2010. június 29., kedd
ADRK Klub kiállítás 1990.
Rottweil 1988.
Szűkös valutakeret, csillagászati árak, hosszú autóút, de bevállaltuk és elindultunk. Soha véget nem érő autóút után / 15-óra/ megérkeztünk Schönberg-be, ez a kiállítás helyszínétől 3o km-volt, itt sikerült szállást találni. Egyik ámulatból a másikba estünk, sok-sok dologra rácsodálkoztunk, nagy várakozással néztünk a másnapi kiállítás elé.
A szállás ablakából készült fotó |
A körbe behívják az összes kutyát és elkezdődik a bírálat. A bíró kezében egy mappa van, ahova mindig ír. Sorban megnézi a kutyák fogát, a kutyát, jegyzetel. Majd startszám szerint egyenként lebírálja a kutyát állásban és egy rövid mozgásban. Folyamatosan jegyzetel, de minősítést még nem ad ki. A körben a bírón kívül még két ember segédkezik. Ring titkárok, segédbírók. Semmi kapkodás, hangoskodás. Nagyon kulturált és figyelmes, segítő szándékú udvarias bírók. A kutyák néha összehördülnek, de egy erőteljes vezényszó után fegyelem van. A bíró nem turkál a kutya szájában, de elvárja hogy a gazdi kézben tartsa a kutyát. Már akkor is tilos a kutyának a bíróra támadni. Amikor az összes kutya sorra került, a bíró különböző csoportokat állít fel. Akkor még nem tudtuk miért, de hamarosan világossá vált.
A jó minősítésű kutyák még futhatnak egy kicsit jobb helyezésért, a nagyon jó minősítésű kutyák, azért hogy a végső szűkítésbe beleférjenek, futhassanak a kitűnő címért,„futhassanak a győzelemért”
Fiatal osztályban és növendék osztályban nincs kitűnő minősítés, nyílt osztályban is csak az első négynek. Munka osztályban és győztes osztályban már több kutyának van kitűnő minősítése. A klubkiállítás mindig két napos, szombaton a fiatal, vasárnap a felnőtt mezőny kerül bemutatásra. A fiatal és a felnőtt Klub győztes cím kiadása vasárnap történik a díszkörben, majd itt kerül sor a fajta győztes cím kiadására is. Majd a Tenyész csoportok díjazása és vége a kiállításnak, du 5-6 ó körül.
Az már csak itthon derült ki, a fotók , a videó és az ADRK újság böngészése után ki miért lett első illetve második harmadik, negyedik. Minden eredmény és az első négy kutya bírálatának leírása megjelent az újságban.
Hazaindultunk, másnap haza is értünk. Én akkor azt mondtam, hogy soha többé, ennyit autóba nem ülök többé. Na meg az anyagi fedezett, sem állt korlátlan mennyiségben rendelkezésünkre. Akkor még a hazaihoz képest csillagászatiak voltak az árak!
2010. június 28., hétfő
Fajtamentés és a tenyésztői klub ellentmondásai.
Az összes klub VEZETŐJE, tenyésztésirányítója részére
2010. június 26., szombat
Az agresszióról.
Az agresszív kutya
A kutyákban az agresszió a fajra jellemző, valamilyen ingerhatás következtében kiváltódó, fenyegető és támadó, de természetes viselkedésforma. A kifejezést - agresszív - emberi oldalról nézve nehéz egyértelműen meghatározni. Nagyon sok ember az agresszív jelzővel fejezi ki az állat viselkedésformáját már akkor is, ha a kutya morog, vicsorít vagy ugat. Ezzel szemben a tapasztalt kutyatartók és kinológiai szakemberek csak akkor nevezik agresszívnak a kutyát, ha az valakit szándékosan támadott, űzött és megsebesített.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy arra a kérdésre: Miért agresszív egy kutya?, szintén nem adható egyetlen és minden helyzetre, minden állatra vonatkozó felelet. Némelyik kutya azért támad, mert ragadozó, és vadászösztönéből fakadóan szándékosan meg akarja ölni potenciális áldozatát (a zsákmányszerzés ugyan etológiai értelemben nem agresszió, az emberrel szemben azonban mégis akként nyilvánul meg, ezért itt tárgyalnunk indokolt). Más kutyák azért, mert helytelen vagy elégtelen szocializáció következtében nem tanulták meg a megfelelő kontaktus felvételi módokat, viselkedésformákat. Megint mások azért, mert félnek, és megpróbálják a legjobb védekezés a támadás stratégiáját alkalmazni.
Kubinyi Enikő dr.
Etológus szakember írása >>BŐVEBBEN >>>https://siroccorottweiler.hu/ismet-a-kutyak-agressziojarol/
2010. június 25., péntek
Van egy házőrzőnk.
