Miért kötelező a munkavizsga?

Kaptam egy kérdést a minap, és "szégyenszemre” nem tudtam a fajtákat felsorolni, melyek a munkavizsgára kötelezett fajták.Tudtam, hogy tizen.., de 8-nál elakadtam. Mit is jelent az hogy kötelező? 
Minden kutyának munkavizsgát kell tenni ? Nem, dehogy! 
A kiállítási szabályzat alapján, a champion, azaz HCH és az ICH cím eléréséhez kell teljesített munkavizsga! Ezeknek a fajtáknak a körét az FCI meghatározta, és minden fajtára érvényes egységes munkavizsga szabályzatban rögzítette a gyakorlatokat. Ez ma az IPO. 2019-től IGP 
A fajtákról készítettem egy összeállítást. A nevek felsorolása mellett, linkeket is gyűjtöttem, mindenkinek akiket bővebben is érdekelnek a fajták. TEHÁT.

A CHAMPION Cím eléréséhez munkavizsgára kötelezett fajták.

Berger de Brie (briard)

Bouvier des Flandres ( buvié)

Berger Picard (pikard)

Berger de Beauce ( boszeron)

Berger des Pyrénées (( pireneusi juhász)

Németjuhász

Dobermann

Boxer

Rottweiler

Hovawart

Óriás schnauzer

Belga juhász, mely négy fajtát takar

groenendael;

tervueren;

malinois;

laekenois.

Nekik egységesen IPO vizsga követelményt lehet teljesíteni, amivel a kiállításon munka osztályban indulhatnak. Az évtizedek alatt, a tenyésztésben számító értékmérő vizsgából, kialakult a munkakutya sport is. Értékmérő= munkára való alkalmasság, idegrendszer, vézen vizsgálata )

Ennek a sportnak Világbajnoksága is van, melyet IPO 3-as szinten rendeznek meg, évente. Országonként ezeket a vizsgákat másként is elnevezhetik, Magyarországon régen Mk,1, 2, 3, MKI, MKII, MKIII, Vk,1, 2, 3, most egységesen HPO 1, 2, 3, 2007. augusztus 01-től új, érvényes szabályzattal. Azóta IGP 2019-től.

A kiállítási szabályzatunk, a nemzetközi szabályozással összhangban, a munkaosztályba való nevezéshez kéri a munkavizsga igazolását, mely minimum IPO 1, szint 75%os teljesítése.

Munka osztályban győztes címet elért kutya CAC minősítést kaphat, mint bármely más osztályban.( növendék, nyilt, champion) Az így összegyűjtött CAC címek, a vizsgával közösen egy újabb cím elnyerésére adnak lehetőséget. HCH, ICH. Olvasd el a részletes szabályt, ha érdekel  Kiállítási szabályzat-MEOESZ 

Egyszóval, ezért kötelező a munkavizsga és nem másért. Nincs olyan kitétel, hogy ezeknek a fajtáknak kötelező lenne vizsgát tenni. Hiszen a természet, a vézen más módon is mérhető, mint látjuk sok másik fajta tenyésztése során. 

Ami sok embert megzavar ebben a kérdésben az az, hogy némely fajtánál, az anyaország (standard adó ország) A fajta tenyésztéséhez, meghatározza a kötelezően előírt munkavizsgák és képességvizsgák sorát pl.német juhász, dobermann, boxer, rottweiler, óriás schnauzer, de a hovawart - ismereteim szerint már nem, de régen igen. 

Belga juhász, ami valójában 4 fajtát takar, egy más rendszert vezetett be. A malinoá fajta tenyész szelekciója a ring sportban elért teljesítményt vette alapult. Így egy másfajta módon tenyésztett, munkára szelektált egyedei, egyszer csak előre törtek, megelőzték a németjuhász fajta munkavonalas, eredményes verseny kutyáit is. Megtörték a németjuhász fajta hegemóniáját, így okozva bosszúságot a németjuhász fajta elkötelezett híveinek.

Mára ezen két fajta képviselői, versenyzői uralják a nemzetközi mezőnyt, egy-egy ilyen világversenyen. Aki szeretne ebben a nemes versengésben részt venni, és lehetőleg nem a sor végén kullogni, ebből a két fajtából választ, mert hiszi így sikeres lehet. Magyarországon a bírók, segédek, kutyaiskolák vezetői, kiképzői, ezen fajták tartói, tenyésztői. (döntő többségben) Munkájuk révén a többi fajta tenyésztésére is hatással vannak.(voltak) Milyen hatással?

