Siroccó Rita

Amikor egy kutyáról mesélünk, fontos minden mozzanat, már a megszületése előtt is. Nem véletlen és nem előzmény nélkül születik egy kutya. Ezért a bevezető, fontos a teljes történethez. Hiszen, ha egy elhatározás megszületik, végre is kell hajtani. Keresed a módokat, hogyan lehet. Azok a szukák, akik itthon voltak, ilyen olyan indokkal már nem tudták teljesíteni a tenyész szuka elvárásait. Nem sikerült fedeztetni, rendszeresen üres maradt. stb. Vagy az új utakhoz új alapok kellettek. Kerestük a lehetőségeket.

Mivel Németországból hozni kutyát, nekünk megfizethetetlen volt, na meg a kockázat is aránytalanul nagy, egy növendék kutyában gondolkoztunk. Egy szuka, ami megbízható tenyészetből származik, alapképességeiben jó, kiváló természetű és küllemében mutatja a lényeges elemeket. (méret, fogváltás, egészség) Szóval, ezt a kutyát nem itthon kerestük, mert már akkor is egészen más kutyát tartottunk és szerettünk, mint tenyésztőtársaink.

Egyéb kapcsolataink révén Csehországból hoztunk egy szukát, Wendi Kralyzki Snezik -WANDA.  Az ő tenyésztőjéről annyit kell tudni, hogy 30 éve tenyésztett akkor rottweilert, nagyon sok sikeres kutyáját láttuk, hallottunk róla. Az első rottweiler szukák is az ő közvetítésével kerültek be. Maria Lokniska több saját tenyésztésű kutyát hozott kiállításra, így neve tenyészete, nekünk némi garanciát jelentett.

Abban az időben (1970-1980-as évek) minden új dolog csak kelet felől jöhetett, így az 1988-as év mérföldkőnek számít, amikor sok dologra rácsodálkoztunk. Szóval lett egy szukánk, aki 10 hónapos volt, 61 cm magas, izmos szikár, igen jó temperamentummal. Jól teljesített őrző-védőben. HD mentes, sötét szemmel, pigmenttel, korrekt testfelépítéssel, de nem volt klasszikusan szép. Biztos nagyon jó küllemmel rendelkezett, ami nem az itthon köztudatban lévő nagyon jó minőség. Picit határozottabb stop, mélyebb és teltebb mellkas, jobb szögelések és akár sokszoros győztes is lehetett volna. Nem erőltettük, a kiállítási karriert.

Addigra már tudtunk annyit, hogy nem kellett a bíróktól várni, hogy elmondják milyen a kutyánk és min kellene javítani. 19 ÉV volt addigra mögöttünk, rottweilerben, kiállítás, munka, tenyésztésben meg a történetünk 1980-1992-ig időszak Amikor tenyész korba került, adott volt a lehetőség, hogy itthon fedeztessük a saját kanukkal, (GIGI) de rábeszéltem a Győzőt, hogy vigye ki Németországba és fedeztesse be, Norisszal. A sztorik oldalon, megtalálod, hogyan ismertük meg Wolfgang Gaat és Noris von Grüntenblic-ket. Ő akkor még nem volt sztár kutya. Itthon senki nem is tartotta jónak. Egészen más kutyák és vonalak felé orientálódtak az akkori menő tenyésztők.

Szóval belevágtunk. Somogyi Jani barátunkkal Győző ment ki és ha, nehezen is, de a fedezési díjat is ki tudtuk fizetni DM-ban, az útiköltséggel együtt. A fedeztetési díj is érdekes volt számunkra, mert a fedezéskor egy összegben kellett fizetni, ami a kölyök ár kb. egyharmada volt akkor. A német kölyök ár! 800-1000 DM, abban az időben. Jani nélkül nem sikerült volna. Kétszer tették meg az oda- vissza 1500 km utat, télen. Az első út: Noris nem érdeklődött a szuka után, rászagolt és annyi. Ez bizony még korán van! Pedig kenet vizsgálat, "tudományos" meghatározás alapján indultak útnak. Na, Wanda maradjon itt, mondta Coni, és majd visszajöttök érte! Telefonálok, ha sikerült befedeztetni. Így is lett, egy hét múlva mentek Wandáért.

