A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jellem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: jellem. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 29., szerda

Rottweiler természete, viselkedése

A rottweiler természete annak a veleszületett és szerzett pszichés és testi tulajdonságnak és képességnek a halmazából áll, amely a környezet iránti magatartását meghatározza és szabályozza. Pszichés adottságainál fogva barátságos, alapvetően békés természetű, nagyon ragaszkodó, engedelmes és munkaszerető. Temperamentuma mozgási és működési (munka) készsége közepes szintű. Ennek ellenére a kellemetlen befolyásokkal szemben kemény, rettenthetetlen és erős idegzetű.
Érzékszervei célnak megfelelő módon fejlődtek ki. Indulatai jól irányíthatóak és tanulékonysága kiváló. Erős, kiegyensúlyozott típus. Meglehetősen gyanakvó, közepesen heves természete és nagy magabiztossága miatt a környezeti hatásokra, nyugodtan és várakozóan reagál. Fenyegető helyzetben azonban magasan fejlett küzdő és védő tulajdonságai miatt, azonnal működésbe kezd védekező ösztöne. A fájdalommal járó behatásoknak félelem és ijedség nélkül ellenáll. Ha a veszély megszűnik, úgy harci kedve meglehetősen hamar alább hagy és békés hangulattá változik.
A következő egyedi tulajdonságok és ösztön, amit megkívánunk.
a ) Az együttéléshez , a ház őrzőjeként, különös feladat nélkül
Magabiztosság: magas
Megfélemlíthetetlenség: magas
Temperamentum: közepes
Kitartás: magas
Mozgás és munkavégzés: közepes
Éberség: közepes
Engedelmesség közepes-magas
Bizalmatlanság megfelelő –közepes
Harapásban kitartás: megfelelő- közepes
b) Kísérő, őrző, védő, használati kutyaként
Magabiztosság: magas
Megfélemlíthetetlenség: nagyon magas
Harci ösztön: nagyon magas
Védő munka: nagyon magas
Keménység: nagyon magas
Temperamentum: közepes
Kitartás: magas
Mozgás és munkavégzés: közepes
Engedelmesség közepes-magas
c) Éberségi tulajdonságok
Éberségi tulajdonságok: közepes
Ingerelhetőség: közepes
d) Szimat képesség:
Kereső tevékenység közepes
Szimat képesség magas
Apportírozó tevékenység: közepes-magas
részlet az 1970-es standardból: fordította Újházi Péter 1989. A könyv 1986-ban jelent meg Helga Brökelang Verlag D-Essen 1 Adolf Pinkoß: Rottweiler Geschichte, Zucht, Pflege und Einsatz einer großen Hunderasse
Rövidítem a témákat, mert a nagyon hosszú szöveg sokaknak unalmas. Ráadásul nem mobilbarát az oldalunk, szemben a blogokkal. A honlapunkon 2007-től fent levő írásokat olvastam újra és dolgoztam fel. 
Miért és milyen rottweilert szeretnének sokan, mit kérnek számon a fajtán? Mitől is vált népszerűvé? Majd hogyan változott meg? Milyen kényszerítő körülmények hatására formálódott a fajta? Ezt ez az írás nem tárgyalja. Azért van, hogy lehet gondolkozni és mindenkinek megtalálni a válaszokat, saját maga számára.

2015. március 29., vasárnap

Görbe tükör

Az elmúlt napokban felkerült facebookra, két videó, ami felborzolta a kedélyeket. Született cikk, írás, sok hozzászólás. Az első remek írás , ami összefoglalta sok ember véleményét.  
http://nullker.hu/2015/03/botrany-a-kutyaiskola-korul/ ( reményeink szerint hamarosan újra olvashatjuk. ) A videón látottak kimerítették az állatkínzás fogalmát, bár tényleges fizikai hatás, verés, ütés nincs ! A látvány és a szöveg sokkoló. 


A nyilvánosság, a felháborodás hatására, megszületett ez az  állásfoglalás. Nem nyugodtak meg ettől sem a kedélyek és sok ellentmondás volt a történet körül. Az első felháborodásom után, én is kerestem a miérteket a videón látottakra. Először szakmai tévedésnek, véletlenszerű eseménynek gondoltam. Majd rájöttem, nem tévedés volt és nem véletlenszerű egyszeri alkalom. Ez  egy módszer része, a tematikát oktatják és évek óta terjesztik, szerte az országban. 

Összefoglaltam röviden mire jutottam. 

Rábukkantam a két írásra, amit olvastam már régen, de most a videóval, és tenyésztőként, a kölyök kutyásaink visszajelzése alapján összeállt a kép.  


Öt éves írás, tessék figyelmesen végig olvasni mind kettőt! A videó felvétel is abban az időben született, maximum egy évvel később! A blog bejegyzésben le van írva mit, miért tesznek és hogyan kell kivitelezni azt az akciót, amit a videón látunk!