1.Hogy egy kutyát haszonkutyának
képezünk ki, feltétele a jellem képe, csak ez teszi lehetővé, hogy elkezdjük a
kiképzést. Itt feltétlen kell az egyes kutyákat jellemük szerint
differenciálni, mert csak a képessége után válik a kutya, különböző területen
használhatóvá. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik kutya tud védőfeladatot
ellátni és ezekhez nem biztos, hogy kiképezhető.
2.Engem ez nem érdekel, nem érint,
hiszen a kutyámat nem akarom kiképezni. Nekem a nélkül is őrzi a házat, hiszen
így született, mert ő egy rottweiler. Biztos vagyok benne, ha kellene az élete
árán is megvédene, mert úgy szeret, olyan hálás kutya. Vélekednek sokan, akik csak
hobbiból, kerti kutyaként, házőrzőként tartanak rottweilert.
Az élet számtalanszor bebizonyítja, hogy nincs ez így, de az emberek hajlamosak átnézni a probléma felett, mert azt gondolják ez őket nem érinti. Az ő kutyájuk, különb házőrző, mindenkinél. Lám hogy ugatja az idegeneket. Egyébként meg egy barátságos nagy maci, akit kenyérre lehet kenni, sose néz még csúnyán se az idegenre.
Valóban, a mindennapokban nincs is szükség többre, mint a bősz ugatásra, mert a harapós, veszélyes kutya legendája kellően elriasztja a rosszban sántikálókat. Valódi vészhelyzet ritkán adódik, ezért mindenki nyugodt.Időnként riasztó hírek kapcsán kerül szóba a fajta, és ezért ma a rottweiler szeretetreméltóságát hangoztatja mindenki. Ami így is van, de a fajta eredeti felhasználása szerint, kiváló őrző-védő kutya, ami a vérében van, erre tanítani sem kell. Ez az állítás is igaz, de ez csak rész igazság, mert ez lenne az ideális állapot.
A kitűzött tenyésztési célt sokáig sikerült megvalósítani. Mára a rottweilerek jelentős százaléka, nem rendelkezik ezzel a legendás képességgel. Mennyire nem, azt a tenyészszemléken és a kiállításokon felvezetett kutyák munkaképessége, jellemképe elárulja. ( a bezzeg jobb és szuperebb kertbe bezárt állomány, pedig még a próbáig sem jut el, az ő teljesítményük „hidd el, hogy úgy van, mert én mondom”)
Lásd, mint fent, ebben a szerepben csak akkor tud helytállni, ha ösztönös tulajdonságai, megvannak a feladathoz. Ösztönös képességei: magabiztosság, bátorság, védő ösztön, harci ösztön, terhelhetőség, irányíthatóság. Minek ide született képesség? majd én olyanra nevelem! –gondolják sokan.
Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem kellene azon fáradozni, hogy a fajta jó tulajdonságait megőrizzük, megtartsuk. Fajtákra sem lenne szükség, mert akkor mindenki neveléssel meg tudná oldani ezeket a dolgokat és univerzális csoda kutyák lennének ( mint a filmekben) Szóval, erről is szól amikor azt mondjuk, hogy a rottweilert tenyészteni kell.
Amikor bizonyos tulajdonságokra tervszerűen nem szelektálunk, az a tulajdonság bizony elveszik! Csak nagyon véletlenszerűen bukkan elő, hiszen az öröklődés törvényszerűségei közé az is hozzátartozik, hogy a szülőpárok tulajdonságainak öröklődése harminckilenc a négyzeten. Azaz a variációs lehetőség, több tízezres nagyságrendű! Naiv dolog azt gondolni, hogy csak a kiváló tulajdonságok öröklődnek. Igaz ez a külső és belső tulajdonságokra egyaránt.
Milyen lehetőségünk van kipróbálni kutyánk őrző-védő képességét? Tippelhetünk, találgathatunk, de, van konkrét próba lehetőség. Bizony erre találták ki az őrző-védő feladatokat kutya iskolai, azaz kontrolált, szakember által irányított körülmények között. ( csak ott próbálkozzunk ahol valódi szakemberek vannak)
A kutyát nem harapni tanítják, de bizony tanítják arra, hogy hogyan használja a képességeit, értünk és nem ellenünk! Aki nem próbálta, nem is tudja milyen nehéz mesterség ez. Milyen sok dolog van aminek a helyén kell lenni, hogy egy szép látványos, őrző-védő gyakorlatot láthassunk! Mennyi gyakorlás kell ahhoz, hogy a gazdi egy vezényszóra „leparancsolja” a kutyát a segédről.
