Falkavezér leszek.

A falkavezérség, még mindig  divatos téma. Rendre belefut minden friss rottweiler tulajdonos a jól értesült  figyelmeztetésbe, hogy jaj, juj, vigyázz, mert ha nem leszel falkavezér veszélyes lesz a kutyád rád nézve!  Azt ugyan nem tudom, hogy mire alapozzák ezt a vélekedést,mert akinek csak a rettegés jut eszébe a fajtáról csak hallomásból  ismerheti a rottweilert. Bizton állíthatom, hogy  sose volt valóban erős, domináns, vezető típusú kutyájuk, se rottweilerben, se más fajtában! Akinek volt, az megtanulja tisztelni a kutyát, de nem retteg, nem fél tőle! 

Az első kölyökmorgás hallatán, mindenki verést, ütést, a kutya legyőzését javasolja. Végzetes alárendelt viszonnyal riogatják a gazdikat,  felvázolják, hogy milyen veszélyes  kutya  lesz az ebből - hiszen a rottweiler uralkodni vágyó kutya, a gazdi fejére nő hamarosan. Közben nem látják és nem is figyelik miért morog a kutya, pedig a morgás „100” okból lehet. A morgás beszéd, nem a gyilkos ösztönök megnyilvánulása!  Kb. tízezredszer írom ezt le, de nehéz a tömegek jól értesültségét felülírni. 

Jogos igény, hogy a kutya jól nevelt, az emberrel együttműködő legyen. Persze elvárás az önállóság, ha védeni kell, hiszen őrző-védő kutya. Ez nem megoldhatatlan feladat, csak ezt a kutyának tanítani kell! Nem harapni kell megtanítani, mert azt nem lehet! A fogak használata vele születik a kutyával. A jó rottweiler rendelkezik mindazon ösztönös képességekkel, amit egy őrző-védő kutyától elvárhatunk. Nem könyvből és nem verbális magyarázat útján érti meg mit várunk tőle. A szituációk kihozzák belőle az ösztönös kutya reakciókat, azaz az őt ért ingerre, ingerrel válaszol.  Ezeket a reakciókat dicsérhetjük, vagy arra állandóan tilthatunk, sok esetben bizony figyelembe se vesszük. Pedig az emberi szabályok megtanítása, a mi feladatunk, hiszen azt mi ismerjük a kutya nem! Azért kell jó vezetőnek lennünk, hogy jól tudjuk irányítani a kutyát, NEM PEDIG AZÉRT, MERT BÁRMI FÉLNIVALÓNK LENNE !

Én így gondolom.

A csoportban élő állatoknál hierarchikus rend van, mindenkinek meg van a helye és szerepe. A falka vezetője az aki kormányozza a család életét, élelemszerzését, a vadászatot. Milyen tulajdonsága van, mint vezetőnek? Okos, határozott, mindig igazságos, ö kezdeményez akciókat, jóváhagy viselkedéseket, és megtorol  engedetlenségeket, főleg olyant, ami veszélyezteti a falka életét. Nagyon leegyszerűsítve,  dicsér és büntet. De ez a két szó, valójában emberi fogalom, az állatok egyszerűen megélik a pillanatot. Jó, rossz, kellemes, kellemetlen.... Szerintem a jó vezető a "falka" tagjait egyformán kezeli, mindenkinek a megfelelő helyen kell lenni. Némi előnyt csak a tüzelő szukák és kölyköt gondozó családtagok élveznek, vagy az, aki egyenrangú fél, a vezetővel közösen irányítja a falka életét.  Ugyanis néhány éve kiderült, hogy egy szuka meg egy kan irányítja a család életét, mert a kutyák nem falkában, de családban élnek, a szabadon élő farkasokhoz hasonlóan. A domináns szuka egyenrangú társként vezető. A két vezető szorosan összedolgozik! Le kell szögeszni, hogy a kutya semmilyen emberi értelemben vett döntést nem hoz. A kutya, kutyául él és viselkedik. Viszont falkaállatként, kötelező volt betartania a falka, a család rendjét, mert ez volt a túlélés záloga. Életben maradni, utódot nemzeni, ez egy ősi ösztön, ami a ragadozó, falkaállatokban kódolva van! A falkát, a családot a rangsorban legfelül elhelyezkedő hím és nőstény vezeti, komoly rendet tartva! Rangsorban az áll legfelül, aki vezető típusú, okos, erős, domináns jellem. Na, ezt a vezető szerepet egy kutyából és emberből álló csoportban csak az ember birtokolhatja! Hiszen az ember sokkal okosabb a kutyánál, gondolkozni képes „csúcsragadozó”!  Eligazodik a saját világában, míg a kutya önállóan már nem! Eszközei révén erősebb az ember, még akkor is, ha egy nagytestű kutya fizikai fölényben van. A kutya, az ember utasításait, akaratát nem bírálhatja felül! Ösztönösen hiába érzi, hogy neki rossz vezetője van, akkor is alá van rendelve az embernek! A gazda adja az élelmet, biztosítja az életteret a kutyának! 

