2005-2009-ig Szervezeti élet MEOE MRK

2004-2009-ig egy választási ciklus a MEOE -MRK -ROTTWEILER KLUB ÉLETÉBEN.

Sokadik nekirugaszkodásom, hogy segítsek. Kérésre, majd közgyűlésen megszavazva vezetőségi tag lettem.Az előzetes egyeztetéskor elmondtam hogyan és milyen formában vállalom. Nem így lett és fél év múlva vissza is hívtak a vezetőségi tagságomból.  Kiderült, hogy megakadtam a torkukon.  Túl nagy falatnak bizonyultam, a szakmát képviselve.
A másik nagy közös bűnünk volt Győzővel, hogy egy fiatal kutyával ismét ringbe szálltunk, azaz növeltük a legyőzendő kutyások számát. Félő volt, hogy elhalásszuk a győztességeket. Nem hitték el, hogy nem törekszünk címekre, de nem adtak esélyt, biztos ami biztos elindult az áskálódás.

Azért ellenem, mert Győző ellen nyíltan nem mertek én meg könnyen legyőzhetőnek látszottam. 2004. erről ezt írtam .

A történet 2005-ben egy éles fordulatot vett ! OMSE tenyészszemle, annak utóélete megváltoztattta a dolgokat.  Az MRK elnöke és hold udvara, botrányt generált a tenyészszemlén.

Lejáratták a rottweilereseket, megbántották a rendező szerv vezetőjét, a bírókat, az ott kutyázó és készülő kutyásokat. Ott a helyszínen is, de aztán  széles körben terjesztették degradáló véleményüket. Net-en nyilvános fórumon egy beírás született, ami talán a legbántóbb kritika volt.  

Nem szakmai és semmi konkrétumot nem tartalmaz, csak lazán leszemetezi az ott felvezetett kutyákat. „Én azt láttam, hogy a rákospalotai hulladékégető mellet hulladékhasznosítással is foglalkoznak. Szlogenjük talán az lehetne: "egy kutya se vesszen kárba, minek ivartalanítasz, ha szaporíthatsz". Tisztelet a kivételeknek.”-majd hasonló stílusban tárgyalták tovább a témát. 

Személyesen engem is megtaláltak, hiszen rendszeresen írtam, akkor már több éve, a fórumra. Nekem más fogalmaim vannak a nyíltságról, egyenességről, a szakmáról, mint nekik, ezért rendre vita alakult ki köztünk, ott a fórumon. Az ott zajló beszélgetés hatására, vagy másért, nem emlékszem pontosan, de  Forgács Mari telefonált nekünk. Azt mondta, hogy elnézést kér az eddigi háborúskodásért, belátja tévedett és helyezzük új alapokra a kapcsolatunkat. Nem fordult elő, hogy valakinek ne adtunk volna esélyt, hogy jobban megismerjen minket, így Mari is kapott egy esélyt. Úgy volt ellenséges velünk, hogy nem is ismert minket. Annyi történt, hogy a közgyűléseken a "másik" tábor támogatójaként vett részt.  Hitte, hogy az igaz oldalon áll. Soha nem utasítottunk el senkit, ha a rottweilerről, tenyésztésről akart volna beszélgetni. Most se történt másként. Innen egy picit több információval rendelkeztem, de se egyik se másik oldalra nem álltam, csak azt képviseltem, amit addig. 
Tudtunk beszélgetni . 
A kutyákon, a tenyésztésen kívül sok minden másról is , így a klubról is, hiszen én vezetőségi tag voltam, ő meg a felügyelő bizottság elnöke. A sokadik ilyen beszélgetés után írtam meg neki, mint a felügyelő bizottság elnökének, a véleményemet, a klubról, a szabályos működés hiányáról, egy újabb szabálytalanul kiküldött közgyűlési meghívó kapcsán.  A Szervezeti és Működési szabályzat az, ami tartalmazza, hogyan is építhető fel a klub, hogyan kapcsolódik szervesen a MEOE-hez, mint önálló jogi személyiséggel nem rendelkező egység. Végig mentem a pontokon, majd összehasonlítottam a klubunk működésével. 
Bizony több ponton súlyos hiányosságok voltak. Ezt leírtam.

