Persze, mint minden érdekes témát, ezt is felvetettem rottweileres fórumon. Érdekes volt a reagálás, ki mit olvasott ki belőle. A cikk 2004- született. Mi, 2006- beszélgettünk róla. Meg is tartottam az írást, feltettem a honlapunkra, majd blog formájában is feldolgoztam. Aztán a megszűnő blog oldalról lementettem. Most 2010- újra olvasom. <<<linken a teljes írás
Ismét közzéteszem, ezen a blogon, de csak a hangsúlyos részt, ami vitára késztetett több olvasót. Én nem vitatkozom a kommentárral, én egyetértek döntően. Ezt írtam le, ilyen formában még 2006-. A vastagbetű az eredeti kommentár, a normál betű az én véleményem. Ma se gondolom másként.
Kommentár
Az ADRK általában véve a tenyésztés irányultságának jó eszköztárát mutatta be a BH, ZTP és Körung vizsgák során. Mint majdnem mindegyik munkakutya egyesületnél, náluk is probléma a merev tartalom, valamint az emberi faktor.”
Igen, mert sokakat elriaszt a tenyésztéstől a magas követelmény, sokan választanak ezért más fajtát. Az emberek szeretnek a könnyebb ellenállás irányába haladni.
„Minden kutyavezető pontosan tudja, hogy a kutyája a ZTP-n és a Körungon műanyag flakonnal konfrontálódik. Tehát már a kölyköket ellátják hasonló játékokkal.”
Az igazán zaj érzékeny kutyát, csak egy bizonyos határig lehet szoktatni, ilyen trükkökkel. Idegen helyen, váratlan erős zajra, tárgyra mindenképpen láthatóan reagálni fog. Mint ahogyan láttunk ilyent, körungon felvezetett kutyánál is! A vizsgák során igyekeztek a „hibákat” elfedni, mégsem sikerült, mert a mélyről jövő, „kódolt” viselkedés, temperamentum, idegrendszer, wesen, értő szemnek láthatóvá válik.
Az ADRK-ZTP és Körung túl merev, előrelátható – ezért tréningezhető. Nem stresszeli a kutyát (kivéve, ha teljesen hiányoznak belőle a munkakutya tulajdonságok), nem hozzák konfliktushelyzetbe, ezért aztán csak igen életlen képet mutat a Wesenről.
Valóban, a gyakorlatokra lehet tréningezni, és egy bizonyos határig a kutya jobb formába hozható. Ám a legnagyobb kihívás ilyenkor a megváltozott körülmények. Idegen pálya, idegen segéd, tömeg, zaj, - bizony ez konfliktushelyzetbe hozza a kutyát!
Aki komolyan foglalkozik a tenyésztéssel,(mert sport célra, munkára is használja a kutyát) az feltehetően nem hagyatkozik az életlen képre. Tovább vizsgálódik.(vagy nem?)
„Merev és ez által tréningezhető tartalmak kihívást jelentenek az értékelő számára. A kutya reakciója olyan fajta ingerlések során, melyekkel már legalább egyszer találkozott, gyengébb lesz, ezért pontosabb megfigyelést követel.”
Igazán tapintatos megfogalmazása annak, hogy nem mindenki profi és jól látó, a kutya viselkedését helyesen értékelő bíró, tenyésztő, kutyás. Egy kutya munkáját nem egyformán ítéljük meg, egészen szélsőséges eltérések is, lehetnek a bírók véleménye között is!
Ez az emberi faktor, amire utal a cikk író!
„Az „általános megjelenés” területén az ADRK már meggyőzőbbnek bizonyul: Itt a szemszínt és a fejformát megfelelő sablonokkal vizsgálják. Összehasonlítva a többi fajtatenyésztő egyesülettel, mint pl. az SV – mely a világ legnagyobb fajtatenyésztő egyesülete – valódi újítás! Az SV- ban a Körmester megsaccolja a kutya szemszínét (és összehasonlítja… na igen, mivel is?). Nem történik összeegyeztetés egy definiált normasablonnal. Kinológiai kőkorszak!”
Ez nagyon tetszett! Megelőztük az SV-t!!
„Vissza az ADRK.hoz és a ZTP, valamint Körung Wesenvizsgálataihoz. Mindkét rendezvényen végrehajtanak őrző-védő gyakorlatot is. Hol a SchH1-re hajazóan, máskor SchH3-hoz hasonlóan (változtatás 2005. jan. 1.: Őrző-védő gyakorlat az új IPO szerint hátulról kiséréssel). Igen eltérőek a vélemények azzal kapcsolatosan, hogy az őrző-védő munka során nyújtott jó teljesítmény a kutya jó munkakutya-tulajdonságaitól vagy egy jó kiképzőcsapattól függ.
Bizony sokszor hivatkozunk arra, hogy a kutya jó, de hiányos a felkészítése.(lám, ott is)
Mindkét feltétel, szükséges. Legyen jó munkakutya-tulajdonság és legyen jó csapat is. A jó csapat ne elfedni akarja a hibákat, hanem a kutya valós képességeihez igazítva, a legjobb munkát végezni.