Hiszen a legfontosabb amit ilyenkor meg kell tanulni, hogy a harci helyzetekben is mi irányítsuk a kutyát. A mindennapi életben ez egy nagyon fontos feladat lenne!
Dőreség azt gondolni, hogy a mi kutyánk sose kerül ilyen helyzetbe, mert mi vigyázunk! Lehet évek telnek el baj nélkül, de bármikor ilyen helyzetbe kerülhetünk. Akkor is mi vagyunk felelősek a kutyánkért, az esetleges súlyos sérülésekért. A kertünkbe belátogató „rossz” embert se haraphatja meg ok nélkül, azért is komoly büntetésre számíthatunk.
Fontos megjegyezni, hogy a szakszerűen felépített őrző-védő munkától, nem lesz vadabb, harapósabb a kutya. Sőt! Segít megtapasztalni, milyen erős kutyánk van, milyen nehéz a kutyát harc közben irányítani, milyen más a mi kedves kutyuskánt ilyen helyzetekben.
A másik véglet, hogy sokan szembesülhetnek azzal, hogy az ő kedves kutyuskájuk nem is egy bátor oroszlán, csak egy ijedt kis nyuszi, aki a fenyegetésre világgá fut. Ja, nem mert pórázon van és csak a gazdi háta mögé hátrálna. Tényleg van egy házőrzőnk?
2010. június 24., csütörtök
Elektromos nyakörv történetek
2010. június 23., szerda
Willi Faussner és a tenyészszemle
Így volt rálátásom a működésre, a feladatokra, mert az elnöki, elnökségi hírlevelek, határozatok szabták az irányt. Ehhez felkutattam az összes érvényben lévő szabályzatokat, kérdeztem és tájékozódtam. Amikor a felfüggesztés rendeződött és dr Bródi Tíbor lett a MEOE elnöke, mi is megkezdtük a munkát. Győző nem vállalta, mert nem izgatta a feladat. Nem szeretett sok emberrel foglalkozni, akkor sem.
A MEOE közgyűlésen fontos döntések születtek. Ez az 1989-es év az, amikor a MEOE tenyésztési szabályzata, kötelező tenyészszemlét írt elő minden Hungária Champion, Inter Champion CH, ICH címhez munkavizsgára kötelezett fajtánál. Addig csak kiállítási eredmény kellett a tenyésztéshez. Sok év, harc kellett, amíg ezt a közgyűlés elfogadta, de elfogadta. Lehetett felépíteni egy új rendszert, hogy a munkaképesség nagyobb figyelmet kapjon. A szakmaiság, a szakértő bírálatok, már akkor is hadilábon álltak. Gondoltam egy nagyot, levelet fogalmaztam.
1989. áprilisában „váratlan” bírálatai kicsit borzolták az itthoni kutyás körök idegeit. A nagy ászok, az akkori sztárolt kutyák előtt, Szira Károly kutyája lett a Klub győztes kan Fekete Virág Őrző Aurél, Oszi. Ő Ali kutyánk első választású fia volt, fedezésből járó kölyök. Győző választotta és adta el Karcsinak. Senki még esélyesnek se gondolta. Mellette többszörös győztes kutyákat vezettek fel munka osztályban. Nagyon jó minősítést kaptak, Faussner úrtól.
Más szemléletű, más értékeket előtérbe helyező bírálata, csodálkozást, értetlenséget váltott ki. Természetesen határozottan, világosan megfogalmazta, mi miért így történik.
Minden elő volt készítve, csak az a váratlan fordulat okozott meglepetést, hogy Faussner úr, amikor meghallotta, hogyan is kellene bírálnia, mondott egy NEM-et!
Na, ott álltunk sokan. Döbbenet és csodálkozás az arcokon.
Csak olyant kértünk és csak úgy, ahogyan a mi kutyáink is meg tudták csinálni. Nem lefele vittük a szintet, hanem felfele!
Néhány mondat a kutyáról. Andráspusztai Gerzson , Toto , Crisztosz kutyánk fia volt. Úgy került a képbe, hogy egy kiállítás alkalmával „felfedeztem”. Azaz a katalógus alapján kiderült, hogy Gábor,Tóth Banditól vette a kutyát. Beszélgettem a gazdival, a kiállításon,majd amikor Szolnoki Gábor ide Pestlőrincre költözött, kicsaltuk az iskolába. Előtte, Csepelen lakott, a Csepeli KKI-ba járt. Nagy barátja volt Hembergerné Edit, Rott-Berger kennel tulajdonosa. Tőle tanult sokat a rottweilerről eleinte.Aztán tőlünk, meg az akkori „nagy ágyuktól” akik a német juhászkutyások meg egyéb fajtás versenyzők voltak, meg a bírók.