Miért kell megtanulni, jól irányítani a kutyánkat, jó vezetővé válni? Azért, mert a kutya akkor van a helyén, akkor kiegyensúlyozott, ha az ősi ösztönök szerint is a helyén érzi magát. A vezetőnek alárendelheti magát, kutyaként élhet, kiszámítható, aktív, nyugodt életet.

2013. március.

 

Szelekció a tenyésztésben

Gondolatok egy téma kapcsán ...
A bírói tanfolyamon dr Szemere György professzor tartott előadást az öröklődésről. Nagyon érthető és nagyon élvezetes előadás volt, mert igyekezett egyszerűen megérthető és gyakorlati példákkal, "kutyára lefordítva", bemutatni az öröklésmenetet. Bevezetésként elmesélte, hogy amikor felkészült az előadásra, keresett magyar nyelvű anyagokat, de nagyon keveset  talált, ami a kutyáról szólna. Viszont ugyan erről, angol nyelven több kötetnyi szakirodalom van, de még abban sincs minden terület feltérképezve. Természetesen a DNS, a kromoszómák, Mendel szabályokkal kezdődött az előadás, ez nem megkerülhető, hogy megértsd az öröklésmenet alapjait.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gregor_Mendel

http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetika 

Természetesen nem emlékszem az előadására szó szerint, de a jegyzeteimet nem dobtam el. Megkerestem és abból szkeneltem be, egy oldalt. 

Itt olvashatod számokkal milyen nagy is a variációs lehetőség a gének alapján,  a sok tulajdonságra amit örökölhet a kutya. A lap alján az előre harapásról  is esik szó.

Miért arról?

Mert az átlag-normál kutya formától eltérő kinézet, szelekció és tudatos tenyésztés eredménye. A boxernél  kívánatos forma az előreharapás, míg német juhász kutyáknál az ollós harapás! Lábhossz, a farok hossza, fül tartás, fül méret, szőrtípus szőrhossz, szőrszín, betegségek öröklődése, szemszín öröklődésére, a generációk hatása az öröklésmenetben százalékos arányban - témákra tért ki részletesebben.

A bírói tanfolyam dátumára nem tudok visszaemlékezni, de 1996 táján lehetett. Azóta sok idő eltelt és a kutya géntérképe is meg van 2005 óta !

Kutya géntérképe

2003-ban

http://www.ng.hu/Tudomany/2003/09/Miert_a_kutya_az_ember_legjobb_baratja

2005-re elkészült

http://www.natursziget.com/nagyvilag/20051230kutyagenterkep

Mi, laikus, hobbi kutyatenyésztők vagyunk, nem kell tudományos alapossággal felkészülni a témából, de azért a saját érdekünkben fontos, hogy legalább az alapokat elsajátítsuk.  Vannak dolgok amik nem képezik vita tárgyát, sokkal inkább tények! Úgy fogalmaztam meg magamnak már régen, hogy minek kísérletezni olyannal, amiről más már bebizonyította, hogy nem járható út? Én szerencsés vagyok a fajtámban, mert sok szakirodalom és adat áll rendelkezésre, hiszen az elődök jó munkát végeztek. Na, nem az itthoniak, de a fajta adó ország kinológusai !

Viszont egyre döbbenetesebb számomra, hogy itthon milyen alapon folyik a tenyésztés és milyen felkészületlenül bele vágnak sokan.  Evidens dolgoknak sem néznek utána, még mindig csak szóbeszéd útján terjed a tudás. Mennél laikusabb, mennél érthetőbb sokak számára a szöveg,  az lesz az igaz, és azt hangoztatja mindenki. Rendre megfogalmazódik az is, hogy mi a kötelező a tenyésztőnek. Ehhez a feladathoz viszont semmilyen segítséget nem kap, vagy kap tanácsot ezret, de az pont annyi tudásról árulkodik, mint ami neki van.