Persze egy olyan ember tollából, aki éppen megéli és felfedezi, hogy tudatosan kezelje a kutyát. Kapjon megoldást a mentett kutyák agressziójának kezelésére, rehabilitációjára is! Hiszen ő azért, ment az iskolába, hogy megtanulja a kutyanevelés alapjait, belekóstoljon a kiképzés rejtelmeibe, jobban és szakszerűbben tudja kezelni a keze alá kerülő mentett kutyákat. Mivel tehetséges, szorgalmas tanuló volt, hamar feljebb lépett! Segítő lett. Annyira jól ment ez a dolog, hogy beiratkozott a kiképzésvezetői tanfolyamra is, ahol felkészítették a tükör módszer szakszerű átadására. Ennek a szakszerűségnek az egyik eleme az  agresszió kezelés. 

Miért kell agressziót kezelni? Miért olyan nagyon fontos elem ez? 

Azért, mert az iskola tematikája szerint, minden kutya szabadon van, és úgy zajlik a tanulás. Kockázatos vállalkozás az innen onnan érkező, ismeretlen kutyák, emberek csoportját összeereszteni, ezért a balesetek, verekedések elkerülésére ki kellett dolgozni egy technikát. Ez a technika, a hangzatos ösztönkezelés, falkából kizárás, a kutya megtolása lett. A legszelídebb lelkű emberrel is könnyű elfogadtatni, hogy az agressziót le kell törni, hiszen a verekedő kutyák látványa, a tehetetlenség érzése, sokk hatást, félelemmel, sajnálattal vegyes érzelmeket vált ki az emberekből.

Aki megtapasztalja, tudja, hogy a verekedő kutyákat szép szóval nem lehet szétválasztani. Innen csak egy lépés, hogy elfogadd, csak úgy érsz célt, ha te erős ember vagy és csírájában elfojtod a kutyában lapuló agressziót! Tiltasz, büntetsz, annak kísérletére is!  Ez elfogadott módszer a hagyományos régi iskola híveinél is, ők is tiltanak, büntetnek, agressziót kezelnek csak másként. Ők a fegyelem, alárendelés, pórázon való közlekedést, elkerülést választják megoldásnak. 
Általánosságban nem a szögest nem az elektromost és nem egyéb kényszerítő eszközöket vetik be agresszió kezelés gyanánt! Azokat az eszközöket,  a kiképzéshez használják, a vizsgarend szerinti feladatok megtanításához és leginkább őrző-védő ágazatban, ahol értelemszerűen az agresszió egyik formáját látjuk.

A hagyományos IPO sportképzést oktató iskolákban,  sem a dominanciát, sem a rangsor beállítást, sem a természetes védőkészséget nem büntetik!  Kontroll alatt tartják a kutyát, mert a problémamentes együttéléshez, itt a városban, erre szükség van.

Döbbenetes és felháborító látvány, ami a videón van, mert nagyon sok ember látja, hogy semmi sincs rendben, elfogadhatatlan, amit a kutyával művelnek! Nem kell rutinos kutyásnak lenni, még csak felkészült szakembernek sem, hogy lásd, az a kutya ott, semmilyen agressziót nem mutat! Kiprovokálni sem sikerül! Csak egy halvány kísérletet tesz az ember támadását elhárítani. 
Értelmetlen az egész „tolás” csak az emberek durvasága, dühöngése látszik. Elhangzik ugyan egy magyarázat, hogy azért alkalmazták, ezt a módszert, mert ez a kutya, folyamatos és kezelhetetlen agressziót mutatott és ettől meg kell óvni az embereket, de ez hazugság!  A videón elhangzó szöveg butaság, szemfényvesztés, csalás. Egy felkészületlen, előítéletes ember egyéni fóbiája, amit átvisz a többi emberre is.

Ez a módszer nem megelőzi és segíti a kutyák problémamentes együttélését, de generálja azt, mert az emberekbe azt a hitet ülteti, hogy minden morgás, acsargás, de még a magabiztos viselkedés is hatalom átvétel a kutyától és azt csírájában el kell fojtani! Bármilyen eszközzel, akár csoportosan is! A nem kimondott cél, az alázatos, minden önállóságától megfosztott, az ember kívánsága szerint pánikot mutató kutya.    
Viszont egy jó érzésű ember ilyen célt biztos nem tűz maga elé ! Még akkor sem, ha némelyik embernek ez igencsak szimpatikus megoldás lenne.

Végül egy gyöngyszem a fenti írásból !  