Ma már van felszerelés, hatalmas léptekkel haladhatnánk előre. De nem és nem! Azóta se tűrik a rottweileresek, hogy a tenyésztésben bárki korlátozza őket. Ez nem lenne baj, ha húsz év alatt egy ici-picit elsajátítottak volna a tenyésztés tudományából. Sajnos nem. Egy rövid szakaszt kivéve, csak rongálják a fajtát és mindent megtesznek azért, hogy a saját téves elgondolásaiknak, érvényt szerezzenek.
2010. június 19., szombat
További kérdések ZTP
További kérdések, Ztp. téma kapcsán, hogyan lehetett meghívni a nagy neveket?
Mennyi embert érdekelt ez? Bár akkor még nem volt annyira anyagias világ mint ma, szóval gondolom, hogy a németek sem csillagászati összegekért jöttek el. Szóval ma ezt miért nem lehet megcsinálni?
Jól értem, hogy most van valami új tenyésztési szabályzat anyag beadva a MEOE-hez? Annak szerinted mi lesz a sorsa? Elfogadják? És el tudják fogadtatni az emberekkel?
Míg a vezetőség 5-6 kutyát elő nem hoz, amik teljesítik a diktált feltételeket, addig az emberek csak ellenállni fognak. Szeritem.
Szia, íme a szintén hosszú válasz.
Tudod azt nem értem, hogy akkoriban hogyan lehetett elhívni a nagy neveket?
Úgy, hogy tudtam, mit akarok, tudtam, hogyan akarom megvalósítani és megkerestem azokat, akik tudnak nekem ebben segíteni. Nem a saját előmenetelünk volt a fő szempont, ezt azok is elhitték, akik kapcsolatba kerültek velünk. Juhász Laci, akit a rottweiler révén ismertünk meg, nagy segítségünkre volt ebben.( ma a Kutyaszövetség újság főszerkesztője,) Neki volt anyagi és egyéb, nyomdai lehetősége, már akkor.( nekünk csak a rottweiler feltétlen szeretete, az eszünk és a kitartásunk volt ehhez)
Wolfgang Gaa, akkor az ADRK kiképzési főfelügyelője volt. 1986-ban 1988-BAN Grüntenblick kutya volt az ADRK Klub győztes, éppen toppon lévő kennel tulaja,-de ,nagy név volt. Faussner úrnak már az apja is rottweileres volt, komoly szaktekintély, körmeiester, tenyészfelelős a területi csoportnál, -igen nagy név volt mindkettő!
Miből finanszíroztátok?
A kiállításra kiadott kiadvány eladásából, tagdíjból, meg sok- sok társadalmi munkából. Minden fillért élire raktunk, hogy minél több emberhez eljuttassuk a tudást. Minden lehetséges, értelmes rottweilerestől segítséget kértem.
Mennyi embert érdekelt ez? Bár akkor még nem volt annyira anyagias világ, mint ma, szóval gondolom, hogy a németek sem csillagászati összegekért jöttek el.
Akkor sem tolongtak a szakmai dolgokért. Legalább annyira anyagias világ volt mi ma. Csak másként volt anyagias. De csillagászati összegért jöttek el! Teljesen váratlan volt számunkra, az- az összeg, ami hivatalosan járt volna nekik! Ám tudták, hogy a „vasfüggöny mögé” jönnek, ahol más az élet, az anyagi lehetőség, mint otthon. Így, amikor látták, hogy mennyire megbecsüljük a fajtájukat, értjük és szeretjük, segítettek rajtunk és lemondtak a tiszteletdíjról.
Egyrészről, valóban van kockázata az érdektelenségnek, másrészről, nincs tehetségük a szervezéshez, és nem is áll érdekükben mindenkit kiokosítani. Kiderülne, hogy szakmailag mennyire hadilábon állnak, saját maguk és a kutyáik. Harmadsorban, meg sikerült a magyar rottweileresek jól lejáratni, évek kitartó munkájával.
MÁRK, MEOE szinten is.
Nem tudom. Ez attól függ, hogyan alakul a MEOE tíz éve húzódó pere.
És el tudják fogadtatni az emberekkel?
Nem tudják elfogadtatni, mert nem hitelesek. Pont, ezért amit írsz: Míg a vezetőség 5-6 kutyát elő nem hoz, amik teljesítik a diktált feltételeket, addig az emberek csak ellenállni fognak. Szeritem. Szerintem is.
Megjegyzés 2010. junius.
Az új tenyésztési szabályzat azóta, sem került elfogadásra, bevezetésre. Nem történt elmozdulás a szakma felé, a megmaradt a valamilyen tenyésztési hajlandóságot mutató mag kiszolgálása tovább folyik. Ebben egységes a két klub, pont úgy, mint tették ezt húsz éven át, eddig is.