Nagyon széles és átfogó téma a tenyésztés, az állattenyésztés egy nagyon komoly szakma. Sok kötetnyi szakirodalma van. A kutyások ehhez képest felkészületlenül, a maguk természetes módján belevágnak, nem kell hozzá más, mint sokszoros győztes, vagy tenyész engedélyt kapott két kutya. A második-harmadik alom után pedig már teljes szakértői is a fajtának, és fennen hangoztatják is, hogy szerintük hogyan is kell tenyészteni ! Mondjuk a legjobb az, aki még sose tenyésztett és így terjeszti az igét. 

Miért is jutott ez most eszembe?

Hmm. Beszélgetés, kérdés kapcsán, ami egy foghibáról szólt, megütötte a fülem egy -két mondat és elgondolkoztam. Erdélyi kopó fajtában beszélgettünk akkor és megfogalmaztam röviden folyamanzosan mi zavar az elhangzott érvelésekben. Tisztázzuk! A tenyész szelekció nem azért kell, hogy átmenjen egy tenyész szemlén, vagy azért, hogy győzzön a kiállításon! Azért kell, hogy egészséges, használható, örömet adó kutyák legyenek, akik örömmel, kiegyensúlyozott élettel, a helyükön vannak, normális kutya életet élhetnek! Ez a mi felelősségünk a tenyésztésben, hogy ne csak kísérletezzünk, de igyekezzünk jó munkát végezni, hogy a kutyák a fajtajellegnek megfeleljenek és ha lehet az elődöknél még jobbak, szebbek, kiválóbbak legyenek.

A tenyésztőnek nem feladata mindenkit megóvni a csalódástól, mint ahogy nem feladata az sem, hogy mindenki helyett felelős kutyatartó legyen, az egész világ gondját a vállán cipelje! Tanulni se lehet mindenki helyett! Bizony mindenkinek önmagának kell megszerezni a tudást! Az internet, a nyitott világ megadja a lehetőséget, csak élni kellene vele! Jó szándékkal, de tudatlanul sokat lehet ártani egy fajtában. Hát még akkor, ha a jó szándék sincs meg! Na akkor csuda dolgok történnek, egy fajtát ki is lehet  végezni!  Most, ma, tudatosan, vagy tudattalanul a fajták kivégzése, a fajtatiszta kutyatenyésztés ellehetetlenítése folyik! 

Látszólag a szakma, a minőség érdekében tett szigorítások kerülnek előtérbe, de pont a tudatlanság hajtja és generálja az eseményeket!  Hogyan is képzeli bárki, hogy politikai döntéssel, ennyi laikus, felkészületlen embert rákényszerít a komoly és szakszerű ebtenyésztésre? Az egyetlen majdnem minden fajtát összefogó, hagyományokkal rendelkező szervezet ellehetetlenítése folyik több évtizede. Nem csak kívülről, de belülről is! Anyagilag és erkölcsileg mélyponton van az ebtenyésztés. Az igen megtévesztő, hogy remek kiállításokat és rendezvényeket tudnak szervezni a kutyások és van nemzetközi elismertsége a hazai ebtenyésztésnek! Az csak egy szűk réteg áldozatos munkája, egyéni sikerorientáltság, mely igen nagy áldozatvállalást takar. Kitartó, több évtizedes  munka áll mögötte, küzdelem, tenyésztési eredményekhez való ragaszkodás. 

Mivel a fajták köre igen széles, mindig van, lesz kiemelkedő eredmény, akár több fajtában is.

Jól, szerencsésen megválogatott import tenyészkutyák bekerülése( fedezés, vétel)  az adott hazai állományba, mindig hozhat frissítést  és az első generációban jelentős javulás látható! De ez csak a felszín. Így volt ez a rendszerváltás környékén, pl rottweilerben, meg a többi fajtában is. Aztán a kezdeti sikereket követi a csalódás, hiszen tenyésztési ismeretek nélkül véletlenszerű a további eredmény, ami súlyos csalódást és anyagi veszteséget okozhat. Mi, most a fajtánkban a súlyos csalódás és az előre borítékolható anyagi veszteségnél tartunk. Mindezt úgy, hogy van 4 szervezet is, aki tenyésztés irányítani szeretne, de hogy miért és hogyan, arról lövése sincs senkinek!
Gyakorlatilag egyik szervezet vezetője sem tenyésztő, semmilyen tenyésztői eredménye nincs és nem is szakmája egyiknek sem az állattenyésztés. Így annyi történik, hogy lemásolnak egy tenyésztési programot és ehhez az elmélethez akarnak kutyásokat rendelni! Köteleznek, előírnak,  mindezt úgy, hogy nincs meg a megvalósításhoz szükséges anyagi és tárgyi feltétel sem. Ez, nem jelent mást, minthogy a megemelkedett költségeket a tenyészteni szándékozóval fizettetné meg és ennek fejében nem ad semmit.

