2011. október 3., hétfő

2004. Na, akkor próbáljuk kitalálni, hogy miért is szerettek volna a vezetőségből eltávolítani?!

2004.A történet ott kezdődik, hogy hogyan is került sor arra, hogy vezetőségi tagnak választottak.
A tisztújító közgyűlésre, rábeszélésre, kérésre mentünk el. Nem akartam részt venni benne, mert pont elég volt az a sok gusztustalanság, ami engem ért a „Klub” miatt. Annyira reménytelen volt a változás, és annyi sok sunyi ember, sok rosszindulattal tarkított esemény volt, hogy nem hiányzott nyakamba újra, a Klub. Sorozatos telefonok jöttek, különböző irányokból folyt a befolyásolás. Ilyenkor mindig Győzőt keresik meg, és vele tárgyalnak.  Az írás, az adminisztráció, ügyintézés az én posztom, így nem kerülhetnek ki engem sem, és én sem őket. Csak kutyázgatok, de természetesen mindenről határozott véleményem van, hiszen önálló elképzeléssel tenyésztek. Sem kiállításra járni, sem vizsgázni, vagy egyéb kutyázással összefüggő tevékenységben részt venni, nem kell a Klub. Bármelyik MEOE szervezetnél lehet tag az ember, ezzel ugyanazok a kedvezmények illetik meg. A szolgáltatások kedvezményes áron vehetők igénybe.

Tagként, egy lényeges különbség van, a jogok és kötelezettségek közé bekerül egy lényeges elem! Annál a szervezetnél választhatsz, lehetsz tisztségviselő, vagyis azon a közgyűlésen szavazhatsz, ahol tagdíjat fizetsz!  Miért fontos ez? Azért, mert ezek a fajtaszervezetek, az adott fajta, gondozói! Tehát jelentős hatással lehetnek a tenyésztési szabályokra és az ezzel összefüggő törzskönyvezési szabályzatra. Szóval, a tenyésztők nem kerülhetik ki a klubokat, még ha más szervezetnél tagok is! Ezért van az, hogy minden tisztújító közgyűlés előtt mozgolódás támad. Azok is kluboznak, akik addig soha, vagy ritkán. Senki nem szerette volna, ha belelát bárki a tenyésztői tevékenységéba, a törzskönyvezésen keresztűl. Másik lényeges kérdés, hogy a tenyészengedélyt milyen feltételekhez kötik. 

Az internet, a számítógép új lehetőség, még csak erősen ismerkedtem vele akkor. Érdekes volt olvasni, hogy ki mit gondol a tenyésztésről és a tenyésztéssel összefüggő kérdésekről. Eközben mindenhol előzetes egyeztetés, kampányolás folyt, hogy mi is lenne a jó megoldás. Nem záródott még le, az FVM 64-es rendeletének MEOE-re gyakorolt hatása sem. Mindenesetre, a felügyelő biztos, már szerette volna átadni a staféta botot. Gondolom már elfáradt, a szövevényes emberi kapcsolatok és akaratok erdejében. Nehezen, de sikerült összehozni a tisztújító közgyűlést. Nagyon kevesen voltunk, nincs róla jegyzőkönyvem, és nem is emlékszem a pontos történésekre. Viszont a jelölő bizottsági papírom megőriztem. Kérdezősködtünk a szünetben és a nyílt jelölésen ezek a javaslatok hangzottak el.
Elnökre: Bán Mihály 11 javaslat, Kalmár Zoltán 4 javaslat. Forgács Istvánné 1 javaslat Petrás Antaltól. Ez azért maradt meg az emlékezetemben, mert tudtam, hogy ellenséges viszonyban vannak sok éve, egy tenyészszemle bírálat miatt. Petrás teljesítménybíróként ki akart zárni egy kutyát túlzott agresszió miatt a mérésnél, és ezzel felbőszítette a Marit. Nem állt ki önmagáért nyíltan és határozottan, így sok évre szerzett egy ellenlábast. A javaslata, gúnyból és rombolás szándékkal hangzott el. 

Vezetőségi tagra: Krausz Győzőné 5, Hemberger Lászlóné 3, Kalmár Sándor 2, Forgács Istvánné 2 Kalmár Zoltán, Jánvári Tíbor, Ringvald Leslie, Nyári Péter 1 – 1 javaslat.

