2010. november 11., csütörtök

Falkavezérség- ahogyan én gondolom

Olvasom lépten -nyomon, ma egy igazán divatos téma, a falkavezérség. Legutóbb Kati oldalán. Egy mondata megütötte a fülemet: 
"Egyetlen falkatag sem bírálja felül a vezér döntéseit, hanem maradéktalanul végrehajtja.Ez az ösztönük!"- írta le a blogjában. Ez engem elgondolkoztatot, mert a gyakorlati tapasztalatom más , sok kutyával együtt élve. Szerintem - bármelyik falkatag felülbírálhatja, csakhogy a gyengébb, az alárendeltebb, súlyos büntetést kaphat érte! A falkában, a kutyák csoportjában, vannak helyzetek amikor az egyik kutya mást tenne, mint a másik. Mindig a falkában, az adott csoportban, családban elfoglalt helyük dönti el, hogy az adott helyzetben kié lesz a döntő szó. Ki irányítja a közös tevékenységet, ki őrködik, kié lesz a legfinomabb falat, ki kapja az első simogatást, ki haladhat például a gazdi mellett!  VAGY ha az élelem megszerzése lenne a cél, ki irányítja a vadászatot stb. stb. Erre az életben maradás természetes ösztönére alapul a családi hierarchia, hiszen egy kutya, meg egy farkas, egyedül nem élne meg. A vadállatok, amiből táplálkozik, amiért vadásznia kell, mind erősebb , fizikailag, testileg. Szóval, ugyan genetikailag kódolt, de mégis a tanulás az, amiért nem kérdőjelezik meg a vezér döntésétSzületése után megtanulja, hogy a család szabályait betartva maradhat életben ,tartozhat a falkához. Később, ha elhagyja a falkáját. vagyis amikor felnőtt lesz, új családot alapít. Mindig közösségben, családban élve lehet testileg, szellemileg nyugodt, kiegyensúlyozott, mindig jól lakott eb. 
Én nem gondolok magamra , mint falkavezérre, nem is szeretnék az lenni. Én nem vagyok kutya! Én ember vagyok!  Az emberi szabályokat , a családunk szabályait én ismerem. Nekem kell azt a kutyával megtanítani és elfogadtatni. Ehhez pontosan kell ismernem a kutya tanulási képességét, az ő nyelvére lefordítva kell megértetnem azt, ami hasznára válhat! Nincs más választásom, mint tudatos vezetővé kell válnom. E nélkül, nem sikerül jól irányítanom a kutyát, kiegyensúlyozott, biztos, nyugodt életet sem tudok biztosítani neki. Ez se neki, se nekem nem jó! 
A KUTYA  akkor "boldog", ha az élete kiszámítható, számára felfogható , megoldható események sorozatából áll. Van otthona, meleg helye, étele, itala és van lehetősége a napi rendszeres testmozgásra, ami pótolja a vadászatot, mert hiába is akarnánk plüss babát csinálni belőle, ő mégiscsak egy ragadozó állat! Mivel 14.000 éve háziasítottuk, ezen idő alatt azért eltávolodott az eredeti falkában élő vadkutyáktól, na meg a farkas őstől is, így felesleges az ősi múltra hivatkozni, ha megakadunk a nevelésben.
2010.