas, helyes vállszög. Egyenes mellső lábak, a jobb kissé kifelé fordult. Rövid és erős nyak, nagyon jó felső vonal, erős hátsó negyed, nagyon jól fejlett szögek. Megfelelő szerkezetű, rozsdásbarna szőrzet.  A mozgás szabad, sima, kiegyensúlyozott, a bal oldali nyomás nem elég erős. Ollós harapás.

Dingo és Itta fiai, Orpheus és Osco kontra Schwaiger Wappen nem voltak kevésbé ismertek abban az időben. Hatalmas, kiváló minőségű utódokat hagytak hátra. A nőstény, Simmy v Schwaiger Wappen volt az egyik legjelentősebb nőstény, aki a rottweiler kennel Zimmerplatz számára termelt, és a világ számára figyelemre méltó Torro és Timm v Zimmerplatz ménes kutyákat adott. 

Ittát 1987-ig használták a tenyésztésben, hat kiváló minőségű almot hozott létre. A Schwaiger Wappen kennel továbbra is gondosan őrzi a trófeákat: rengeteg Itta kupát és legjobb fotóit. De ennek a kiváló szukának életében a legnagyobb emlékek a leszármazottai voltak, akikben ma is él.

Most itt az ideje, hogy részletesen foglalkozzunk a „Big Three” történetével, amely az Ives vonal három fő utódja a Dingo v Schwaiger Wappen révén. Ken vd Schwaiger Wappen, Falko vd Teufelsbrucke és Doc vd Teufelsbrucke voltak. 

Kezdjük a leírásukat Ken v Schwaiger Wappennel. Ahogy korábban említettük, a kennel az első alomtól fogva tartotta Nancyt, Dingóés Itát. Szüleihez hasonlóan meglehetősen nagy és lenyűgöző szuka volt (61,5 cm-es marmagassáés 45 kg súlyú). Nancy nem termelt kimagasló ménes hímeket. Azonban két szuka, Vicky és Vinny a Caro v Schwaiger Wappen és Nancy almából a kennelben maradt. 

1990 nagyon jelentős volt Vicky tenyésztői karrierje szempontjából. Benno vd Schwarzen Heidetől (II: II. beltenyésztésben a Dingo x Itta szülőpárban Santo és Nancy között) Vicky a K-almot termeli.

Ebben a 90-es évek csúcsmodellje: Ken v Schwaiger Wappen. Ken nagyon jóképű rottweiler volt, akinek küllemét sok szakértő a modern rottweiler standard ideális modelljének tartotta. Jó átlagos magasságú, nagyon erős a csontozat és a szalagok minden részében, rugalmas mozgású, tökéletesen pigmentált, az erőegyensúly, a jó szögeléés típus benyomását keltette, sok tenyésztő számára kívánatos, ami megkülönbözteti az egyedülálló Champion Rottweilert egy közönséges rottweilertől. 

Egy évesen, 1991-ben Ken von Schwaiger Wappen lett junior világbajnok. Három évesen, 1993-ban ADRK Klubsieger, 1993-ban pedig az Osztrák Rottweiler Klubgyőztes lett. 1994-ben még csak négy éves volt, és megkapta a világbajnok, Németország bajnoka, Európa bajnoka címet és Interchampion. Később Kent Svédországba exportálták, ahol Svédország bajnoka címet nyert, és egy svédországi klubkiállítás győztese lett. FORRÁS:>>>>>Totál rottweiler magazin . Itt megszakadt a történet fonala.

https://www.totalrottweilermagazine.com/shop/all-categories/read-the-breed/blood-lines-of-ives-eulenspiegel-foundation-development-by-olga-grin-vet-judge/

Saját írásom erről a témáról / https://tunde54.blogspot.com/2018/03/kiemelt-tenyeszallatok.html

Miért fontos ez ? >>>https://siroccorottweiler.hu/adrk-legendak/

Legyen itt az gyűjtésem Ken -ről  https://tunde54.blogspot.com/2015/07/ken-vom-schwaiger-wappen.html