Hagyományos képzés vagy tükör iskola?

Egy, kialakult párbeszéd hatására az idomítás, a par force fogalmak eltérő értelmezése gondolkozásra késztetett. Miért beszélgetünk mi kutyások indulatból, türelmetlenül, a másikat meg nem hallgatva egy-egy eseményről? Miért lesz vita, parázs hangulat, ha valaki eltérő kiképzési, tanítási módot ír le, vagy képvisel, mint az, amit „mi” jónak tartunk? Talán azért, mert nem is a módszer zavar? Sokkal inkább egy hibás kommunikációt tanultunk meg? Türelmetlenek, figyelmetlenek vagyunk egymással, leginkább elbeszélünk egymás mellett?

Ez lehet az egyik ok valóban. Sok beszédnek sok az alja, tartja a közmondás, így nem beszélgetünk, csak kijelentünk dolgokat. Jaj, annak, aki a tudásunkat megkérdőjelezi! Pedig sokszor csak annyi a baj, hogy fogalmakat másként tanultunk, mást értünk alatta, így már alapjaiban eltérő nézettel indítunk, hatására bosszantó, vitatkozó lesz a beszélgetés. Ez is lehet az ok, meg sok egyéb, de egyre többször kapom magam rajta, hogy számomra egyértelmű kifejezések, szavak egészen mást jelentenek másnak, mint nekem. Időnként elbizonytalanodom, mert látom a szóhasználatomkor az értetlen arcokat, írásban pedig az egyet nem értő reagálást. Így jártam az idomítás és a par force szavakkal.
Lehet, rosszul tudom? Hát nem. De ő sem, aki kijavított, mert köznapi, kutyás szóhasználatban sokszor más értelemben használjuk a szavakat, mint amit jelentenek valójában. 

Teljesen meglepődtem magam is, amikor az értelmező szótár szerinti meghatározást kerestem az idomítás szóra. Az idomításhoz a munkakutyások negatív jelzőt kapcsolnak, sok évig én is. Aztán valahol, valamikor olvastam valamit és kivettem a teljes negatív tartalmat a szóból, de magam is meglepődtem a teljes meghatározás olvasásakor. Beírtam a keresőbe és az első találat :

„Idomítás

(ang. training), a testgyakorlatokban a versenyre való előkészülés. Az I. célja, hogy a versenyző a verseny napján erejének legnagyobbját érje el és hogy a legnagyobb megerőltetésnek tehesse ki magát egészsége veszélyeztetése nélkül. Az I. szigorú egészségügyi szabályai mellett napról-napra megszabja a versenynek megfelelő testgyakorlatokat. A káros élvezetektől való óvakodás, az étkezésben, testi és szellemi munkában való okszerű mértéktartás az I. főszabályai. Az Ló-nak túlhajtása időben és gyakorlatokban épp oly káros, mint az idomítás nélkül való versenyzés. A lósportban, l. Training.

Forrás: Pallas Nagylexikon”  
   
Ezzel a lendülettel, az idomított szóra is rá kerestem:„(id-om-ít-ott) mn. tt. idomított-at. Helyesen, arányosan, illő alakban elkészített, kiképzett; valamire ügyességet szerzett. Színpadra idomított testállás. Paripának idomított ló, vadászatra idomított vizsla, kopó.”

Hmm. Na, lássuk mi a „parforce”! Első találat. Helyesen írva: Par force (ejtsd: -forsz) a. m. Erőszakkal. - P. vadászat. Forrás: Pallas Nagylexikon 

Ez a példa késztetett gondolkozásra, mer erőszaknak írta le - tulajdonképpen pontatlanul a klasszikus kondícionálással tanított feladatot . >>kutyakiképzési módszerek címszó

Parforce

Azaz a kiképzés "ősi" típusa. A kutya kényszerítésén alapszik, például az ültetést a következőképpen tanítják parforce módszerrel: a fojtóláncot viselő kutya a kiképző bal oldalán helyezkedik el lábnál. Elhangzik az "ül!" vezényszó, majd a kiképző jobb kézzel felfelé rántja a fojtóláncot, ezáltal egy kellemetlen "impulzust" adva a kutyának - ezzel egyidejűleg bal kézzel lenyomja a kutya farát, végül némi dicséret következik. A kutya igyekszik a kellemetlen ingert elkerülni, így elég gyorsan megtanul engedelmeskedni a parancsnak.