„Szerencsére ehhez az iskolában minden a rendelkezésre áll: magasan képzett oktatók, minden oktató mellett egy  szintén tapasztalt segítő, valamint még néhány segítő és végül a rangsor legalján a zöldfülű megfigyelők – mint jómagam is.
Ez a díszes társaság hivatott jól felépített rendszer szerint, kidolgozottan együttműködve fenntartani a rendet – azaz először felállítani, mert az még egyből csak úgy nem szokott csak úgy “létezni” :)
Amíg a gazdik isszák az oktató szavait (mit és hogyan és mit ne és miért ne és egyébként is és satöbbi), addig a rakoncátlan ebek igyekeznek valamiféle rendbe szerveződni. Ezt maguktól is megteszik, ebben nem kell nekünk, embereknek beleszólnunk, de abba már igen, hogy ezt milyen módon teszik!
Ugyanis az egyik legfontosabb alapszabály az iskolában, hogy négylábú nem dirigálhat, így az agresszió minden formája szigorúan tilos. Természetesen ezzel eleinte előbbiek még nincsenek tisztában, hiszen többnyire egyáltalán nincsenek ám ilyesmihez szokva. Komolyabb esetben egy-egy kutya megpróbálhatja akár azzal indítani pályafutását, hogy “akkor most ő itt rendet tesz mindenki között”. 

"El tudjuk képzelni, hogy ez mit jelent. És ha ezt egy roti vagy hasonló nagytestű, keménykötésű kutya szeretné megtenni, akkor sejthető a végkimenetel a dolognak – sok ilyen rémtörténet kering kutyasétáltatókon, kutyás helyeken… Csakhogy itt erről szó sem lehet, mert itt az emberek tartják fenn a rendet és nem hagynak erre lehetőséget a kutyáknak. Vagyis egyetlen választásuk van: jól viselkedni. Talán néha ijesztő lehet egyes gazdiknak, hogy az általa rajongásig szeretett kutyusát egyszerre hat ember rohanja le ordítva és netalántán még meg is kergetik egy kicsit a miheztartás végett. De ha elképzeljük, hogy a másik, fele akkora kiskutya szintén a saját gazdijának a hőn szeretett kedvence, akit szeretne egyben hazavinni és még sok éven át szeretni, akkor ott nincs helye a “tyutyulimutyulizásnak”, bármennyire is szeretnénk mi, ultra hiper - szuper humánus emberek ezt hinni…” 

Én ezek után nem csodálkozom, hogy állatvédőként, a blog írója is ott volt az oktatói sorfalban! Azon sem, hogy a többiek miért voltak ott. Ezt tanulták, ez az elvárás feléjük és a tudásuk alapján ezzel egyet is értenek.

Én csak azt mondom rottweiler tulajdonosként, rottweiler tenyésztőként, hogy mielőtt iskolát választ bárki, alaposan nézzen körül, kérdezősködjön, győződjön meg az oktatók felkészültségéről, mert hamar kirekesztettnek fogja magát érezni és számíthat egy jó alapos „megtolásra”. Nem árt felkészülni!  Nem csak tükör, de hagyományos rendben működő iskolában is gyorsan belefuthat mindenki az előítéletbe és a tudatlanságba!

Nincs bajom a tükör iskolákkal. Az emberi butasággal van bajom.  Nekem egyáltalán nem tolerálható magatartás a csoportos garázdaság, bármilyen indokot is találunk ki hozzá! 1 kutya ellen egy tucat ember fellépése, indokolatlan! Valós ok nélkül meg pláne!!

Gyorsan kerestem ajánlható, megszívlelendő írásokat : 


A hétköznapi helyzetekben, vegyes kutyás csoportokban ritkán akad össze sok-sok domináns, vezetésre termett rottweiler, vagy kutya. A tüzelés, az etetés se kavar be, hogy ezért naponta rettegni kéne! A falkarend, a falkateória csak egy szép "mese", nem kell, hogy az határozza meg a mindennapjainkat! 
Megtörni, leverni, terror alatt tartani felesleges, annál okosabb intelligensebb a valóban domináns kutya, a gyenge meg súlyos károkat szenved a durvaság miatt. Alázatos kutya sose volt cél, remélem soha nem is jutunk el odáig!
DOMINANCIÁT MUTAT - nem biztos, hogy domináns jellem!
- nem akar ölni!
- nem törekszik falkavezérségre!
- nem veszi át az irányítást ! pláne nem a kölyök kutya!

Nevelni kell, irányítani, kiképezni, biztosítani neki a mozgást, feladatokat, ami leginkább a munkakutya lételeme "a szellem és a test edzése " napi feladatokban. Aztán felnő és egy csodálatos eb, családi, kísérő, sport és akár "munka" kutya is lehet  belőle. AZ EGÉSZSÉGES, jó ROTTWEILER CSAK FIZIKAILAG NEHÉZ  eset. Nem könnyű odébb tenni, felrúgni se lehet, földre teperni meg végképp nem egyszerű! Az agresszióra bátran agresszióval felel. Ésszel, türelemmel párosult határozottsággal, időben adott kontrollal, hamar tanul és a gazdájának könnyen kezelhető kutyájává válik! Ha neveled, tanítod, foglalkozol vele, nem hanyagolod el a kölyök és fiatalkori szocializációt sem, a kezdeti nehézségeken túljutva nagyon élhető kutyád lehet !  TELJES ÍRÁS A LINKEN    >>>
2015.03.29.

2014. augusztus 1., péntek

Dominancia, alárendeltség, vezető és követő.