TESSÉK MEGNÉZNI A TÖBBI FAJTA HELYZETÉT, MUNKÁRA KÉPES POPULÁCIÓJÁT. Ami egyben kritikája, a szakmának, na meg persze a fajták tenyésztőinek is. 2008.október

Kiegészítés 2015.  2012-től egy újabb IPO VIZSGASZABÁLYZAT változat van. A szabályzat változásait érdemes nyomon követni. A gyakorlatok nem, de a kivitelezés, sok formai elem, a kiképzési metodika, bírói értékelés, bírói szemlélet változik. 
Az eredeti írás 2008-ban született. A Champion címhez munkavizsgára kötelezett fajtákat, egy régi IPO ( MK?) szabályzatból kerestem ki. A későbbi szabályzatok ezt a felsorolást már nem tartalmazzák.

Mint olvashatod, ( ha olvasod) a Berger de Beauce is ebbe a körbe tartozik ( tartozott?) mégis elvétve, találkozunk velük vizsgán és versenyen. Nem is gondol rájuk senki úgy, mint munkakutyára. Így számon se kérik, hogy miért nem vizsgáznak és versenyeznek széles körben, miért nem méretik meg magukat a hazai versenyeken. (terelő munkavizsgát is tehetnek a HCH címhez)

A rottweilerrel megteszik pedig nekik se kötelező őrző-védő kutyának lenni, miért nem találhatnának maguknak más feladatot? Miért ne lehetnének terápiás, vagy segítő kutyák, vagy miért ne terelhetnének? Csak elhatározás kérdése, hogy az elveszített őrző-védő képesség miatt, a tenyésztés a puhább, lágyabb, más képességekkel bíró kutyák felé menjen.

Miért is jutott ez eszembe? 1. 

Részben, hogy a rottweilereken, német juhászokon, még a laikus is számon kéri a munkavizsgát, a kiváló teljesítményt ezen a területen, míg más fajtáknál nem. 

2. A HCH cím kapcsán. Elkezdtem keresgélni, hogy a terelő munkavizsga vajon kiváltja –e az IPO vizsgát, ehhez a címhez. HÁT kiváltja! 

Ezt az FCI Terelő Munkavizsgát el kell ismernie az összes FCI tagnak és szerződéses partnernek. Ez az FCI Terelő Munkavizsga Bizonyítvány a kutyát kvalifikálja a Nemzetközi Szépség Champion címre. A kutyák, melyek teljesítették a HWT-t versenyezhetnek a munkaosztályban az FCI nemzetközi kiállításokon. 2010. 08. 28. 

Eltérő vonalak

Első kutyásként rossz szót senki nem mondhatott a kutyámra. A legszebb, a legokosabb, legbátrabb stb. Amikor az első rottweilerekkel megismerkedtünk elhangzott, hogy bezzeg a rottweilerek mennyivel különbek, de én persze nem hittem. Egészen addig, amíg négy év elteltével meg nem tapasztaltam. Saját rottweilerünk lett. Akkor hosszú- hosszú évekig azt hittem, hogy minden rottweiler olyan fantasztikus, mint a miénk. Majd jött a felismerés, hogy mégsem. Ha nem olyan, miért nem?

Persze más rottweiler tulajdonosok szintén azt állították, hogy övék a legkülönb és a legigazibb. Kinek volt, van igaza?

Akkor jött a tanulás időszaka, kerestem a válaszokat, ami akkoriban sokkal nehezebb volt, mint ma, mert szakirodalom gyakorlatilag nem létezett, magyar nyelven. Általános kutyás könyveket olvasva, a kiállításokat, ott is a bíró munkáját figyelve, próbáltam eligazodni a sok ellentmondás között. Ezzel párhuzamosan, mivel a kutyaiskola, munkakutyázás természetes velejárója volt a szabadidőnknek, ezen a területen is kutakodtam. Mindenkit meghallgattam és volt, amit azonnal elvetettem, volt, amiben bizonytalan voltam de logikusan hangzott ezért kétkedve, de elfogadtam. Volt, amivel, azonnal egyetértettem. Közben nagyon sok rottweilert megfigyeltem, nekünk is volt néhány. Egy idő után határozott véleményem alakult ki, a rottweilerekről, a munkakutyázásról. 

Idézem saját magam, egy régen leírt történetből. 

1971 volt amikor az első rottweilereket megismertem. 1986, amikor komolyabban érdekelni kezdett a téma, mert a fiúk mindig nálunk vitatkoztak, gyűrték egymást az eltérő nézeteikkel. A kulcs maga a tenyésztés. Hiszen, miért is lenne fontos, órákat egymás győzködésével tölteni? Sima kutyásként az ember nem töri az agyát, csak tudja, hogy az ő kutyája minden kutyánál különb. 

1.kép Arnold, Viktorral 1980. Arnold az örök minta és szerelem, hiszen mindig ilyen kutyát szerettünk volna, azért kezdtünk tenyészteni, hogy ilyen lehessen mindig. Bérházban laktunk a harmadik emeleten. 