 „Parforce” Rögtön az elején már keveri a kényszer és az erőszak szavakat. Pedig a két szó nem szinonim egymással! Akkor sem, ha rokonértelmű szóként használjuk sok esetben. 

"kényszer" szinonimái:

szükség, szükségszerűség, kényszerűség, kénytelenség

"erőszak" szinonimái:

bántalmazás, agresszió, agresszivitás, terror

Mekkora különbség, ugye! Miért fontos ez számomra? Azért, mert a kutyakiképzési módszerek leírásánál rögtön beugrott a régen használt mozdulat, amit nem par force - ként határoztunk meg akkor!

Tanfolyam 1989. MEOE Pestlőrinci Kutya kiképző iskola

Nem a par force, az erőszakkal idomítás jut eszembe, erről.

Szóval az én hagyományom sose szólt az erőszakról! Viszont mindig jelen volt, most is jelen van, nem tűnt el az erőszakkal kiképzés! Mint ahogyan az erőszak sem az emberek életéből. Mindig és mindig beszélni kell róla, szót kell emelni ellene.

Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a humánus, a korszerű képzés, kutyanevelés nem a tükörmódszerrel kezdődött Magyarországon (sem.) Viszont ők jó időben, jó helyen voltak, így sok ember akaratából, tudásából összerakva sok éve jól működik a rendszer, amit létrehoztak. Az újdonság, inkább az iskolai oktatás formájában, tematikájában volt, amihez kapcsolták a pozitív megerősítés, klikker képzés elméletét és gyakorlatát! Tényleg sok újdonság és más szemlélet mód úttörői voltak, az oktatás formájában, céljában mindenképp. Persze sok más hasonló szemléletű kutyás szakemberrel együtt, mert igény volt az IPO képzés mellett, helyett, más szemléletű oktatást folytató kutyaiskolákra is. A nyitott határok, a nyelvtudás, az internet hatása meggyorsította az információ áramlást, több ember fedezte fel, hogy miért érdemes tudatos gazdává válnia.

Ám a hibákról, minden pozitívum ellenére, beszélni kell, nem szabad a szőnyeg alá söpörni a megalapozott kritikát! Márpedig a „Görbe tükör „ néven elhíresült két videót, jogosan éri kritika! Legyen itt az írás végén, hogy a kényszer miért nem egyenlő az erőszakkal . Nagyon jó írást találtam erről böngészés közben. Szekeres Juli "Szópóráz" blogjában. A kényszer nem egyenlő az erőszakkal ITT

15-20 éve több vizsgázott kutya volt?

A téma „szokásos” módon került terítékre. „Bezzeg” a rottweilerek nem vizsgáznak, nem dolgoznak, pedig kötelező lenne nekik, hiszen „munkavizsgára kötelezettek”.  Akkor, írtam, erről egy írást, http://tunde54.blogspot.com/2010/08/miert-kotelezo-munkavizsga.html majd fórumos felvetés kapcsán készült ez az összehasonlító statisztika. ADRK alomszám, született kutyák mennyisége, Ztp –n felvezetett, vizsgán felvezetett kutyák száma. Ebből kiderül, hogy gondos tenyésztés, a szigorú szabályok mellett sem lesz minden megszületett kutyából tenyész kutya és vizsgázott kutya sem. Az ADRK, Általános Német Rottweiler Klubban kiépült kutyaiskolai hálózat, segéd,  bíró képzés , tenyésztői továbbképzés és még számos szakmai rendezvény van.  Szóval rottweileres iskolák, rottweileres segédek, rottweileres bírók, rottweileres komoly rendezvények, évtizedek óta folyamatosan.