Ez a téma mindig aktuális és sok félreértés forrása. Megfogalmaztam kicsit bővebben, mikor eluntam megmagyarázni, hogy a dominancia, nem durvaság, nem verekedés, nem harc, nem folyamatos küzdelem.


A hétköznapi helyzetekben, vegyes kutyás csoportokban ritkán akad össze sok domináns, vezetésre termett rottweiler, vagy kutya. A tüzelés, az etetés se kavar be, hogy ezért naponta rettegni kéne! A falkarend, a falkateória csak egy szép "mese”, nem kell, hogy az határozza meg a mindennapjainkat! Megtörni, leverni, terror alatt tartani felesleges, annál okosabb intelligensebb a valóban domináns kutya, a gyenge meg súlyos károkat szenved a durvaság miatt. Alázatos kutya sose volt cél, remélem, soha nem is jutunk el odáig!

DOMINANCIÁT MUTAT - nem biztos, hogy domináns jellem! - nem akar ölni! - nem törekszik falkavezérségre!- nem veszi át az irányítást! Pláne nem a kölyökkutya! Nevelni kell, irányítani, kiképezni, biztosítani neki a mozgást, feladatokat, ami leginkább a munkakutya lételeme "a szellem és a test edzése " napi feladatokban.  Aztán felnő és egy csodálatos eb, családi, kísérő, sport és akár "munka" kutya is lehet belőle. Az egészséges, jó rottweiler csak fizikailag nehéz eset. Nem könnyű odébb tenni, felrúgni se lehet, földre teperni meg végképp nem egyszerű. Az agresszióra bátran agresszióval felel. Ésszel, türelemmel párosult határozottsággal, időben adott kontrollal, hamar tanul és a gazdájának könnyen kezelhető kutyájává válik! Ha neveled, tanítod, foglalkozol vele, nem hanyagolod el a kölyök és fiatalkori szocializációt sem, a kezdeti nehézségeken túljutva nagyon élhető kutyád lehet!

A rottweilerről a domináns, erős, rettenthetetlen harcos képe rajzolódott ki, ami mára már egyáltalán nem igaz általánosságban a fajtára! A standard is megváltozott, alakítottak rajta, a kor igényeihez, de ezt senki nem veszi figyelembe és a régi legendához igazodva kezelik a kutyákat. Mumusként rajzolják le, a magabiztos határozottságot mutató rottweilert és okoznak hatalmas kárt az újdonsült gazdik lelkében, majd hülye tanácsokat adva, kárt tesznek a kutyában is. Valóban domináns, karakteres, vezető típusú kutya kevés van. Kiugró egyéniségek még ritkábban, a dominanciát is jól lehet kezelni, mint tettük ezt bármikor. 

Legyen itt a dominancia meghatározása + témához kapcsolódó két link  - Fölérendeltség,irányító jelleg "Fontos tudnunk, hogy a farkasok esetében létezik egy bizonyos “tulajdonosi terület”, melyen belül az egyedek a hierarchiában betöltött szerepüktől függetlenül minden fajtárstól megvédik táplálékukat. Ne felejtsük el azonban, hogy a kutya és a farkas ma már elsősorban épp viselkedési különbségeik miatt – két külön faj, így a kutya viselkedésében számtalan olyan szelekciós hatás is érvényesül, amely a háziasítás és a fajták kialakítása során jött létre." 

Ennek a gondolatnak a folytatásaként, saját tapasztalatomról írok, mert átgondoltam, hogyan is volt régen a kezdetekor, miért változott és ez hogyan befolyásolta a kutyák egymáshoz való viszonyát. 45 éve tartunk rottweilert, én egy domináns kanon keresztül ismertem meg a fajtát, hozzá csatlakoztak később, a további rottweilerek, mert tenyésztésbe fogtunk. A régi ajánlás szerint a rottweiler természete. Mindig segíti gazdáját, és együttműködik vele. Természetét a munka fejlesztette ki és nemesítette. A rottweiler odaadó, hűséges, szófogadó kutya, amelynek vérmérséklete közepes, és közepes az élessége. Bátor, sokáig meg tudja tartani nyugalmát, de azután villámgyorsan és tekintet nélkül támad. Harci készségét a harcban lelt örömmel párosítja, azonban hamarosan nyugalmi állapotba megy át. Az idegrendszer erősségét mutatja minden helyzetben, de se nem láncos, se nem ól kutya! A fogság rontja a természetét. Mindezeket a tulajdonságokat szem előtt kell tartanunk, ha rottweilert akarunk tenyészteni. A rottweiler helye ott van, ahol nem csak a külső és az elegancia számít. A rottweiler tulajdonságai élesen elhatároltak. A bizalmatlanság (úgy, mint más fajtánál) nincs nála erősen kifejlődve. Figyelemmel, de fenntartással viselkedik minden iránt, ami idegen. Igen tanulékony és jól alkalmazkodik a környezetéhez.