2. kép Újpesten laktunk lakótelepen. Viki, Tünde, Crisztosz, Gabi .
Arnold fia, Crisztosz, aki másként, de szintén álom kutya volt. Nekünk ők jelentették a rottweilert, mert pont olyanok voltak, amit a standard kívánalomként leírt! Van olyan, aki nem azt olvassa ki a leírásból, ami pont az ő kutyájára illik?! Aligha! A rottweiler tulajdonosok  teljesen elfogultak a kutyáikkal. 

Ámde az évek más tapasztalást is hoztak. A szukák már mások voltak, de a szuka lehet finomabb, kevésbé domináns és kevésbé határozott, hittük akkor. Persze ez csak egy árnyalatnyi eltérés volt a kanjainkhoz képest, főleg a várható kölyöknevelés miatti kevésbé éles temperamentum jól is jött. 

Kezdetben a fedezésből járó kölykökön mértük le az eredményt, az utódok is tudták mindazt amit egy rottweilernek tudnia kell. A fedeztetés díja akkoriban az első választású kölyök volt, így azt mi adtuk el, mi kísértük figyelemmel a fejlődését, a mi felelősségünk volt az is ha valami tenyésztésből kizáró hibája volt, lett volna. Példák alább >

Malabár, Crisztosz fia      Toto Crisztosz fia      Ámor, Ali fia  Kovács Ferenc gazdájával, a csíkos pulóverben! Faussner úr bírálta a tenyészszemlén később, és a csoportba zárásnál azt mondta két lépésre a kutyától: itt álljunk meg, mert ez a kutya nem viccel. Eddig és nem tovább! Ő egy domináns rottweiler! 3. kép Ámor 1989. Később saját szukáinktól is olyan típusú és viselkedésű kölyköt hoztak, amit mi elvártunk. Azaz a tulajdonosok azt igazolták vissza, mert tartottuk a kapcsolatot, meséltek, jöttek iskolába stb.

4.kép Oszi és Mefisztó 1989. Videó>>>  Oszi, Ali fia  

 

5. kép: Ali, már Pestlőrincen 1986.

Szóval a kutyák jelleme: semmi ideges hektikusság, semmi látványos harapósság. Nyugalmi helyzetben, kezelhető, kiegyensúlyozott kutyák, fegyelmezett, kézben tartható. Amikor harc van, akkor viszont határozott, azonnal reagál, kemény és rettenthetetlen!

1988. ugye a mérföldkő, mert jött a világútlevél, tágult a világ. 

1989. Amikor ADRK szakembereket hívtam, és mindenkinek volt lehetősége a tanulásra, mert biztattunk mindenkit, hogy lásson, tanuljon, hozzon ADRK kutyát , ha megteheti. 

6. kép  Udo Fuße de Eifel

Szira Karcsi, Oszi „kutyánk” gazdája megtehette és a sok duruzsolás hatására, az ADRK kutya az igazi, az aztán a rottweiler, meg micsoda genetikai bázis , meg az import kutya sokkal különb stb.  komoly utána járással és komoly pénzért, az akkor híres, legjobbnak tartott kennelből vett egy kölyköt. Persze Udo ég és föld volt viselkedésében, Oszitól. Mivel Oszit tőlünk vette, tanácsért is hozzánk fordult amikor elakadt. Tele volt panasszal, hogy bezzeg ilyeneket Oszi, nem csinált, vele nem volt ennyi gond stb. Mi is láttuk, hogy Udo meg sem közelíti viselkedésben Oszit, de legjobb képességeink szerint segítettünk neki, hogy kihozhassa a kutyából a legjobbakat.  Fel is cseperedett, sikeres kutya lett belőle. 

Nem állt a mi ízlésünkhöz közel, mert 64 cm-es marmagasságával, finomabb csontozatával, fejtípusával eltért a mi általunk jónak tartott formától. Az 1971-es standard leírás szerint, Willi Faussner körmaister bírálata szerint sem volt ideális, így ez nem csak egyéni véleményünk volt, hanem támaszkodtunk az akkori szakirodalomra. Viselkedése, vibráló, ideges, heves, de nem tartalmas és nem rettenthetetlen. 

Az első ADRK tenyész könyvet Faussner úrtól kaptam, és kitartó szótárazással, böngészéssel, próbáltam a nyomára bukkanni miért ilyen ez a kutya? -  Az ADRK kutyának és utódainak különbnek kellene lenni, volt már akkor is a vélekedés. 

Hát nem így volt! 

A megfejtés kulcsa a tenyésztés szakirodalma, a kiképzésvezetői tanfolyamok német előadói,  viselkedés, jellem, kiképzés témában,  plusz rengeteg adat, tenyész könyvek sora, a kutya leírások, videók, kiállítások, kutyák, kutyák, kutyák, lett végül. 
Ekkor vált fontossá a származási lap , mi okozhatja a jelentős jellem és forma eltérést. Saját, más kutyáinak származási lapja előkerült , böngésztem az ősök között, majd böngésztem a tenyész könyvben, Adolf Pinkoss könyvben, meg minden fellelhető szakirodalomban. Győzővel meg is beszéltük a látottakat, olvasottakat. 