„Egy biztos. Minden tenyésztő egyesület igyekszik a Körung keretein belül kiszűrni a genotipust a fenotipusból (ld. „A Körung célja”)”
A megjelenésből következtetni a gének, hordozta tulajdonságokra, aminek a variációs száma 39’-négyzeten 49 génpáron!!!!!! Nem kis feladat! Látjuk is az utódvizsgálatok során, mennyire eltérő formájú és, viselkedésű kutyák is lehetnek.
„Ahogy már megfogalmaztuk: kétséges, hogy egy variációk nélküli sport őrző-védő munka a legmegfelelőbb megoldás. „
Tényleg nem biztos. –ám a semminél, még mindig jobb!(bár én el tudnék képzelni életszerűbb helyzeteket is, ahol vizsgálják a kutyát! De azt hiszem, ezt megtehetjük mi magunk is.)
„Amikor azután egy ADRK Körmester ragaszkodik e részgyakorlat többszöri megismétléséhez csak azért, mert a kutya idegen pályán palánk helyett egy amellett álló villanyoszlopot kerül meg, ugye megengedhető, hogy kétségek merülnek fel a Körmester kvalifikációját illetően (ADRK Körung, Borken-Burlo 2004. 05. 23.)”
„Gondolom a gazdi is ezt gondolta amikor, itt megszakították a gyakorlatát!
„A kutya stresszes állapotára visszavezethető viselkedést (a kutya a Körmester mellé ül a fürkészpalánkból történő kihíváskor) mindenképp messzemenően vizsgálni kellene, és nem félvállról elintézni azzal, hogy kiképzési hiba.”
Hmmm, tényleg zavar látszik a kutya viselkedésén ilyenkor. Tessék nézni a kazettán, ott is látszik. Élőben még jobban.
Az alap Wesen és anatómia értékelése során is észrevettünk zavarokat/tisztázatlanságokat.
Egy kutya egyértelműen láthatóan behúzta a farkát állításkor és a herevizsgálatkor. A Wesen vizsgálat során a csoporton áthaladáskor jókedvűen és ösztönileg jól kondícionáltan haladt lábnál. Jó Wesen megítélést kapott.
Tényleg, volt egy ilyen kutya (nem kicsit volt maga alatt a farka!!) Hiába ismerik a bírók a kutyát és látták már többször jól teljesíteni, azért azt ne feledjük, hogy nagyon sokan csak az elolvasott bírálati lap alapján választanak kutyát, tenyész partnert., Ha csak a bírálati lapot nézzük, ahol csak a kiváló teljesítményt rögzítik, pontszámokat, sokszor és sok meglepetés érhet minket. Azt a cikk írója nyilván nem tudja, hogy a német tenyésztők, nem így tesznek!( vagy mégis?)
A tenyész könyv, azért tartalmaz plusz információkat, és ez mindenki számára hozzáférhető!!
És mit tartsunk arról, amikor egy kutya a ZTP alatt egyértelműen láthatóan sántít, s a bírót, ez cseppet sem érdekli? (ZTP, Goldenstedt-Heide 2004. 06. 12.)
Tényleg miért nem érdekelte a bírót?- Talán megkérdezte, miért sántít és elhitte a választ!
Ez nem olyan nagy hiba, gondolom.(vagy valami más is van a kérdés mögött?!)
Német Bajnokság 2004.„Egy fajta tenyész egyesület sportbajnokságai (SchH-) szintén tenyésztést befolyásoló tényezők – feltéve, ha komolyan és a tenyésztés irányítását figyelembe véve folytatják le. Kétlem, hogy ez egy futballpálya oldalvonaláról lehetséges volna. Martin Hillgemann fegyelmező gyakorlatot bíráló bíró, pedig annak tartja. Ennek megfelelően zajlottak a megbeszélések is. A fegyelmező és őrző-védő munka értékelése az ADRK Német Bajnokságon Eschweilerben összehasonlítva nemzeti és nemzetközi normamértékekkel messze alulmúlja azokat, ezért azután nem vállalhat iránymutató funkciót.”
Ez egy igen erős kritika, de valós felvetés. Tényleg nem voltak olyan jó munkák, mint amennyire magas pontszámok születtek.És igen, nem minden verseny tenyésztésirányítási céllal rendeződik meg.
Ezáltal ámítják a bírók a kutyavezetőket olyan teljesítményekkel, melyeket sem ők, sem a kutyáik nem hajtottak végre. A keserű ébredés a fajták közötti rendezvényeken – mint pl. VDM, DM, IPO - következik be, és a sportoló rosszkedvéhez vezet, aki azután – ha előtte kizárólag ADRK körökben mozgott – hátrányos helyzetben érzi magát. Így kárt okoz a fajtának, mivel csak a konkurencia (különösen fajták közötti) élteti az üzletet.
Így igaz! Látjuk, hogy milyen esélytelenül indulnak a rottik a malik és a nj-között.
2006. október 02.