Felügyelő bizottság elnökre: Krausz Győzőné, Hemberger Lászlóné, Jánvári Tíbor, Forgács Istvánné ezek a javaslatok hangzanak el. Első körben senki nem vállalta el a jelölő listára kerülést, de rábeszélésre Mari elvállalta.
Felügyelő bizottsági tagnak: Nyári Péter, Orsolyák Attila, Hemberger Lászlóné, Jánvári Tíborra –érkezet jelölés, de Jánvári Tíbor, nem vállalta.

A jelölő listára aztán a következő került:
Elnök: Bán Mihály, mert a másik két jelölt nem vállalta.
Vezetőség: Nyári Péter, Krausz Győzőné, Hemberger Lászlóné, Kalmár Sándor, Kalmár Zoltán, Jánvári Tíbor, Ringvald Leslie, Forgács Istvánné.
Szavazás.
Elnök: Bán Mihály. Vezetőség: Nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy Ringvald Leslivel egyforma szavazatot kaptunk és az újra szavazásnál én kaptam eggyel több szavazatot.

Ezért végül így állt fel a vezetőség: Kalmár Zoltán, Kalmár Sándor, Jánvári Tibor, Krausz Győzőné
Felügyelő bizottság elnök: Forgács Istvánné Mari se akarta vállalni, de mindenki rábeszélte, Bán Misi kedvesen támogatásáról biztosította.
Tagok: Nyári Péter, Orsolyák Attila, Hemberger Lászlóné (meg kellene nézni pontosan, mert nem emlékszem)

Mindig átszerveztem a munkám és autóztam Dunakeszire, hogy a vezetőségi ülésen részt vegyek. Kellemes idő, fehér asztal, Misi étterme a találkozások helyszíne. Az első alkalmakkor úgy néz ki, hogy egyfelé szeretnénk haladni, komoly tervek szövődnek. Mindenki kedves, udvarias és nagyon egyetértő, összeszedett. Az első jegyzőkönyveket, én vezettem, majd itthon begépelem és küldtem e-mailben az elnöknek, titkárnak. Az első kettőn nincs ott Forgács Mari, a harmadikon már igen, én viszont nem. Arról nem is készül jegyzőkönyv, és azon a harmadikon, már ki is osztották maguknak a posztokat, így lett Jánvári Tibor titkár. Bán első nem korrekt húzása, mert nem ezt beszéltük meg, az előzetes egyeztetésben. A belegyezésem, hogy bármiben részt vegyek a titkári pozícióról szólt, azzal tudtam volna  segíteni. A feladat kiosztással egyértelmű volt a szándék, hogy a fontos posztokon ők legyenek, mert akkor a teljes irányítás és a képzelt hatalom az övék lehet.

A negyedik vezetőségin szintén ott volt Mari, meghívta a felügyelő bizottság tagjait is, Orsolyák Attila ott is volt. Tudtam, hogy Mari ott lesz, mert Bán Misi jelezte telefonon, hogy bár nem örül neki, de muszáj, mert kiharcolta, hogy ott lehessen. Mint felügyelő bizottság elnökének, ehhez joga is van, semmi kifogásom nem volt ellene. 
Csakhogy azon a vezetőségin már látszott, hogy Jánvári Tíborral egyetértésben át is vette az irányítást. Ez majd a harmadik jegyzőkönyv utóéletéből ki is derül. Tudom, meglepő, de amikor beléptem a vezetőségi ülésre, az ülésrendből, és a hangulatból is látszott kik tartoznak össze és mi a szándék. Maratoni vezetőségi ülés vette kezdetét, ami, így utólag visszatekintve és olvasva Jánvári Tíbor levelét, miattam volt. Egyedül én vettem komolyan a tenyésztési szabályzat megtárgyalását. Kalmár Zoli elkészítette, Sanyi nyilván egyet is értett vele, támogatta. A többiek úgy csináltak mintha érdekelné őket és szeretnék, ha ez bevezetésre is kerülne. Az is nyilvánvaló volt, hogy a csapatban én vagyok a kakukktojás, nem tartozom közéjük, nem vagyok barát. Azt tudni kell, hogy Forgács Mari akkor már 9 éve harcolt ellenem, minden eszközt és lehetőséget megragadott, hogy keresztbe tegyen nekem, lejárasson, eltávolítson.

