Ugrás a fő tartalomra

Egy sor gondolat az őrző-védő munka kapcsán


http://web.t-online.hu/sirocco10/vedokutya.html
Van néhány cikk ami nyomot hagy bennem. Vagy azért, mert megerősítést ad egy „vitás” kérdésre, vagy azért, mert jól megfogalmaz valamit „helyettem”. Azaz a gyakorlati tapasztalataimat támasztja alá. Ilyenkor mindig szembesülök vele, hogy nincs új a nap alatt, sok dolgot már előttem „felfedeztek”. Sokat tárgyalt és vitatott kérdés a kutyák őrző-védő képessége, teljesítménye, felkészítése. „Kedvenc” cikkeim, ami támpontot adtak saját kutyáimhoz és az általunk tenyésztett, de máshoz került kutyáinkhoz.
E mellett még sok- sok könyv és film nézése adja a „tudást”, ami az állatok, kutyák tanításáról szól, szakemberek készítette filmek, videók.
A tenyésztés szakirodalma, hogy a tulajdonságok hogyan öröklődnek, mi ösztönös és mi tanult, fontos elmélet, ami szintén a „tudást” eredményezi. Ehhez jön az a lényeges tétel, hogy hogyan lehet ezt „hobby” szinten megvalósítani, hogyan tudunk ezáltal jó kutyákat tenyészteni, felnevelni, kiképezni, majd bemutatni pl: tenyészszemlén.
A hobby szint itt annyit jelent, hogy nincs tudományos háttér, komoly team, se komoly anyagi fedezet ennek a munkának az elvégzésére. Van az idő, és a „kísérletezés”.
Feladat olyan rottweilereket tenyészteni, aki maximálisan egészséges, formailag megfelel egy kívánatos képnek, olyan tulajdonságokkal, ami sokrétű „munkát” tesz lehetővé. Család, gyerekbarát, házőrző, kísérő és sport kutya, esetenként szolgálati kutya.
Ehhez a kívánalomhoz képest kell tudni értékelni egy kutyát, annak általános viselkedése és munkája nyomán, ahol egy őrző-védő képességet kell bemutatni.
Ennél az őrző-védő munkánál, nem maga a harapás ténye a mérvadó, ennél sokkal többről van szó. Itt is a teljes munkát kell értékelni. A felkészítést, az ösztönös adottságokat.
Bátorság Keménység Harci ösztön .....