Nyomára bukkantam a különböző vonalak eltérő formájára és jellembeli különbségére. Megtanultam olvasni a törzskönyvet, megtanultam látni a kutyát, megtanultam a kiképzés alapjait, megtanultam sok mindent. 

Szóval Basko von Hertener Wappen volt a merőben más kutya, a mieinktől lényegesen eltérő – ami eltérő vonalat is jelentett. Eltérő ízlés, a tenyésztés irányítás eltérő haladási iránya miatt volt más, amit az utódellenőrzés igazolt, mikor tovább kutakodtam. Nem név alapján, nem hangzatos címek alapján,  hanem a kutyák tényleges ismeretében! Láttam kiállításon, láttam munkáját videón, nem csak az adott kutyát, de őseit is! Láttam itthoni leszármazottait ennek a tenyésztési elképzelésnek, más tenyésztők kutyáiban. 

Basko von Hertener Wappen gazdáját megismerhettem, 1991-ben Dahtelnben, a bullmasztiff klub kiállításon, Willi Faussnerrel összefutva néhány szót váltottunk vele. Kíváncsivá tett, jobban utánanéztem a kutyáinak, tenyésztésének. Vico von der Flugneise  kutyáját élőben láttam, majd körungon felvezetve később, amit videón néztem meg.  Ennyi ismeret után, az ADRK Klub kiállítások helyett körungra mentem, mester bajnokság videókat néztem, körung kazettákat néztem, sok-sok kutyát munkában néztem. Nem untuk el végig nézni sokadszorra sem!  Győzővel meg is beszéltük itt is, ki mit lát. 

Majd magam is sok kutyát neveltem, képezgettem, segítettem a kiképzésben, még ha hobbi szinten is. Fejből nem tudok sok adatot, de ha ránézek egy törzskönyvre sok kutyát látok a szemem előtt, sokukra emlékszem, így tudom értékelni a törzskönyvön látott adatokat a magam számára. Aztán keresem az alkalmat, hogy a nem ismert kutyát is megismerjem, többet tudjak meg róla, persze csak akkor ha felkeltette az érdeklődésemet.

Már régen tudom, hogy nekem melyik rottweiler tetszik, nekem melyik az ideális típus, mit keresek egy kutyában és mi okoz maradéktalan örömet és büszkeséget. Mára már nagyobb részüket a kutyáknak szeretem mert rottweilerek, kisebb részük érdekel.  Hű meg, jaj de világszám, meg jaj de legenda, no az nem izgat fel,  ha észre veszem a sztárolást, reklámot, ami többnyire már nem a valóság. 

Tenyésztés menete erősen leegyszerűsítve, amit én olvastam ki az ADRK rottweiler törzskönyvből. Cél a szép és jó, azaz az ideális rottweiler. Szép formával, de gyengébb "vézennel"- jellem- rendelkező kutyához igazán bombázó viselkedésűt választanak, nem igazán szép formájúra, minden esetben szépet. Olyant, aminek korrekt a viselkedése is, nem szélsőségeket tesznek össze.  Örök körforgás melyben a fajta változik, mind küllemben, mind elvárt viselkedésben.  2010. 07.23. 

Miért nincs törzskönyvezve egy fajtatisztának mondott kutya?

Megjegyzés, kiegészítés 2015, eredeti írás 2010.    

Állami irányítás alá vonták a kutyatenyésztést, minden megváltozott, így a gyors és egyszerű adminisztráció bonyolulttá vált. Szervezetek vezetői marakodnak a "fajta gondozásért”. Az állami hivatal követel, de adni nem ad semmit , így nulláról kezdve kell szervezetet építeni. Ez bizony költséges. Nincs, ki megteremtse újból a pénzt, ami gördülékennyé tenné a törzskönyvezést.  Az elszállt milliókat nincs, ki pótolja. Amit a tenyésztők az évtizedek alatt beletettek ebbe,"lenyúlták". Sokan ezért külföldön, vagy sehogy sem tudják törzskönyveztetni az almot. AZ ÉVEK ALATT nem jobb, egyszerűbb, de minden kuszább, átláthatatlanabb lett! 2016. A rendszer nem volt működő képes, az állam nem találta meg a számítását, ezért ismételten kiszállt! A törvényt módosították, ami az év végére lép hatályba. Az írás itt marad. Történelem .