Nem ismert, soha nem beszélgettünk, csak közgyűlésen, rendezvényeken futottunk össze. Hallomásból és tenyésztői körökből volt befolyásolt, még Szolnoki Gábor egyik híveként. Nem sikerült végleg eltántorítani, mert mindig talpon maradtam. Ott akkor, egy újabb meccs vette kezdetét új támogatókat maga mellé állítva. A jegyzőkönyvben le is írtam, mi történt aznap, ici- picit megfésülve összefoglaltam eseményeket, hogy ne tűnjek nagyon udvariatlannak, de azért a lényeg benne legyen. Akkor még naivul azt hittem, Bán Misi legalább mellettem áll. Nem állt, de ez csak lassan vált nyilvánvalóvá.

A harmadik jegyzőkönyv,(de negyedik vezetőségi ülés) ami kiverte a biztosítékot.

Valójában a gond az volt, hogy a terv kiszivárgott és megindult a mozgolódás tenyésztői körökben. A szokásos háttér informátorok, jól értesülten elkezdtek manipulálni mindenkit. Beindult az össznépi pánik és áskálódás. Azt tudták, hogy én komolyan gondolom a teljesítmény elbírálását, és a teljes nyilvánosságot is. Az is sejthető volt, Kalmár Zoli, Kalmár Sanyi, így velem együtt már túl erős egy csapatban, mint munkakutyás. Félő volt, hogy a szigorítást valóban végrehajtjuk és minden nyilvánosságra is kerül.

Kit tudott Mari a legkönnyebben maga mellé állítani? Hát a kezdő kutyást! Jánvári Tibor, Jánvári Marica hamar barátja lett. Martinus és Calibra kutyákkal érték el sorra a sikereket, győztességeket a kiállításokon. A többiek azt hitték, hogy tudják kezelni Marit, nekik nincs mitől tartani. Tévedés volt, de ők még ezt nem látták, nem hitték el, hogy böjtje lesz még ennek. Mindenki csak annyit látott az eseményekből, hogy nekem személyes gondom van Forgács Marival. 
Közgyűlést terveztünk, ahol elfogadásra került volna az új szabályzat és minden egyéb átalakulással összefüggő kérdés. Én ugyan megkérdeztem, hogy ezt az új szabályzatot, kinek és hogyan akarják kötelezővé tenni, de semmit nem hallottak meg. Valamiért azt képzelték, hogy egyedül nekünk nem sikerülne, a mi kutyáink biztos fenn akadnának a rostán. Holott ez a többieknek és nekik, nem lett volna jó, mert mindenkinek komoly gondjai voltak a kutyái wesen-ével, munkaképességével és minden idegszáluk tiltakozott a nyilvánosság ellen. 

Sok botos, lövésfélő, gyáva, puhány kutya volt, akik komoly kiállítási címmel rendelkeztek. Szomorú dolog hogy idáig jutott a tenyésztés, de én mégis azt mondtam: A felülbélyegzett, ellenőrizetlen állományt semmilyen szankció nem érinti, így szerintem értelmetlen a tenyésztőkkel háborúzni, őket még nagyobb költségekre kényszeríteni. Nincs megfelelő háttér, a kötelező szabályok betartásához, és semmilyen előnyt nem élvez az, aki sokkal többet vállal. Hiszen a kereslet az olcsó, ingyen kutya felé tolódott el, már régen. 

Teljesen mindegy mit mondtam, ők tudták, hogy nincs igazam, úgysem az lesz, amit én elképzelek. Ők döntenek, és úgy ahogyan nekik jó! Meg is kaptam hamar a felháborodott levelet Jánvári Tibortól, a jegyzőkönyvről. Olvasd itt. Nyugodtan és röviden válaszoltam, nem akartam felvenni a kesztyűt. Itt a válasz. Azért jeleztem Misinek írásban is, mi zajlik. Itt olvashatod.

Nem hittek nekem, nem álltak mellém. Sőt! Nagyon rendben levőnek gondolták, ami zajlik. Egyet is értettek vele. Nagyon hamar kiderült számomra mi folyik és megmondtam, hogy én ezt nem csinálom végig még egyszer. Csernák-Haás, Szolnoki –Petrás, Hajdú - Péter A. irányította stáb ugyan itt tartott, ugyan ezeket az eszközöket használta, és ugyan így hazudozott a szakmai útról, arról, hogy mit is fognak csinálni, közben nem tettek mást, mint építgették a saját karrierjüket, menedzselték a kutyáikat. Szóval, ezt nem, ilyen formában biztos nem fogunk jól együttműködni! Mindig elkövetem azt a hibát, hogy azt hiszem, ha valaki, valamit félreért egy részletesebb magyarázat után megérti. Ezért mégiscsak picit részletesebben is válaszoltam Jánvárinak.