A munkabírásra tenyésztették ki, és fejlődésének minden szakaszában tulajdonképpen szolgált. Feltűnő vonása, tekintettel, arra, hogy nagy kutyáról van szó- az összeférhetőség, mely nagy türelemmel párosul. A rottweiler kemény kutya. Keménynek azokat a kutyákat nevezzük, melyek hamar elfelejtik a kellemetlen és fájdalmas élményeket és további fejlődésüket az előbb említett élmények, nem befolyásolják.

Arnold kutyánk valóban domináns kan volt, és ezt nem csak mi képzeltük így, hanem minden helyzetben be is bizonyította. Az őrző-védő munkában, a hétköznapi helyzetekben, akkor is, amikor spontán védeni kellett. A kutyák felismerték benne az erőt, és csak igen ritkán került sor összetűzésre, idegen kutyákkal. Akkor sem harapott, de feldöntötte a kutyákat, maga alá gyűrte, ráfeküdt, morgott, majd, amikor a kutya megadta magát, azonnal le lehetett hívni róla és nem is foglalkozott tovább az ebbel. Ahol ő megjelent kérdés se volt, hogy ő irányítja az eseményeket, nem egy másik kutya. Pózolt, állt és a kutyák elfordultak, a gazdák irányt váltottak. Mi meg sétáltunk nyugodtan tovább.

A fajtaleírásban szereplő eb képe tökéletesen ráillett a mi kanunkra, már, amikor elolvastam és elkezdett érdekelni a fajtaleírás, hiszen tenyészteni kezdtünk. Elfogadtam, amit abban az időben mondtak róla és nem kérdő jeleztem meg, hogy a tulajdonságai fajtatulajdonságok. (1971) A "rottweiler" ilyen.  Magabiztos, határozott, születetten jó őrző-védő képességekkel rendelkezik. Domináns kan, ezért néhány alapvető szabályt be kell tartani, az etetésnél, a kutyákkal, idegen emberekkel való viszonyban, de velem ő egy kedves bájos maci volt. Aztán lett másik kutyánk, másik rottweilerünk, előbb egy szuka, aztán kan, aztán szuka, de a PARVO tarolt nálunk. Néhány év múlva folytatódott a sor Arnold fiával, aki szintén domináns, határozott kutya volt, ugyan olyan jó őrző-védőben, a hétköznapi helyzetekben, mégis lágyabb, hajlékonyabb, együttműködőbb kutya volt.

Kutyákkal való viszonya is hasonló, mégis más, mert egy fiatalkori negatív esemény miatt, verekedősebb lett. 9 hónaposan három korcs közrefogta, megtámadta és a gazdájuk meg husánggal leütötte. Kezdeményezni ő sem kezdeményezett verekedést, de Ő bizony a támadó kutyát azonnal leteperte, harapással tartotta sakkban. Ám ő is lehívható volt azonnal. Ezek nem voltak igazi csaták, a rottweiler erőfölénye nyilvánvaló volt. Az igazi megjegyzésem magyarázatra szorul, mert csak később értékelődött át a szemünkben, milyen is az, amikor a másik kutya egyenlő eséllyel harcol!

Az első nagyon komoly verekedős eseményt két rottweiler kan produkálta egy séta alkalmával. (1981.)  Az egyik hatéves, a másik 1 éves volt! Azt gondolnád, hogy a hatéves simán nyert, hiszen az egy éves nem lehetett komoly ellenfél. Nem így volt! Bizony harc volt a javából, ami tökéletes meglepetés volt, mert az öreg kan domináns, rutinos eb volt, sose kellett igazán küzdenie. Ritkán előforduló csatából mindig győztesen került ki, valójában nem is kellett nagy erőfeszítést tennie.  A rendre utasított kutyák visszavonulót fújtak, később kerülték a vele való összetűzést.  Ezzel az ifjú kannal sem tett mást, csak egy laza pózolással és morgással helyre akarta tenni. Csakhogy az ifjúnak esze ágában sem volt tisztelni őt és elfogadni a fölényét! 

Nagyon komoly csata alakult ki! Persze nem érhetett véget megadással, mert nincs az- az ember, aki kivárja azt, ha lát két rottweilert komolyan verekedni. Győző valahogy szétparancsolta őket, én meg reszkettem, mint a kocsonya, mert döbbenetes élmény az ilyen. Nagyon oda kellett figyelni rájuk, de egy darabig sikerült megelőzni a további összetűzést, de komoly koncentrációt igényelt kormányozni őket.  Én nem is vállalkoztam rá. Akkor lehetőségünk volt kennelben tartani őket. Így nem is dőlt el a meccs soha, mert mi az elkerülést választottuk.  Szét zártuk őket és külön - külön foglalkozott Győző velük.

Második meghatározó élmény.

Második nagyon komoly verekedős esemény 1984-ben zajlott, Arnold fia Crisztosz és Ali között. Crisztosz 4 éves, Ali hét hónapos volt. Sose hittem volna el, ha nem élem meg, hogy a hét hónapos kutya komoly ellenfele volt a négyéves, rutinos verekedő kannak!  Ali nem csak tudta hogyan kell, de nagyon élvezte a verekedést. Öt hónaposan vette meg Győző, két hónapot a bátyjánál volt kertes házban, de hét hónaposan muszáj volt hazavinni Crisztosz és Gabi mellé. A második nap, már úgy döntött, hogy nem ismeri el Crisztosz fölényét. Győző megoldotta, egy darabig sikerült tartani az egyensúlyt, de aztán végkép nem.