Elkezdtem többször számolni a költségeket, de aztán elakadtam. (mert nem érdekel igazán a téma, evidens, logikus, sokan sokszor leírták már, unom, hogy olyan vagyok, mint a pereces.) Több területet érint, ami a tenyésztéssel, a tenyésztés fogalmával kapcsolódik össze. Tegyük fel, hogy a szülő pár törzskönyvezett. Akkor nincs akadálya az utódok törzskönyvezésének, mert a fajta törzskönyvébe bevezetni a megszületett almot, egyszerű adminisztrációval el lehet intézni. Ám ez az egyszerű adminisztráció, csak látszólag egyszerű, és több formában megejthető a fajtát gondozó, tenyésztő szervezetnél. Ez a tenyésztő szervezet itthon, a MEOE-Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete.

Egy alom bejelentése a kölykök születésekor történik, 10 napos korban ajánlott. Ám az egész folyamatot rengeteg dolog előzi meg. Minősített, tenyész szemlén részt vett és ott tenyész engedélyt kapott kutya esetében a törzskönyvezés költsége fele, annak amit, a nem minősített szülőktől származó almok esetében kell fizetni a tenyésztőnek. Tenyésztő az, akinek a szuka kutya a tulajdonában van. Neki kell, azaz van lehetősége bejelenteni az almot. A tenyész kutya minősítéshez több dolgot kell tenni, ami bizony idő, pénz. Némi szakértelmet igényel, a fajtában való jártasság alap szinten, kívánalom.

Veszünk egy szukát, fel kell nevelni, iskolába hordani, kiállításra vinni, kötelező egészségügyi szűréseket elvégeztetni az állatorvossal, melyről igazolást állítanak ki, kötelező tenyész szemlén is felvezetni. Majd amikor tenyészérett korba kerül, keresni kell hozzá egy szintén tenyésztésre alkalmas kant. Vagy saját kan esetében, azt is felnevelni, iskolába hordani, kiállításra vinni, tenyész szemlén felvezetni, kötelező szűrések birtokában! Idegen kan választásakor fedeztetni kell vinni a szukát, kifizetni a fedezési díjat. Utazni, időt tölteni (akár szabadság, munkaidő kiesés árán is)! Lehet tetemes állatorvosi költség itt is, ha a fedezés optimális időpontját progeszteron szint méréssel szeretnénk meghatároztatni. Mindenképpen számíthatunk további állatorvosi költségre, hiszen az ellés előtt, után minimum egyszer, egy vizsgálat „kötelező ", a legegészségesebb, legsimább vemhesség alatt is.  A kölykök megszületése után 14 nappal, be kell jelenteni az almot, akkor a kölykök származási lapja 7-8 hetes korban, már a tenyésztő kezében lehet. Minimum egy utazás a MEOE a-ba. Budapesten 1 nap szabadság, mert a MEOE munkaidőben van nyitva. Helyi szervezeteknél is gondolom, de mindenképpen utánajárást igényel.

MEOE tagdíj (ha az alom bejelentéssel együtt történik) 6000.- Kennel név kiváltás 10.000.-

Alombejelentő lap 2000-Ft, fedeztetési jegy 2000 Ft, 5x5500-(nagyszámú alom esetén akár 10x 5500) ez a törzskönyvezés ára.  Tehát, egy kölyökre a származási lap költsége 5500.- Ft Felülbélyegzett származási lap esetén 11.000.-Ft

Néhány szó a felülbélyegzésről. Nem minősített, tenyész engedélyt nem kapott, azaz szakember által el nem bírált szülőktől származó almot is be lehet jelenteni, azt a fajta törzskönyvébe bevezetik, csak dupla díjat számítanak fel. Több felirat létezik. Ezek a kutyák jó eséllyel tenyésztésből kizáró hibával rendelkeznek a fajtában, mert a kutyával kereskedőket, csak a törzskönyv ténye érdekelte sokáig. Ez volt a hivatkozási alap, hogy a fajta kritériumainak megfelel, azaz fajtatiszta rottweiler, a kölyök.

Mára már több generációs, ilyen ellenőrizetlen almokból, szülőktől származó kutyákról mondják, hogy rottweilerek. Időnként azok is, de valójában a többségről ezt nem mondhatjuk el. Soha senki nem látta, nem bizonyította, hogy ezek a kutyák, valóban teljesíteni tudják azt a minimum szintet, amit a fajtától elvárhatunk, úgy formában, mint viselkedésben. A származási lapot csak tetoválás, vagy chipezés után kapja kézhez a tenyésztő. így azt a kölyökkel együtt, csak akkor tudja átadni, ha előtte minden szükséges adminisztrációs lépést időben végig csinált, kifizetett. Tetoválás esetén a tetoválás költsége már benne van ebben az 5500 Ft-ban, de ki kell fizetni az utazást a tetoválóhoz, vagy kifizetni a kiszállást. (cca.: 3000.-) Chip esetén: állatorvos költsége, ami kutyánként 3000 Ft -az, vagy duplájára rúghat. 20.000.- azt hiszem ez a minimum összeg, amit állatorvosra kell költeni egy alom esetén (akkor semmi extra kiadás nem volt) Plusz, az oltások, a féregtelenítés költsége, ami nem megúszható, hiszen az állatorvos is tud az alomról.