Szóval , elővettem a tenyészkönyvet , a legelsőt, amit Faussner úrtól kaptam. Elkezdtem számolni.

1989. ADRK statisztika:  397 bejelentett alom. Kb . 1500-1600 született kutya.

ZTp-n  felvezettek  475 kutyát, körungon 36-t.

Különböző szintű vizsgát tett kb. 1300 kutya. Fontos tudni, hogy van kutya, amelyik 4-5 -6-szor  szerepel a listában, vizsgázik  ugyan azon a szinten. Vélhetően ők a versenyzők.

Majd elővettem a többi tenyész könyvet is, amit már én vettem az ADRK Klub kiállításokon.

Lapozgatva a könyveket, hasonló arányokkal találkoztam. A kilencvenes évek közepén, itthon és a világon, népszerűségének csúcsán volt a rottweiler. Ezért ezt teszem ide következő statisztikának. .

1995. Itt keveset kellett számolni, volt kész statisztika.

ZTP-n felvezettek 570 kutyát kb fele visszarendelt, és bizony szép számmal nem feleltek meg (HD szűréssel, a kanok munkavizsgával , szukák többnyire vizsga nélkül, a nemek aránya kb. fele-fele) Körungon felvezettek 106 kutyát 76 megfelelt , 22 nem felelt meg és 8-at visszarendeltek. Ne feledjük, kiemelt tenyész állat minősítésért vezetik itt fel a kutyákat ! Ztp-s,  Sch 3 , SCH 1 vizsgás kutyák, kiállítási eredménnyel. A felvezetett kutyák döntően kanok!!!!  Ugye milyen érdekes? Sokszor bizonyított, vizsgát tett kutyák, rendszeres munkával, plusz felkészítéssel és még se tud jól teljesíteni a körungon!  Végül egy harmadik statisztika, 1969-ből. Hasonlítsd össze az 1989-sel! Mennyi született, mennyit vezettek fel ZTP, Körungon , milyen eredménnyel.

1969

Miért fontos ez?

Mert minden év sikeres vizsgát tett, tenyészszemlén felvezetett kutyái, az akkori tenyésztés, tenyésztési elképzelés, tenyésztés irányítás eredménye, és egyben a jövő! Hiszen az itt eredményesen szereplő kutyák, a következő generáció szülei lesznek.

Évente közzétett, bárkinek látható adatok, leírások, bírálatok.  Mit árulnak el a statisztikák még? Van egy jól szervezett tenyésztői klub, határozott tenyésztői irányítással, mely alakítja a rottweiler fajtát, amely ettől ismert és népszerű lesz. Dinamikusan és határozottam emelkedik a létszám, nő a tenyésztői kedv.

Na és egy 2004-es értékelés, bár ez nem statisztika, de sok mindenre ez is magyarázatot ad.

Merre tartasz rottweiler, mint munkakutya?

Amikor a „tenyésztési kedv” visszaesik, kevesebb a legenda. Azaz a fajtát kevesebben dicsérik.

Ettől még nem biztos, hogy temetni kell a fajtát, de az biztos, hogy csak komoly munkával lehet szinten tartani. 

Itthon?

Ezzel szemben mi itthon, csak botladozunk, erőlködünk, vívunk, háborúzunk és még az alap szakmai irányba sem tudunk megegyezni.

Miért készült az almokról lista ?

Húsz éve készült ,  a született rottweileralmok 30% át láthatod a lenti táblázatokban.

Aztán láthatod a vizsgázott kutyákat ugyan ebből .

Húsz éve volt az első rottweiler munkaverseny, talán öt kutya volt. MÁRK rendezvény volt.