Ismét költöztünk, kertes ház, kennel, egyéni foglalkozás. Később lett több kanunk és több szukánk, de azonos nemű kutyákat nem tudtunk együtt tartani. Korban mindig eljött egy pont, amikor a kanok is és a szukák is összeszólalkoztak, és nem állt meg a dolog a zajos odakapásnál, de komoly verekedés alakult ki. Mivel a harc komoly volt, sose vártuk ki a végét (nem mertük) szétszedtük, szétparancsoltuk őket.  Kennel és egyéni foglalkozás, volt a menet attól a naptól. Azóta van négy részre osztva a kertünk, mert "vetésforgóban" játszottak kettesével a kertben.

Így ment ez az " újkori" történelemig. 1992, amikor Vanda kutyánk három lánya együtt nevelkedett, majd Rita kutyám, lányai, fiai szintén együtt és az öregekkel párhuzamosan. Kennel és egyéni foglalkozás, sétáltatás, kutyaiskola rendszeresen egy hétvégén sem maradt el, de a kutyák viszonya más lett és az azonos korú kutyák párhuzamos nevelése ráirányította a figyelmet az eltérő jellemek, a rangsor alakítás kérdésére. Az almokban, már egészen fiatalon 4-5 hetesen tetten érthető a különbség, de a tanulás, a környezet befolyása később nagyon meghatározó! Így, válik igazzá, hogy az alap képességekkel születik a kutya, idegrendszer típusa, öröklött ösztönös adottságai is állandó, de a nevelés a végső eredményt, erősen befolyásolja. Végleges jellem, felnőttkorra alakul ki, de azt csak a gazdája tudhatja igazán. Az emberek csak egy látványra reagálnak, abból ítélkeznek. Amit az emberek látnak a kutyából, amit arról a viselkedésről gondolnak, ahogyan jól, vagy rosszul értékelik, az lesz számukra a kutya, a rottweiler. A legrosszabb, amikor a kutyát a hiedelmeik alapján nevelik, ahhoz igazítják a kiképzést és csodálkoznak, amikor a kutya másként reagál, mint ahogyan azt elképzelték.

Sok fejtörés után aztán a tudomány adta meg a választ, miért volt ilyen éles különbség a kutyák viszonyában. Hiszen mi állandó módon neveltünk, egyforma elvárással voltunk a kutyák felé. Mégis csökkentek az összetűzések és más volt a kutyák egymáshoz való viszonya.

Az első húsz év tapasztalata, a kutyák viszonyában, inkább a fogságban élő farkasokhoz hasonlított. „Ahogy az utódok ivaréretté válnak, elhagyják a családot, így csak a szaporodó pár tekinthető a családi falka állandó tagjának. A fogságban tartott farkasoknak ilyenfajta elvándorlásra nincs lehetőségük, sőt gyakran nem rokon Egyedeket is összezárnak, amelyek így kénytelenek valamiféle falkába rendeződni. Ebben az esetben alakulnak ki azok a farkas falkák, amelyeknél megfigyelhető az Egyedek közti éles, alá-fölé rendeltségben megnyilvánuló viszony (alfa, béta, Omega egyed), és a hierarchiát alakító/fenntartó gyakori agresszió"

A második húsz év tapasztalat, a kutyák viszonyában, pedig a szabadon élő farkasokéhoz hasonlított "A természetes környezetben élő családi falkákban viszont a dominancia agresszív kifejezése ritkán nyilvánul meg, a szülők vezető szerepét az utódok nemigen kérdőjelezik meg. A kölyöknevelési időszak kivételével a szülők közül a nőstény viselkedik alárendeltként. Ugyanakkor abban az esetben, amikor több család verődik össze egy nagyobb falkát alkotva, már komplexebb módon alakul a hierarchia a felnőtt Egyedek és a növendékek között is."

Ez az írás is kapcsolódik a mondandómhoz.

"Ha két kutya közül mégis következetesen az egyik fél tűnik dominánsnak, másik alárendeltnek, akkor eltérő stratégiával működnek tanulási helyzetekben – derült ki Pongrácz Péter és munkatársai tanulmányából (Pongrácz et al. 2012). A domináns jószág (amelyik előbb/többet ugat, ha idegen lép a házba, a száját többször nyalogatja a másik; előbb eszik, ha ugyanakkor, ugyanazon a helyen kapnak enni, és általában győz a verekedések során) könnyebben, szívesebben tanul az embertől. A tesztben kétféleképpen lehetett megszerezni egy labdát egy eszközből. A kutyák felének a kísérletvezető az egyik módszert mutatta be, felének a másikat. Kiderült, hogy míg a dominánsok a bemutatott módszer szerint szerezték meg a labdát, az alárendeltek önálló megoldással próbálkoztak. Egy korábbi viselkedéstesztből azt is tudjuk, hogy az alárendeltek inkább kutya-központúak: ha egy (idegen) kutya mutat be egy feladatot, akkor az alárendeltek lemásolják az akciót, a dominánsok viszont figyelmen kívül hagyják (Pongrácz et al. 2008). Ezt a megfigyelést ma már kiképzők is szívesen használják: megtanítanak egy feladatot az idősebb, domináns kutyának, és később ő mutatja be azt a kiképzés alatt álló újoncoknak. Nagyon hatékony technika!"