Szóval, kis létszámú alomnál 60-70.ooo Ft a minimum amit, egy alom törzskönyvezésébe előre bele kell fektetni. Felülbélyegzett alom esetében 120.-140.000.-! Előre, a kölykök két hetes korában. Aztán ki tudja, hogy viszont látod -e, a befektetésed a kölyök árában. Ennél egyszerűbb, a költségeket rátestálni a vevőre, ha már olyan igényes, hogy törzskönyvezett kutyát szeretne! Gondolják, terjesztik azok a szaporítók, akik jó üzletet látnak a kutyatenyésztésben, és más emberek évtizedes munkájára ráülve a kutya eladási bizniszbe bekapcsolódnak. Ők azok, akik felmérik a piac kínálatát és keresletét, aztán fél áron, harmad áron próbálják értékesíteni kutya szaporulataikat. Elmesélik a laikus vevőnek, hogy ők nem tenyésztők, ők nem akarnak pénzt keresni, ezért a nyolcvan, százezer, kétszázezer forintértékű, fajtatiszta kutyát 50.000.-, 25.000.- 15.000 forintért adják! Mindenki jól jár! Ugyan azt kapja csak jóval olcsóbban! (sicc!)  Persze azt is hozzáteszik, hogy az ő kutyáiknak is lehet kiváltani törzskönyvet, de akkor az övék is 30-40.000 Ft-tal drágább lenne kölykönként. Minek is az a papír, hiszen úgy sem kell egy hobbi kutyának. Nem megy kiállításra, nem tenyésztik, „ők” a vevők, úgyis csak egy házőrzőt akarnak. Tényleg minek is? Hangzik az én költői kérdésem sokadszorra, mert mára sikerült kifejleszteni ennek a kutyaszaporításnak a legigénytelenebb változatát, a törzskönyvezés nélküli állomány utódainak, tovább szaporítását, ami már a fajtatisztaságra sem ad garanciát.

Siroccó Leó, Noris

 

Siroccó Leó-Norys eredményei: tulajdonos : Seres István

Bp.CACIB 2001.05.13. kitűnő2

Keszthely CAC 2001.06.03.  HPJ

Bp. OMSE CAC 2001.06.23. HPJ

GödöllőCAC 2001.06.24. kitűnő 2.

Esztergom CAC 2001.08.05. HPJ

Debrecen CACIB 2001.08.19. HPJ

HJCH Hungária Jugend Champion

Zalaegerszeg CAC 2001.09.22. kitűnő 2

Bp. CACIB 2001.10.27. CAC- CACIB

Bp. CACIB 2001.10.28. R.CAC

Bp. Derby 2001.11.17. R.CAC

Bp. champion 2001.12.08. Év Championja

Székesfehérvár 2002.04.27. Növendéko. nagyon jó 2 Birál Helmuth Freiburg. ADRK vezetőbíró

BH vizsga 2002

Sződliget kupa 2003. verseny C összetett 3. hely IPO 1 szinten

Rottweiler bajnokság 2003. verseny C 2. hely IPO 1 szinten

2003. MRK Székesfehérvár tenyészthető

Bende kupa 2004. verseny C 6. hely IPO 1 szinten

Ő, Rita kutyám unokája. Még az én kritikus szememnek is nagyon tetsző kutya volt.

Örökléstani alapismeretek

Az átöröklés biológiai háttere

Az átöröklés definíciójában az is értendő, hogy az átöröklés “azoknak a módoknak az elnevezése, amelyekkel az élő szervezetek saját fajukat reprodukálják” (Bonner) Az összefüggést a szülők és utódaik között tehát az ivarsejtekben kell keresni. Az emlősökben a gén az örökléstani kutatók szerint jellegzetes kémiai összetételű és szerkezetű, amely a normális sejt anyagcsere és sejtosztódások során pontosan megismétlődik a csírasejtek mindegyik generációjában. 

A szabályos megismétlődéstől való eltérések meglehetősen ritkák és a mutáció speciális nevet viselik. Az összes sejtben kromoszómapárok vannak. A kutya testi sejtjeiben a kromoszómák száma 2n=78 az ivar sejtekben=39. Aszerint, hogy két azonos, XX v. két eltérő XY kromoszóma kerül-e össze a megtermékenyítéskor a többi kromoszóma mellett, nőstény v. hímnem irányba indul a fejlődés. Az átöröklést irányító gének a sejtmagban, a kromoszómákban helyezkednek el. Egy-egy jelleg átörökítésére mind az apai, mind az anyai eredetű ivarsejtben van legalább egy-egy gén. Tehát az utód, a zigóta bármely tulajdonságának kifejlődésére egyszerű esetekben egy génpár-alél lesz befolyással. 

