2011. január 4., kedd

A törzskönyvezésről ismét

Illusztrációnak szánom és a jobb megértés érdekében! Miért fontos a törzskönyvezés és hogyan tudod értékelni a valós tenyésztési munkádat. A tenyésztés eredménye az utódokkal válik láthatóvá! Egyes tenyészállatok tenyész értéke a tenyészidőszak lezárta után derül ki igazán. Több generációs, tudatos tenyésztés, csak hiteles, valós adatok birtokában lehetséges. Ezért van a törzskönyv! A tenyésztési adatok rögzítésére szolgál. Nem ettől értékes, drága vagy olcsó egy fajtatiszta kutya, hogy származási lapja van, ami igazolás, hogy őt törzskönyvi bejegyzésbe vették! Az ár, a belefektetett munka, költségek függvénye, no meg szerepet kap a márka jelzés értéke is. 2009. Egy éve fogalmaztam meg ezeket a gondolatokat, a rottweileres fórumok, a különböző hirdető, állatvédő, fajtamentő oldalakon megjelent képek, írások benyomása alapján.

Azóta történt egy és más, a MEOE tenyésztési szabályzata megváltozott. 2010. augusztus 1-től megszűnt a tetoválás, minden kutyát chippel kell ellátni. Erről részletesen MEOE szabályzatok Tenyésztési szabályzat, ami idevág, de tulajdonképpen az összeset érdemes olvasni, fajtatisztasággal, tenyésztéssel foglalkozik valamennyi. Ne légy lusta végig olvasni, még ha úgy érzed, neked ez nem fontos! Ezek adminisztrációs lépések, tényszerű, arról mi a feltétele a törzskönyvi bejegyzésnek. 

Ki végzi, és kinek kell, lehet az almot bejelenteni. 

A tenyésztő szervezet MEOE, végzi a törzskönyvezést és a származási igazolás kiadását. Meghatározott díjért teszi mindezt, amit a tenyésztőnek kell kifizetni! Az alom bejelentését a tenyésztő teszi, a szükséges formanyomtatványok kitöltésével, melyhez mellékelni kell a dokumentumokat. Fontos változás a régihez (20 éves szabály volt) képest, hogy utólagos törzskönyvi bejegyzés, csak komoly szigorítással kérhető. 21. Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni, ha a kölykökről 6 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni.

Bevallom őszintén, hogy engem meglep, hogy látok olyan hirdetéseket, ahol elismert tenyésztők hirdetnek törzskönyv nélküli almokat, vagy csak egyes kutyákat az almon belül. Rutinos, régi kutyás vagyok, így nem töprengek sokat, mert sokféle indokot hallottam már. Ami számomra meglepő, hogy nyíltan sodródnak az árral. Sokan követik azt a gyakorlatot, hogy láthatóan hibás kölykökre nem váltanak ki származási igazolást, azt nem jelentik be az alombejelentőn, így törzskönyvi bejegyzésre sem kerül a kölyök. Ezeket a kutyákat is eladja a tenyésztő, fél, harmad áron, ami azért még így is magas összegnek tűnhet egy kezdő kutyásnak. Nem értéktelenek ők, csak láthatóan olyan hibájuk van, amire a tenyésztői szavatosság kiterjed. Színhiba, foghiba, here hiba, ide sorolható még néhány feltűnő küllem hiba pl. nagyon világos szem. Ezeket hívjuk tenyésztésből kizáró küllemi hibáknak.  

Ilyen hibákat még egy laikus is észreveszi, de ha nem, erre hamar felhívja a figyelmet az állatorvos, az első vizsgálat alkalmával, vagy az ellenlábas tenyésztő, aki árgus szemekkel lesi a konkurencia produktumát. Az eladói, állat egészségügyi szavatosság 60 nap, az idevonatkozó törvény szerint, addig lehet reklamálni a rejtett hiba miatt. Régebben mentek is vissza, reklamálni sokan, mert a kutyás fórumok ettől voltak hangosak. Ám, adás-vételi szerződés hiányában sok jó szándékú, laikus vásárló szembesült azzal, hogy őt becsapták. Az olcsó ár nem baráti szívességet, de hibás kutyát takart. Nálunk, Magyarországon, semmi nem úgy működik, mint máshol. Azt gondolnánk, hogy a vevők körültekintőbben vásároltak ezután! De nem! Pont fordítva történt. A tenyésztők igazodtak a vevőkhöz. 

Hatalmas konkurenciában, tömegáruként, az ár csökken, még akkor is, ha a költségek meredeken emelkednek. Sok törzskönyvezett kutya volt, a 1990-es évek közepétől a századforduló elejéig. 100.000-res nagyságrendű évenkénti születéssel regisztráltak kutyákat, nagyon sok fajtában a tömeggyártás volt jellemző. Komoly túlkínálat alakult ki, ami igen alacsony vételárhoz vezetett. A tenyésztők versenyben voltak, igyekeztek egymást legyőzni. Volt minőségi kutya drágán, hatalmas ígéretekkel, meg volt olcsó hobbi kutya. Senkinek nem volt gondja az eladással, a rottweiler népszerűsége csúcsán volt, nem csak itthon, de az egész világon. Majd jött a fordulat. Kampány indult a tenyésztett kutyák ellen. Először csak a szaporítókat vették célba. Ehhez a kampányhoz lelkesen csatlakoztak a tenyésztők is. Mindenhol azt lehetett látni-hallani, hogy a rottweiler rossz, komoly gondok vannak a fajta körül. Igen-igen megcsappant a vásárlói kedv. Megint, nem az történt, hogy mindenki elgondolkozott volna és szervezetten léptek volna fel a fajtáért, hanem egymás kiszorításával próbáltak talpon maradni a tenyésztők. Hibás út volt, de nincs visszaút. 

Mára már a tenyésztők is azt a gyakorlatot folytatják, hogy magyarázkodás helyett, olcsóbban adják, a kölyköket, akkor nem lehet utólagos reklamáció sem. Nem adnak származási lapot, azaz nem váltanak ki törzskönyvet (származási lapot). Nem vállalnak felelősséget a hibás kutyáért, nem adják a nevüket ezekhez a kutyákhoz, így semmit nem kérhetnek rajtuk, számon, na meg egy picit lefaragnak a költségekből, így kevesebb lesz a veszteség. Naivok még azt is gondolják, hogy senki nem tudja meg, hogy náluk hibás kutya született. Pedig semmi nem marad titokban. Az elégedetlen vevő gondoskodik róla, hogy mindenki megtudja ő milyen rosszul járt! 

Az elégedett vevők meg csak szeretik és büszkék a kutyájukra, aki számukra a legtökéletesebb rottweiler! Mert a fajta jó! A rottweiler remek kutyafajta, csak nem mindig kerül jó kezekbe a fajta gondozása. Van, hogy csúcson van, hogy gödörben. Ez egy állandó körforgás, több mint száz éve így megy, amióta fajtatiszta kutyatenyésztés létezik. (2011.)