http://kutyakutatas.blogspot.hu/2013/03/dominancia-kutyafalkan-belul.html

Pont így működtek a domináns kutyáink. A többi kutya alárendeltként viselkedett, keresték a kedvét, a ritka verekedésben mindig győzött. Idegent figyelmen kívül hagyták és nem hajtottak végre tudott feladatokat sem, másnak. Majd domináns kanunk az utóbbi években, nagy segítségünkre volt a többi kutya nevelésében. Mint ahogyan évekkel ezelőtt a domináns szuka is, aki lányait végig kordában tartotta, szelíd erőszakkal, nyugodt ki egyensúlyozott, de magabiztos viselkedésével. 

Ezt felismerve, már csak egy lépés elfogadni, hogy nem az erőszak, a durvaság, ami célra vezető a kiképzésben sem. Nem kell azért elpuhítani a kutyákat, hogy az emberek ne féljenek és könnyedén maguk alá rendeljék a kutyát.

2013. szeptember 26., csütörtök

Ztp

Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK TENYÉSZSZEMLÉJÉT?

Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát. Sorrendet cseréltem az írás menetében. Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit, majd élőben a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres "tenyész szemle" utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni". Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! Sokszor és sok formában, de legutóbb így. 

Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici őrző-védő szösszenetből értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye van, hogy "átment" a tenyészszemlén, megugrotta a kar megfogása szintjét. Szerintem ezzel nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy ettől átmenjen a kutya a tenyészszemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e! Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit (még a szakemberek is) Mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a tenyész kutya kritériumainak megfelel, hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól képzett eb! 

Persze ehhez kellene sok ember segítsége, közösség, akik nem az önös érdekeik mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! Miért csak az őrző-védő rész sarkalatos kérdés? Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig ott mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! Sorra "buktak meg" a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz vezetett. Ma már, húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni, így mindenki elégedetten hátra dől. Jaj, de jó lehet tenyészteni. 

Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. Nincs így. Miért? Azért, mert ez a követelmény 30 évvel ezelőtti engedelmes vizsga egyik anyagrésze, amit egy éves korában letehetett a kutya. Képzetség nélküli bátorságát tesztelte a kutyának ez  gyakorlat. Mielőtt folytatnám, hogy miért hiba ez, nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.

Tenyész alkalmassági vizsgálat (Ztp)

A tenyész szemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál.

A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp, mint a tenyésztésbe vétel, egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is.

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással.

A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség.  - eddig az idézet 

Szóval nem egy gyakorlat, de a teljes őrző-védő gyakorlatsorban nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. Aztán a tenyész alkalmassági vizsgálat minden elemének együttes értékelése adja a végső döntést, hogy az adott kutya  tenyésztére alkalmas e. Ebbe beletartozik a kötelező szűrővizsgálat eredménye, a küllem, a viselkedés, a munkaképesség és az elődöktől való származás is. 

Ismételjünk! Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami támpontot adhat a tenyésztésben. Hiszen ez az ADRK származási lapon megjelenik, nyilvános, évente nyomtatásban is közzétett az állományról. 

Itthon 

Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja! Nem egy fogás az, amire készülni kell! Ráadásul úgy bemutatva a kutya, hogy  rövid részekre van eldarabolva a teljes anyag. Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott vizsgálat! Nem pihentetve, a gyakorlatok között, nem részekre bontva, kihagyva belőle ezt, azt, a kutya gyengeségeit elfedve. Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában. A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos, koncentrált figyelése. A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet a kutya, mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés, fürkészés, állás felugatás, segéd kiléptetése, rejtekhelyről támadás, fogás, eresztés, szembetámadás, eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya fejben és fizikumban, hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY! Nem kell találgatni, bárki elolvashatja, hogyan értékel a bíró. A képzett szakembereknek tudniuk kell, mit látnak, és azt hogyan kell értékelni. Lásd röviden: Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. 

Bár a Ztp-n is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de kiemelt szerepe van az ÖMT-nek Mi is az? Ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, mert ennek fontossága kiemelt szempont, hiszen ezt pluszban mérlegelni kell, hogy  milyen hatással van ez a tenyésztésben. 

A vizsgaszabályzatból alább:

17.A mutatott viselkedés értékelése

Értékelési kritériumok:

Az, Ösztönös adottságok Ö

b, Magabiztosság M

c, Terhelhetőség T

A kifejezett ÖMT jellemzői:

1.       A fizikai erő érzete (izomerő)

2.       Pszichikai erő

Az, belső magabiztosság

b, érvényesülési ösztön (dominancia)

c, keménység

Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.