Az olyan zigotát, amelyben a génpárok tagjai azonos hatásúak, homozigótának nevezzük. A fajtiszta beltenyésztett törzsek örökletes alapja (genom) sokkal több homozigota gént tartalmaz, mint a tisztázatlan származású keverékek utódai. Ez magyarázhatja az ún. fajtaspecifikus rendellenességek, betegségek előfordulását is. 

Az egyes tulajdonságok öröklési szabályaik, eltérő jellegeket mutató egyedek keresztezéseiből lehetett jól megállapítani. Egyszerű példa a fekete és barna bundaszín öröklésmenete. Ha egy olyan fekete színű kutyát, amelynek mindkét nembeli ősei feketék voltak, keresztezünk barna szín tekintetében hasonló homozigóta kutyával, függetlenül a nemüktől, az első generációbeli utódok mind feketék lesznek. A fekete szín tehát domináns a barnával szemben. Amennyiben ezeket az első generációbeli (F1) egyedeket egymás között tenyésztjük tovább, a következő generációban (F2) a fekete és barna színmegoszlás 75:25% lesz. Az utódok (F1) tehát heterozigóták, amelyekben az alélpárok tagjai domináns-recesszív viszony lévén, a barna színárnyalat érvényesül. Nem érdektelen tenyésztési szempontból arra, hogy a tulajdonságok kombinációs öröklődése az alapja annak, hogy az F2 generációban “neokombinációk” jelennek meg. A tulajdonságok új elrendeződésben jönnek össze az utódokon. 

Kísérletek szerint például: a fekete-barna tacskó és foxterrier keresztezésekor, az F2 generációban nemcsak a szülői alakok hanem két új kombináció is megjelent.

Küllemi jellegzetességek öröklődése

A küllemi különbségek, elsősorban a csont szerkezet módosulásait tükrözik vissza. Ehhez járul az izomzat, a nagyság és a bőrredőzetek megjelenése. A koponya alkat öröklődését rövid és normális arcorrú fajták keresztezései alapján vizsgálták. Azt találták, hogy bár az eredmények fajták szerint változnak, általában a rövid arcorr volt erős befolyással az F1 generációra, bár nem volt teljesen domináns öröklésnek nevezhető. 

A felső és alsó állkapocs hosszúsága egymástól függetlenül öröklődhet. Keresztezési kísérletekben, különösen a második (F2) nemzedékben, extrém kiálló vagy beljebb álló alsó állkapocs fordul elő. A fogak nagysága és az állkapocs nagysága is függetlenül öröklődik. 

A lábhosszúság öröklődése azonban annyiban bonyolult, amennyiben a rövid lábúság jobban befolyásolja a nehéz csontozatot, mint a finomat. Ezért sokkal nehezebb súlyos csontozatú kutyát kapni egyenes lábakkal. A lábhosszúság öröklődésébe még belejátszik az is, hogy a csont minőségét nagymértékben befolyásolni lehet táplálással és tréninggel. Korlátozott mozgás és erős táplálás kedvez a durva csontozat kifejlődésének. Túlgyakorlatoztatás esetén a lábak, nem kívánatos módon meghosszabbodhatnak. 

A mellkas -és váll lapok jó kifejlődése elsősorban az egészségi állapot és tréning kérdése, vagyis nem szorosan véve örökletes. Inkább helyes táplálással és megfelelő tréninggel lehet a kívánatos formát elérni. 

A testtömeg öröklődése is több gén együttes hatására érvényesül, ugyanakkor a környezet realizáló hatása is döntően megnyilvánul. Ha megvan az örökletes tényezők együttese, a jobban táplált kutyák realizálni is tudják a bennük rejlő képességeket.

A viselkedés és intelligencia örökölhetősége

A magatartási és intelligencia megnyilvánulások örökölhetőségének megállapítása meglehetősen nehézkes. Nehéz objektíven lemérni egy kutya intelligenciáját, kezdve onnan, hogy a mérő feladat sem lehet egyértelműen alkalmas, mert míg egyes fajták bizonyos feladatok “megoldásában” jeleskednek, addig más feladatokkal nem boldogulnak. Ettől még nem buták. 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedésbeli sajátosságok örökölhetők, hiszen a speciális célokra igénybe vehető fajták állandó, és generációról generációra tovább vitt jellegzetességei arra mutatnak, hogy a környezeti feltételek mélyen megalapozott átörökíthető lehetőségeket bontakoztatnak ki. Egy-egy magatartási jellegzetességet egységenként kezelve, bizonyosak lehetünk benne, hogy szelekcióval pozitív vagy negatív irányban befolyásolni lehet

Tenyész kiválasztás (szelekció)

Az egyedek közötti változatosság a szelektálómunka alapját jelenti. Az egyedeket, és az egymás utáni generációkat a köztük fellelhető változatosság széttagolja, mozaik-részekre bontja. Az örökletesség összekötő kapocs, az az azonosság, amely a rokon egyedek között fellelhető, amely az utódok és az ősök hasonlóságát eredményezi. 