Ebből a fedezésből született 11 kölyök. 10 szuka és egyetlen egy szem kan. Természetesen már akkor is kanokra vártak többen, 6-7 előjegyzésünk volt kanra, szukára csak mi vártunk, mert tudtuk, hogy ebből szeretnénk megtartani. Na, soha vissza nem térő alkalom ennyi szukából választani kell és lehet!

Várakozásunknak megfelelően, nagyon jó természetű és szép kölykök is születtek. Ismét elhatároztam, hogy lesz egy saját kutyám. Én választom, én nevelem. Ő lett, ő volt Sirocco Rita.  Győző is választott magának kutyát, mert ő egy másikat tartott jobbnak, Ő volt Sirocco Rubin.

Ott hagytam abba a visszaemlékezést, hogy kiválasztottam Ritát. Következő emlék a 10 hónapos korában készült videó róla és nálunk nevelkedő testvéreiről. Azon látszik az ifjúkori formája, temperamentuma, képessége, ösztönös adottságai az őrző-védő munkához.  Abban az időben a MEOE Pestlőrinci Kutyakiképző Iskolába jártunk. Akkor negyedik éve csoportot is vezettem, szorgalmas társadalmi munkása voltam az iskolának. 

Minden hétvégénket ott töltöttük.

Egészen komolyan és lelkesen beleástam magam a vizsgaszintű kutyakiképzésbe, arra való felkészülésbe. Számomra addig inkább csak hobbiból, a kutya nevelését segítve, a tenyésztéshez kötelezően előírt tenyész szemlére, kiállításra felkészülés volt az iskolába járás oka. Hely, ahol kutyások között lehetsz, kiképzed, tanítod, "csibészelik" a kutyát, mert ez hozzá tartozik a tréningekhez. Természetes velejárója a kutyázásnak, hiszen a házőrzőnek is kell gyakorolni, edzésben lenni, hogy biztosak legyünk benne, hogy tudja a dolgát, képes megvédeni. Tehát a család, a gyereknevelés, a munka, a kutyák, a tenyésztés mellett, pluszban csak az enyém kutyám lett, ismét. 1992. március 27-én született. Kutyaiskola, kiállítás, vizsgaszintű felkészülés, tenyész szemlére felkészülés, tenyész szukává válás, volt a kitűzött cél. Sikerült megvalósítani.

Tettem ezt annak ellenére, hogy a Rottweiler Szakosztály elnöki pozícióját nem sikerült megtartani, sőt a rendezvényeken, kiállításon hátrányban indultam, a feltörekvő új generáció nyomult és  mindent vitt. Más elképzelés, más ízlésvilág, más tenyésztési irány uralkodott, de én makacsul kitartottam az eredeti elképzelésem mellett. Az ezt megelőző három évet, az elnökségem alatt elindított dolgokat én nem adtam fel. Magam számára kötelező érvényűnek gondoltam, vezető pozíció nélkül is. 

Fogváltás, rendben, elő röntgen rendben, képességek rendben, szépség rendben. 

Megmarad és az enyém. Hurrá! Szépen sorban. Iskola, kiállítás, végleges röntgen, tenyész szemle, kiállítás, munkavizsga, kiállítás, tenyésztés. Az eredményekből látható, hogy nincs több oldalas és halmozott kiállítási eredménye. Az erre fordítható összeg limitált volt, így inkább szakmai utakba, anyagokba, kinti fedeztetésre tettem a hangsúlyt. Addigra már határozott tenyésztési célom is volt. A nagyon szép és nagyon jó kutya.