Ki az a bolond, aki ezt megteszi? Ki fog egy láthatóan veszteséges vállalkozásba belekezdeni? Szerintem csak az akit be lehet csapni, hazugságokkal meg lehet vezetni. Mindig van ilyen és lesz is. Ám ez sem nem tenyésztés irányítás, sem nem fajtanemesítés! Ez egy lufi, ami rendre kipukkadt eddig is ! (2013. 10. 01. ) 

Ztp

Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK TENYÉSZSZEMLÉJÉT?

Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát. Sorrendet cseréltem az írás menetében. Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit, majd élőben a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres "tenyész szemle" utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni". Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! Sokszor és sok formában, de legutóbb így. 

Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici őrző-védő szösszenetből értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye van, hogy "átment" a tenyészszemlén, megugrotta a kar megfogása szintjét. Szerintem ezzel nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy ettől átmenjen a kutya a tenyészszemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e! Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit (még a szakemberek is) Mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a tenyész kutya kritériumainak megfelel, hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól képzett eb! 

Persze ehhez kellene sok ember segítsége, közösség, akik nem az önös érdekeik mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! Miért csak az őrző-védő rész sarkalatos kérdés? Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig ott mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! Sorra "buktak meg" a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz vezetett. Ma már, húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni, így mindenki elégedetten hátra dől. Jaj, de jó lehet tenyészteni. 

Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. Nincs így. Miért? Azért, mert ez a követelmény 30 évvel ezelőtti engedelmes vizsga egyik anyagrésze, amit egy éves korában letehetett a kutya. Képzetség nélküli bátorságát tesztelte a kutyának ez  gyakorlat. Mielőtt folytatnám, hogy miért hiba ez, nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.

Tenyész alkalmassági vizsgálat (Ztp)

A tenyész szemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál.

A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp, mint a tenyésztésbe vétel, egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is.

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással.

A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség.  - eddig az idézet 

Szóval nem egy gyakorlat, de a teljes őrző-védő gyakorlatsorban nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. Aztán a tenyész alkalmassági vizsgálat minden elemének együttes értékelése adja a végső döntést, hogy az adott kutya  tenyésztére alkalmas e. Ebbe beletartozik a kötelező szűrővizsgálat eredménye, a küllem, a viselkedés, a munkaképesség és az elődöktől való származás is. 

Ismételjünk! Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami támpontot adhat a tenyésztésben. Hiszen ez az ADRK származási lapon megjelenik, nyilvános, évente nyomtatásban is közzétett az állományról. 

Itthon 

Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja! Nem egy fogás az, amire készülni kell! Ráadásul úgy bemutatva a kutya, hogy  rövid részekre van eldarabolva a teljes anyag. Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott vizsgálat! Nem pihentetve, a gyakorlatok között, nem részekre bontva, kihagyva belőle ezt, azt, a kutya gyengeségeit elfedve. Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában. A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos, koncentrált figyelése. A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet a kutya, mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés, fürkészés, állás felugatás, segéd kiléptetése, rejtekhelyről támadás, fogás, eresztés, szembetámadás, eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya fejben és fizikumban, hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY! Nem kell találgatni, bárki elolvashatja, hogyan értékel a bíró. A képzett szakembereknek tudniuk kell, mit látnak, és azt hogyan kell értékelni. Lásd röviden: Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. 

Bár a Ztp-n is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de kiemelt szerepe van az ÖMT-nek Mi is az? Ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, mert ennek fontossága kiemelt szempont, hiszen ezt pluszban mérlegelni kell, hogy  milyen hatással van ez a tenyésztésben. 

A vizsgaszabályzatból alább:

17.A mutatott viselkedés értékelése

Értékelési kritériumok:

Az, Ösztönös adottságok Ö

b, Magabiztosság M

c, Terhelhetőség T

A kifejezett ÖMT jellemzői:

1.       A fizikai erő érzete (izomerő)

2.       Pszichikai erő

Az, belső magabiztosság

b, érvényesülési ösztön (dominancia)

c, keménység

Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.

Az, kifejezett „k”

Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás, semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még adható „KIFEJEZETT” ÖMT

b, Meglévő „m”

Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat minősítése csak jó lehet.

c, Nem megfelelő „nm”

Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.

Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az őrző-védő ágazata.

Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a vizsgaszabályzat:

18.Értékelés 100-96 kitűnő, 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70 megfelelő, 69-o hiányos

Az, Általános szabályok

A C ágazat megfelelő (70-79pont) minősítéssel eredményes. Viszont a következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés (80 ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe, amelyik úgy eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.

Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. A kutyát a kutyavezető vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét.  A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól vezethető.

Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen (minősítéssel) beszéljen a bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.

b:) A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők

A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:

Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok

Erős, stabil idegrendszer

Magabiztosság

Terhelhetőség

Természetes, kontrolált agresszió viselkedés

Vezethetőség

A segéd testi és lelki állapota

c:) Fogásviszonyok

Lehetséges fogásváltozatok:

Energikus (erős) teli (mély) és nyugodt fogás

Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás

Nem mély foghegyes fogás

Ideges nyugtalan fogás

Fogásváltások

Puha és kevéssé energikus fogás

ÉS ÍGY TOVÁBB. Forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és rendszeresen frissíteni kell (kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a bírói metodika is változik.

2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is, ez alapján kellene értékelni a kutyákat. Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami tartalmaz rejtekhelyről kitámadást, az IPO TA. Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott, de ezt itthon nem használják, saját tudás szintre lebutítva használják a régi 30 éves wésen vizsgálatot. Azért lássuk ezt a C ágazatot. 

 IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok

1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont

2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont

3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont

4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont

Összesen: 100 pont

 1. Állás és felugatás 15 pont

A) vezényszó: „fürkészéshez”

b) végrehajtás: A segéd a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20 méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz” vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a Segéd-et aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-Nak nem szabad sem a segéd-re felugornia, sem a Segéd-et megfognia.

A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető azonnal a kutyához megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A segéd kilépése után a kutyára rákerül a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.

c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a Segéd állásában (a rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A Segéd olyan provokálásáért, mint a bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont

Vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat megszakításra kerül.

2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30 pont

A) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”

b) végrehajtás: A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető a rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé indul. A Kutyának-Nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől kb. 10 lépés távolságban vannak, a Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd előjön és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyának azonnal energikus és erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a Segéd két botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A Segéd-et a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.

A Kutya Vezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A Teljesítmény Bíró felhívására a Segéd beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad. A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a Segéd-et őrizni kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A Segéd D-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutyaetető normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)

Kiadásával alapállást vesz fel.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a Segéd D-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.

3. Szembetámadás a kutyára 40 pont

A) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás felvételéhez”, „láb melletti haladásra”

b) végrehajtás: A Kutya Vezető a kutyát a nyakörvénél fogva megtarthatja, de nem biztathatja. A Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyástól. Kb. 40 lépés megtétele után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a Kutya Vezető-re támad. 

A Teljesítmény Bíró utasítására – mikor a Segéd kb. 30 lépésnyire van a Kutyástól – a Kutya Vezető a „fogd” vezényszó kiadásával a Segéd elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a segéd-en levő védőkart foghatja meg. A Kutya Vezető eközben a helyzetén nem változtathat. 

Bírói utasításra a Segéd határozottan megáll, a Kutyásnak ekkor azonnal eresztenie kell. A Kutya Vezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. 

Az eresztés után a Kutya szorosan a SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A Teljesítmény Bíró utasításakor a Kutya Vezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően pórázra veszi.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok a súlyuknak megfelelően

Csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a segéd-bél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni.

4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”

b) végrehajtás: A Segéd TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A kutyának a Segéd jobb oldalán kell haladnia, vagyis a Segéd és a Kutya Vezető között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a Segéd irányában, de a Segéde D-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be. A Teljesítmény Bíró előtt megállnak és a Kutya Vezető jelenti a „C” ágazat befejezését.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos a Segéd figyelmes felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.

Fentebb olvashattuk mit értékel a bíró.

A különböző szintű vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz végrehajtása is fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott, hogy hogyan kell kiképezni, bemutatni a kutyát! Az adható pontszámok, a hibák, erények értékelése is szabályozott! 

A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal és a bíró tudása, felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat!  E mellett, figyelni kell, észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát. 

Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell, legyen. Látni kell a gyakorlatok végrehajtása során, hogy az adott feladatra károsodás nélkül képezték ki. (felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes) A tenyész szemle őrző-védő anyaga hasonló, viszont egy tenyész szemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell, hogy hangsúlyosan értékelje a bíró! 

Miért? 

Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik, az ösztönös adottságok, képességek viszont igen. 

Tenyésztésben számít: Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint! Tenyészállat, amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira. 

Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a CH cím eléréséhez is.