Megjegyzés 2011. október 3. Miért íródott a kísérő szöveg jegyzőkönyvön kívül? Döbbenetes volt hallgatni és végig ülni, hogy csak pletykálkodnak és kibeszélnek mindenkit a háta mögött. Volykáék, Nyáriék, Hembergerné, Szkablé, mi és a kutyáink a leggyakrabban elhangzó nevek. Kutyák, kennelek, bírók degradálása. Mintha megállt volna az idő, ugyanaz, mint Csernák, Szolnoki, Hajdú idejében, csak a szereplők mások. 

Vacsora és borozgatás után, kiderült az eredeti szándék és motiváció. Én meg nagyon nem akartam ebben ismét részt venni. Hiszen ugyan ezt csináltam végig Hajdú Sándorral és Péter Attilával. Egy elnök, akit egy olyan titkár támogat, aki kezdő kutyás és fogalma sincs semmiről.Végig gondolva, ezt megelőzően is így zajlott mindig. Kicsit rutinosabb kutyás, aki maga mellé állít egy kezdőt, aki fellelkesül, de a kiállításon kívül semmi nem érdekli őt, mert az ottani siker varázsolta még csak el. Azt gondolja, hogy a tenyésztésben is így lesz jönnek a sikerek, hiszi, hogy ő csak jót fog tenyészteni. Miért az elnök és a titkár személye fontos? 

Azért, mert a MEOE szabályzata és gyakorlata szerint, csak ők ketten intézkedhetnek és hozhatnak döntéseket, minden kérdésben. A gazdálkodás is rajtuk áll vagy bukik, hiszen bármilyen költség kifizetése kettőjük aláírásával történhet meg. Én tudtam, hogy el nem engedett tartozással, esély sincs a valódi szakmai munkára, hiszen minden tervhez, komoly rendezvényhez pénz kell! Na, az, ami akkor nem volt, csak az elképzelés, hogy majd mindent a tenyésztőkkel fizetetnek meg. Magasabb tagdíj, plusz pénzek beszedése, ilyen- olyan indokkal. Fedezési jegy, alombejelentő jegy, HD regisztrációs díj, magasabb tenyészszemle, vizsga díj, chip stb. stb. Az idő aztán be is bizonyította, hogy semmilyen szakmai dolog nem motiválja, sem az elnököt, sem a titkárt. Egyedül Kalmár Zolit motiválta volna a szakma, csakhogy ő meg még nem látta mi zajlik valójában.

Ők, természetesen dolgoztak, szervezkedtek tovább. Én még tettem a dolgom és elkészítettem a közgyűlés meghívóját, amint ígértem.

Volt még egy vezetőségi ülés, vagy tán kettő, ahol még kísérletet tettem, de aztán Mari erőszakos nyomulását látva és Bán variálását hallgatva, megnyilvánulásain felbőszülve rájuk csaptam az ajtót. Pont ez is volt az eredeti céljuk, én ne legyek ott. Az eseményekből és a beszélgetésekből kihagytak, rendre más történt, mint amit megbeszéltünk az elején. Mindig elmondtam Misinek mi a véleményem, de valójában nem érdekelte. Többnyire Győzővel beszélgetett. Egészen más időpontban és egészen más napirendi pontokkal hirdették meg a közgyűlést. Természetesen hétköznapra és nekem pont a munkaidőmben. Nem mentem el. Győző sem. Néhány hónap alatt nagyon távol kerültünk attól, ami egy normális klubhoz vezetett volna. Semmi nem volt szabályos és senki nem volt korrekt. A közgyűlésen Szaicz Gábor, volt az előretolt ember. Fellegvár Rott Thunder és Blackreisen kutyája volt. (van még Szaicz ma, mint kutyás!?) Kiállítási karrier, tenyésztői támogatás, lelkesedés, nagy hang, befolyásolhatóság barátnő által, minden együtt volt, hogy megtegye a javaslatát, miszerint én csak árthatok a klubnak, hívjanak vissza a vezetőségből. A közgyűlés döntött. Visszahívtak a vezetőségből. Én is, döntöttem. Nem fogok magyarázkodni, győzködni senkit sem, született az elhatározás. Tudtam, hogy most kell nagyon határozottan helyre tenni mindenkit. Pont elég volt a mocsokból. Győző segített és jogi segítséget is igénybe vettünk. Minden jogi lépést megtettünk, úgy ahogyan azt a törvény előírja, mert éppen ideje volt, hogy befejeződjön a mocskolódás, rágalomhadjárat. Itt egy levél erről