Fontos elmondani, hogy mi nem szolgálati célra tenyésztünk kutyát!
Így a szelekciós szempontjaink sem erre irányulnak. A fenti linkben, cikkben azt is megtalálod, milyen kritériumoknak kell megfelelni egy szolgálati kutyának, „ösztöneiben” képességeiben. Azt is, hogy az egyéb területen, milyen. Ide írom azt is, hogy miért, nem tenyésztünk a szolgálat számára:
1.Azért, mert a felvevőpiac itthon az olcsó, könnyen lecserélhető tömegcikket keresi, akinek a tartási költsége kicsi. 2. A számunkra jó rottweiler, klasszikusan egy gazdás kutya, aki nem adható kézről kézre. Tehát tudatos elhatározás, hogy „oda” nem! Mert mindenki neki parancsol, mindenki őt húzgálja kutya, ne legyen a mi kutyáinkból. Nem azért nem, mert úgy sem lenne alkalmas rá! Alkalmas lenne, csak másként képzeljük el a kutya tartását és kiképzését. Lélektelen kennel tartásra a rottweiler nem alkalmas.
Mi olyan rottweilert tenyésztünk, aki családi, kísérő, házőrző és sport kutya.
Tehát a kutyáinknak a következőt kell tudni.
Legyen egészséges, legyen okos, könnyen irányítható, legyen magabiztos, legyen bátor, legyen határozott és tettre kész, ha védeni kell. A temperamentum és az egyéb képességek, ami a sport kutyák kritériuma, az is ott van, de nem minden kutyánál egyformán és egyenlő szinten.
Tehát „ösztöneiben” ez van a kutyáinkban. Hiszen ilyen kutyák az ősök. Aztán még ösztöneiben ott van a kutya maga! Minden kódolt viselkedésrepertoárral.
Na és itt jön az a rész, ami nagyon fontos, a tanulás, a környezeti hatások, az ember elvárásai a kutyával szemben.( amikor az ember a saját tudatlanságát, felkészületlenségét, a kutyára tolja, rajta kéri számon, elvárásai vannak a kutyával szemben, egy téves elképzelés alapján)
Majd jön maga a kiképzés, amikor a kutyát az adott feladatra felkészíted.( itt is nagyon sok téveszme és sok „iskola” hatása érvényesül, sokszor rutinból, egy sémára dolgozva, a módszerekhez igazítva a kutyát)
Majd a másik értékelési szempont, amikor a kutyát a tenyésztés számára értékeled, mint olyan egyedet, aki a jövő generációját meghatározza.
Na itt hibás és fals, „a mi” (MEOE, és egyéb szervezetek) tenyészszemle rendszere és egyáltalán a tenyésztés rendje. Azt a „képzetet” sugalja, hogy amelyik kutya itt megfelel, az biztos tenyész kutya és ettől hibátlan és jó kölykei lesznek, aki maguk is majd tenyészállatokká válnak.
Valójában itt is utódellenőrzés folyik, egy adott generáció ( populáció) tenyésztési eredményének a lenyomata.
Az ADRK tenyésztési rendjével azért jó megismerkedni, hogy megértsd, a tenyésztés lényegét. Ám az ADRK tenyésztési rendje, nem a ZTP-nél és nem a körungoknál kezdődik!!!!! Nem is az önreklámról szól. Fajtagondozásról, tenyésztő szervezet felépítéséről, melyet 100 éve elkezdtek, majd alakították, fejlesztették, mint ahogyan a fajtát is, a kor igényeihez, felhasználva az adott kor lehetőségeit, a tudományos és kiképzői hátteret is.
Kanyarodjunk vissza az eredeti témára:
Miért nem fog a kutya első szándékból?
Ösztöneiben kevés? Melyik ösztöneiben?
Fajfenntartó, Zsákmányszerző, védő, harci, falka ösztöneiben?
Gyáva? Nem kellően magabiztos? A harcban nem leli örömét?
Kerüli az emberrel való találkozást, küzdelmet? Miért?
Fél a bottol, fenyegetéstől? Miért?
Esetleg azért, mert az ember rosszul közvetítette az elvárásait felé?Rosszul készítették fel egy feladatra?Nem vették figyelembe korát és képességeit?Képességeit, ami áll egy testi és lelki karakterből is?Vagy „ösztöneiben” gyáva, bot, és lövésfélő, csak elkerülő magatartást mutató kutya?
Vagy? MÉG SZÁMTALAN KÉRDÉS, AMI MEGVÁLASZOLÁSRA VÁR.
Ahhoz képest, hogy a téma mennyire szerteágazó, a „teraszról” igen sok „okos” és lényegbe vágó kritika hangzik el, egy- egy kutyáról. Teszik ezt laikusok, „kiképzők” „segédek” sőt, „bírók „ is. ( „teraszról”= külső szemlélő, aki talán öt percig látja a kutyát, vagy addig sem, mert valójában nem lát semmit, csak okoskodik, szerepel, mert azt gondolja ő ért hozzá és tutira tudja!)
Történik mindez évtizedek óta kishazánkban, ami ritmusosan ismétlődik, minden új kutyás generációval! A kritika egy olyan kutya értékelése kapcsán,hangzott el, akinek csak annyi hibája volt, hogy elsőre nem fogott rá a karra, de nem hátrált és bátran ment előre a fenyegetésre is.
Itt látható a videó erről a rendezvényről.
Meg kell nézni a testvéreit, akik hasonló ösztönkészletből gazdálkodva, de más felkészítéssel szerepeltek ott.
Aztán a többi kutyát, akik más tenyésztő munkája nyomán születtek és lettek felvezetve. Ehhez képest, mit is gondoljunk egy kutyáról, ami egy-két-három évesen zajtól, tömegtől stresszes, bizonytalan lesz? Amikor támadás éri vagy bambán néz, vagy menekül. Avagy „felkészítés” eredményeként, kegyeskedik megfogni a védőkart?!!!
Kb. ennyi kicsit részletesebben, mi a véleményetek Sirocco Zelda munkájáról, témában, ami az írás apropóját adta. 2007. március 10. MRK tenyész szemle , ahol a kutya felvezetésre került. Tulajdonosa vetette fel a témát a fórumon, mintegy lehetőséget adva arra, hogy ezt szakmailag értékeljék mások. Felvezetésében, ez úgy hangzott számomra, hogy ő bezzeg tudja, hogy ez az én tenyésztési hibám, mert nem olyan kutyát tenyésztettem, ami a szolgálat számára és az ő igényeinek, mint verseny, vagy tenyész kutya megfelelne. Neki ez is kevés, mert az ő tenyésztési elképzelése más. Ami nem baj, csak ilyenkor én is gondolkozom és vitatkozom. Próbálom eldönteni, vajon neki van igaza, vagy nekem van igazam. Én gondolkozom és érvelek. Segítségül hívom a szakirodalmat.„Ő”eladta a kutyát és ADRK munka tenyészetből vásárolt egy másik szukát. Sajna foghiány miatt tenyészkutya nem lehet, így megint nem tudja bizonyítani, hogy ő sokkal különb tenyésztő lenne , mint én. Versenyző még lehet, így remélem hamarosan láthatjuk , ahol kiképzői tudását bemutatja nekünk.
Miért most kerül az írás a blogomba? Azért, mert tényleg úgy van, hogy szinte húsz éve, mint az imamalom járok körbe és mondom szinte mindig ugyan azt.
Milyen a rottweiler,
milyent „kell” tenyészteni,
miért kell olyant tenyészteni,
hogyan lehet olyant tenyészteni, ?
én hogyan képzelem,
én hogyan csináltam,
én mit tettem ezért,
nekem milyen eredményeim vannak.
Aztán nekünk Siroccó milyen eredményeink vannak, mert természetesen mindezt nem egyedül csináltam. Ketten- majd négyen, hárman amikor a gyerekek is besegítettek, mert időközben felnőtté váltak.
Az eredeti írás két éves, de most újból feldolgoztam a témát.
Még mindig nem bukkantunk a nyomára a megoldásnak, de egyre erősebb meggyőződésem, hogy a rossz irányú tenyész szelekció mellett, súlyos hibák vannak a kutyák nevelésében, szocializációjában is. Aztán a kiképzésben és a felkészítésben is.

„Hihetetlen” számomra , hogy ennyi tudatlan és „ártatlan” rottweiler tenyésztő van.
A többi fajtában meg csak szakemberek, és első osztályú kiképzők, tenyésztők sora, akik dolgoznak eredményesen és sikeresen. Azt csak a régi, rutinos kutyás tudja látja, hogy a többi fajtában is csak látszat eredmények vannak, mert a nagy számok törvénye alapján és az állandóan cserélődő , import állomány miatt mutat jobb képet.
2009. október.

Megjegyzések