Aztán „ugrásszerűen” megnőtt a versenyző, vizsgázó rottik száma. 5-6 kutya is bemutatkozott egy versenyen, úgy hogy tízezer rottweiler született egy évben. Nézd meg az albumot, van néhány írás erről az időszakról!!!Nézd a neveket, kennel neveket! Kit ismersz? Ki maradt meg? Kikhez, mely kutyákhoz köthető a mostani állomány? Milyen tenyésztés irányítás, tenyésztői elképzelés eredménye a mai állomány?Van jól szervezett tenyésztői klub? Van tenyésztés irányítás? Van nyilvános adat? Van kiépült kutyaiskolai hálózat? Van segédképzés? Van bíróképzés? Van bármilyen szakmai rendezvény , ahol a központi „szereplő” a rottweiler fajta? Ezek nem költői kérdések, egy szóval megválaszolható. Nincs.

2011. Megjegyzésem a téma kapcsán:

Időnként úgy alakul, hogy néhányan szeretnék, ha minden bajnak okozóját, bennünk látná mindenki. Ilyenkor születnek a névtelen, bátor írások, melyek arról szólnak, hogy mennyire akadályozva volt mindenki, hogy eredményes kutyás lehessen. A csillagok állása, a rossz hangulat, a csúnya rossz, bácsik nénik tehetnek erről, de még véletlenül sem az írogatók, akik az elmúlt években kitartóan tevékenykedtek, a saját maguk hasznára, még gondolatban sem a közösségért. Szóval a kialakult helyzetért nem mi vagyunk a felelősek.  Nagyon sok társadalmi órát ledolgoztunk, különböző pozíciókat vállalva, amit mindig végig is csináltunk, ha hagyták. Bizony egy Klubra se csuktuk rá az ajtót!, de a „Klub” megpróbált minden eszközzel kizárni , elhallgattatni  minket. Volt fegyelmi, tagsági viszony megszüntetése, területi csoport feloszlatása, visszahívás a vezetőségi tagságból stb stb. Valójában ezek csak apró bosszú hadjáratok  voltak, tenyésztő társainktól, kutyásoktól.   Erőfitogtatások, hogy csak  azért is megmutatja nekünk mindenki , "én különb vagyok", jobban tudom, nagyobb "hatalmi" befolyással rendelkezem.

Ezek min-mind jogtalan lépések voltak és rendre be is bizonyítottuk, hogy amit mondunk az úgy is van. Minden hadjárat a nyílt, őszinte véleményünkért indult el. Pedig mi csak szóltunk, időnként megfogalmaztuk sok ember gondolatát, ami a szervezeti élettel függött össze. Pozícióban is „csak” ennyit tettünk, végeztük, majd később már csak én végeztem az elvállalt feladatot. Mindig felvázoltuk a helyzetet, szakirodalommal érveltünk, hol valami mellett, vagy valami ellen, amit hibás lépésnek gondoltunk.  Ezzel párhuzamosan megfogalmaztuk a saját tenyésztési elképzeléseinket is. Le is mertük írni, közzé is mertük tenni különböző kutyás szaklapokban, névvel nyíltan vállalva a véleményünket !

Ma már sok esetben kutyák bemutatásával érvelünk. A számítógép és a net-segítségével fel is dolgoztam, közzé is tettem, minden eredményünket. Ezzel párhuzamosan, rengeteg szervezettel, klubbal kapcsolatos anyagot is közzétettem.  A tények makacs dolgok. Tessék arra koncentrálni és aztán lehet elgondolkozni!

Lehet nevesíteni a Klub vezetőket, a vezető hangadó tenyésztőket, vagy a csendben építkező tenyésztőket. Aztán lehet hozzátenni, az adott időszak kutyásait is. Ki milyen eredménnyel vezette a klubbot, ki vitte anyagi csődbe a szervezetet, ki kezdte és ki folytatta?  Ki nem vonta felelőségre?

Ki mit tenyésztett, hol tart ma a tenyésztésben? Milyen pozícióból menedzseli a tenyészetét? Kell -e hozzá pozíció, vagy csak elég a kutyák teljesítménye? Hmmm. Sok kérdés, de mindre ott a válasz, csak tessék nyitott szemmel látni és kutakodni.