A kiválasztómunkában a kívánt formát fellelve, az örökletességre támaszkodva igyekszünk ezt rögzíteni. A kiválasztás egy vagy több tulajdonság alapján történhet. A tenyésztő úgy dolgozik, hogy a széles tömegből, a populációból kiválogatja az elképzelésének megfelelő egyedeket. A fajtára, illetve annak egyes tulajdonság megnyilvánulásaira az a jellemző, hogy sok a középszerű, kevés a jó, még kevesebb a túl jó egyed. Ugyan így kevés a rossz és még kevesebb a nagyon rossz egyed. 

Tömegszelekciókor a szélsőségesen jó egyedeket válogatjuk ki. A szélsőséges egyedek egymás között párosítva magukhoz hasonló utódokat kevésbé adnak, hanem az utódok visszaütnek (regresszió) a fajtaátlag felé, s majdnem olyan eloszlást mutatnak, mint az eredeti szelektálatlan tömeg. 

Minél nagyobb a különbség, a fajta átlagtulajdonsága és a kiválasztott egyedek között (minél nagyobb a szelekciós különbség), annál inkább remélhetjük azt, hogy a kiszelektált egyedek utódai, a kívánt irányban eltérnek az átlagtól. Támogatja szelekciós munkánk sikerét, ha a szóban forgó tulajdonságnak igen nagy az örökölhetősége, ha biztonságosan öröklődik. Ilyenkor rövid idő alatt nagy eredményt lehet elérni.

Az átlag felé való visszaütés magyarázatot ad egy a tenyésztés során gyakran előforduló esetre: rossz tulajdonságú szülőknek is akad jó utóda, éspedig több közülük a jobb, mint amilyenek a szülők voltak. Esetükben a regresszió a negatív oldalról irányul az átlag felé. 

A rossz tulajdonságú szülők utódai azonban összességükben, öröklési anyagukban a fajta átlag alatt maradnak, s rontják a fajtát. 

A módszeres tenyész kiválasztást az egyedek tulajdonsága (fenotípusa), származása és utódainak minősége alapján végezhetjük.

Tenyész kiválasztás az egyedek tulajdonsága (fenotipusa) alapján

Mindig az volt a legkézenfekvőbb, hogy magán az egyeden tapasztalható tulajdonságok alapján juttatták a tenyésztésben előnyhöz a kiválasztottakat. A formájában, külső és belső tulajdonságaiban (fenotipusában) kitűnt s az elképzelt alakításnak, formázásnak megfelelő egyedeket igyekeztek hasonlóbb egyeddel összehozni, hogy utánuk azonos tulajdonságú utódokat kapjanak. 

Ezen módszer eredményes alkalmazásához tudni kell, hogy a siker a tulajdonságok örökölhetősége (h2) szerint változhat. A biztosan öröklődő tulajdonság esetében (rövid lábúság, fejlődési esély stb.) a szelekció biztosabb eredményt ad. 

A kevésbé öröklékeny tulajdonság esetében (rövid orr, képezhetőség stb.) az egyedek tulajdonsága alapján végzett szelekcióval nem sokra megyünk, a származás és az utódok minősége alapján végzett szelekció pontosabb, biztonságosabb eredményt ad, mint az egyedeken észlelhető tulajdonságok figyelembevételével. Még sem szabad elhanyagolni azt a lehetőséget, amit az egyed fenotípusa nyújt, mert egyszerű szelektálási alap, s ha figyelmen kívül hagyjuk, súlyosat véthetünk az életerő és egyéb, a szervezet egészét érintő értékmérők optimális megnyilvánulása ellen.

Tenyész kiválasztás a származásalapján

Az újabb kori örökléskutatás genetikai alapon okoskodva azt állítja, hogy két ismert szülő utódainak genotipusát az öröklődő faktorok kombinációja alapján fele részben határozza meg. Egy közvetlen ős szerepe tehát 1/4, és ez generációnként ismétlődik. Az utód tulajdonságának alakításában döntő módon a szülők szólnak bele. A nagyszülők szerepe már csökkent, és a III. ősi sornál tovább visszamenni semmi mást nem jelent, mint a fajtisztaság biztosítását.

forrás: HNJK honlap - nincs már meg a honlap és az eredeti forrás sem. Úgy tippelem, az írás 20 éves legalább.  2019-ben . 2010. 07. 02. a blogbejegyzés dátuma , de a régi honlapra is feltettem már.