Az, kifejezett „k”

Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás, semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még adható „KIFEJEZETT” ÖMT

b, Meglévő „m”

Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat minősítése csak jó lehet.

c, Nem megfelelő „nm”

Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.

Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az őrző-védő ágazata.

Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a vizsgaszabályzat:

18.Értékelés 100-96 kitűnő, 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70 megfelelő, 69-o hiányos

Az, Általános szabályok

A C ágazat megfelelő (70-79pont) minősítéssel eredményes. Viszont a következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés (80 ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe, amelyik úgy eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.

Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. A kutyát a kutyavezető vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét.  A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól vezethető.

Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen (minősítéssel) beszéljen a bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.

b:) A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők

A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:

Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok

Erős, stabil idegrendszer

Magabiztosság

Terhelhetőség

Természetes, kontrolált agresszió viselkedés

Vezethetőség

A segéd testi és lelki állapota

c:) Fogásviszonyok

Lehetséges fogásváltozatok:

Energikus (erős) teli (mély) és nyugodt fogás

Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás

Nem mély foghegyes fogás

Ideges nyugtalan fogás

Fogásváltások

Puha és kevéssé energikus fogás

ÉS ÍGY TOVÁBB. Forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és rendszeresen frissíteni kell (kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a bírói metodika is változik.

2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is, ez alapján kellene értékelni a kutyákat. Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami tartalmaz rejtekhelyről kitámadást, az IPO TA. Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott, de ezt itthon nem használják, saját tudás szintre lebutítva használják a régi 30 éves wésen vizsgálatot. Azért lássuk ezt a C ágazatot. 

 IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok

1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont

2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont

3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont

4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont

Összesen: 100 pont

 1. Állás és felugatás 15 pont

A) vezényszó: „fürkészéshez”

b) végrehajtás: A segéd a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20 méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz” vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a Segéd-et aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-Nak nem szabad sem a segéd-re felugornia, sem a Segéd-et megfognia.

A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető azonnal a kutyához megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A segéd kilépése után a kutyára rákerül a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.

c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a Segéd állásában (a rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A Segéd olyan provokálásáért, mint a bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont

Vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat megszakításra kerül.

2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30 pont

A) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”

b) végrehajtás: A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető a rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé indul. A Kutyának-Nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől kb. 10 lépés távolságban vannak, a Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd előjön és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyának azonnal energikus és erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a Segéd két botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A Segéd-et a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.

A Kutya Vezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A Teljesítmény Bíró felhívására a Segéd beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad. A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a Segéd-et őrizni kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A Segéd D-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutyaetető normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)

Kiadásával alapállást vesz fel.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a Segéd D-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.

3. Szembetámadás a kutyára 40 pont

A) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás felvételéhez”, „láb melletti haladásra”

b) végrehajtás: A Kutya Vezető a kutyát a nyakörvénél fogva megtarthatja, de nem biztathatja. A Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyástól. Kb. 40 lépés megtétele után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a Kutya Vezető-re támad. 

A Teljesítmény Bíró utasítására – mikor a Segéd kb. 30 lépésnyire van a Kutyástól – a Kutya Vezető a „fogd” vezényszó kiadásával a Segéd elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a segéd-en levő védőkart foghatja meg. A Kutya Vezető eközben a helyzetén nem változtathat. 

Bírói utasításra a Segéd határozottan megáll, a Kutyásnak ekkor azonnal eresztenie kell. A Kutya Vezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. 

Az eresztés után a Kutya szorosan a SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A Teljesítmény Bíró utasításakor a Kutya Vezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően pórázra veszi.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok a súlyuknak megfelelően

Csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a segéd-bél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni.

4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”

b) végrehajtás: A Segéd TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A kutyának a Segéd jobb oldalán kell haladnia, vagyis a Segéd és a Kutya Vezető között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a Segéd irányában, de a Segéde D-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be. A Teljesítmény Bíró előtt megállnak és a Kutya Vezető jelenti a „C” ágazat befejezését.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos a Segéd figyelmes felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.

Fentebb olvashattuk mit értékel a bíró.

A különböző szintű vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz végrehajtása is fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott, hogy hogyan kell kiképezni, bemutatni a kutyát! Az adható pontszámok, a hibák, erények értékelése is szabályozott! 

A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal és a bíró tudása, felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat!  E mellett, figyelni kell, észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát. 

Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell, legyen. Látni kell a gyakorlatok végrehajtása során, hogy az adott feladatra károsodás nélkül képezték ki. (felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes) A tenyész szemle őrző-védő anyaga hasonló, viszont egy tenyész szemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell, hogy hangsúlyosan értékelje a bíró! 

Miért? 

Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik, az ösztönös adottságok, képességek viszont igen. 

Tenyésztésben számít: Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint! Tenyészállat, amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira. 

Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a CH cím eléréséhez is.