Majd még egy, mert természetesen nem izgatta őket fel, hogy jogtalan lépés tettek és kértem valamit. Hiába kapta kézhez az elnök, Dr Pozsonyi Anikó, MEOE jogásza, által írt levelet is. Teltek múltak a hónapok és mivel közös ellenségük nem maradt ( én) egyszer csak kiderült, hogy mégsem olyan nagy barátok, mint hitték.

Zajlottak a tenyészszemlék és bizony Mari és baráti köre kutyái sorra buktak (volna, ha hagyta volna! Rögtön kiderült, hogy az új tenyésztési szabályzatot a MEOE elnöksége nem hagyta jóvá! Felügyelő bizottsági elnökként, rögtön a tettek mezejére lépett, és harcba szállt a szabályos működésért. Meg is született a döntés, ki is harcolta.

Mi meg itthon, jókat kuncogtunk, hogy nem sokáig tartott a barátság és az egyetértés, egy év se telt el. Győző ki is találta hamar, hogy akkor mi most tenyész szemlére megyünk, itt a remek alkalom, Úzó két éves. Sem fedeztetni, sem tenyészteni nem akartunk vele, hiszen az anyja, apja, testvére volt itthon, de miért is ne? Döntött Győző, hiszen Úzó az ő kutyája. Elvittük, röntgenre, majd beneveztük a tenyészszemlére. Nézd a dátumokat, ha kételkednél a hirtelen jött ötletben! Értesítés dátuma -röntgen igazolás dátuma -Úzó ! tenyészszemle papír dátuma! 2005.11.24-2005.11.28-2005.12-03- !

Klári is jött velünk Tessaval. Elvitte röntgenre, benevezte, felvezette. Nem gyakoroltunk, nem készültünk célzottan, csak annyira, hogy természetes módon iskolába jártunk hétvégén. Tessáért izgultunk egy kicsit, mert ő egy éves koráig mentőkutyázott, így az őrző-védő képzés, teljesen kimaradt nála.
Hatalmas botrány kerekedett a tenyészszemlén, amit ugyan nem mi generáltunk, de Győző reagálása mély nyomott hagyott, amikor meg akarták ismételtetni mindenkivel az őrző-védő részt.

Egy évvel később erről így írtam  Jó is elolvasni a régi leveleket, írásokat, mert segít emlékezni. Bizony már elfelejtettem, hogy a Klub kiállításon zajló események is közrejátszottak abban, hogy a  baráti viszony bomladozott. Nem úgy alakultak az események, ahogy Mari elképzelte. A győztességekből kimaradt!  De nem csak ő, mások is nehezményezték, hogy Kalmárék taroltak, saját maguknak hívtak bírót és azt befolyásolták! Ez mindig tipikus reagálás, hogyan is felejthettem el?! Hiszen Mari egyedül kevés lett volna, támogatói voltak a szintén elégedetlen kiállítók. 2005-ös OMSE a tenyészszemlétől más időszámítás kezdődött, felpörögtek az események, hadiállapot alakult ki a Felügyelő bizottság elnök Forgács Mari és a vezetőség között.

Beadvány született a MEOE elnöke felé, aki aztán egy egyeztető tárgyalást kezdeményezett.

Sikertelen volt az egyeztetés és márciusban jött a vezetőség felfüggesztése. Sem én, sem Győző nem írtuk alá a beadványt, hiszen csak jóval később szereztünk tudomást róla. Mindig van aki mesél, de ez már egy másik történet. A rottweilervilág fórum oldalain megtalálod, az akkori beszélgetést erről a témáról. Nem található meg, már az oldal sem, az oldal tulajdonosa elveszítette az érdeklődését a rottweiler iránt, vagy magánéleti változás állt be? Nem tudom, mert nem is érdekelt már.   
2011. október. 03.