Március 21-én volt a közgyűlés ez a levél március 18-án íródott. Gondolom nem volt szerepe a felfüggesztésben, mert azt nem hiszem, hogy végig ment volna a MEOE hivatalos fórumain és azt sem hiszem, hogy azt érdemben bárki megtárgyalta volna

Viszont, még többször segítségemre volt, mert nem kellett mindig újrafogalmazni, amikor szerettem volna elmagyarázni, mit gondolok másként, mivel nem értek egyet. Közgyűlést megóvni, egyébként többnyire formai, alaki hiba miatt lehet. 
A felfüggesztés alatt is zajlott a klubélet, az éves tervben szereplő tenyészszemléket megtartották. A klub honlapjára felkerültek a tenyészszemle eredmények, ezzel párhuzamosan, a bizottságos HD szűrés eredmények. 
Majd 2009-ben az elnök váltásnál, eltűnt minden régi adat. 
Így erről csak kevesett  találtam meg a mentett anyagaim között. Ezen kívül nagy segítség volt a tájékozódásban, hogy Mari ment és mindenhol dokumentált. Készültek videó felvételek, képek, beszámolók. Nyilvánosságra is hozta, mert segítségemmel egyre többet és többet sajátított el, a számítógép és az internet használatáról. Én is, ő is folyamatosan tanultuk a honlap szerkesztést, videó szerkesztést, majd azt, hogy ezt miként lehet megosztani. Így a nevek felsorolásán kívül, picit több rálátásunk lett a kutyákra, tenyésztők, kiképzők szakmai munkájára.  

Na , ez nem váltott ki osztatlan sikert, mert a negatív szemléletmód, nagyon mélyen gyökeredzik rottweileres körökben.  Előttünk is voltak, akik felvételeket készítettek, de megosztani kevesen akarták és tudták. A rottweilervilág oldalain, fórumán  lehetett a legtöbb anyagot találni a Klub életéről. Nekem döbbenetes volt látni, olvasni, hogy mennyire gyenge képességű kutyákról terjesztették, hogy kiváló rottweilerek!  A sok magabiztos „szakember”, vagy annak látszó kutyás, további fejtörést okozott.
Ez majd egy másik írás témája lehet, most picit nézzünk bele a tenyészszemlék albumaiba.          , és persze a kiállítások világa se maradhat ki.

Ezek az események, az ott kapott  eredmények, annak „tálalása” bizony meghatározzák a rottweileres világ hangulatát, emberek egymáshoz való viszonyát . Meghatározó személyiség volt  ebben Mari, aki  szeret irányítani és első lenni mindenben.  Ezt ki is használták sokan.
Ebből áll a  klubélet. Tenyésztők , kutyások egymáshoz való viszonya. Meghatározó , hogy ők együtt vagy csak egymás ellen tudnak dolgozni!  
Minden klub rendezvény után, jelentősen átalakulnak a viszonyok, egy-egy nem tetsző győzelem, vagy bírálat után forrongás támad.
Az eredménytelen, vagy gyengén szereplő kutyák a  tenyész szemlén, meg harci helyzetet alakítanak ki. Ahelyett, hogy a kutyákról, a megoldásról folyna a beszélgetés, vádaskodás, egymásra mutogatás kezdődik el. Az egésznek az a végső kicsengése, hogy XY szar ember, mert csaló, a kutyája érdemtelenül nyer, na meg alkalmatlan arra is, hogy egyáltalán rottweilernek nevezzék. Persze ezt olyan tálalásban, hogy az éppen kritizáló becsületessége, kutyáinak kiválósága, kiképzői zsenialitása domborodjon ki. Ezt tudják tenni hétről –hétre, hónapról hónapra, évről évre! 

Hülye, tudatlan a bíró, nem ért semmihez, korrupt! A fricska ebben az, hogy amikor  ugyan ez a bíró , az ő kutyáját látja  legremekebb rottweilernek, neki adja a címeket, okos és szakértő! Azért a legremekebb, mert szép és X bizottságos HD röntgene van, mert ő aztán a legfontosabbnak a dysplázia mentességet tartja!

„Vezető”, kiállításon szereplő, így a köztudatban folyamatosan benne levő tenyésztőkről hangzik el a legtöbb pletyka, negatív kritika. Könnyű rájuk irányítani a figyelmet, mert mindig ott vannak, és bizony felváltva nyernek, vagy „veszítenek”. Mindig ők láthatóak a bírói körökben, mert sok kutyát nevelnek és vezetnek fel. Sok esetben nem is a sajátjukat vezetik fel, „csak” azt, amit ők tenyésztettek és „segítenek” az új tulajdonosnak megszerezni a győztességeket. Egymástól tanulják ezeket a technikákat, így hamar „ellenségei” lesznek egymásnak. Amikor „barátok" ,egymást erősítik, de bizony sűrűn összeszólalkoznak (az üzleti érdekeltségük más irányt vesz, ) 

Ilyen más irány alakult ki az MRK életében is, ami a felfüggesztéshez vezetett. Lehetett volna nyugalom és béke, de ilyenkor mindig jön a revans. Nehéz átlátni a viszonyokat, eligazodni az eseményekben, mindenki a saját igazát fújja!  Azt gondolnánk, hogy a kutyák érdekében, de nem! Egyszer csak az látszik, hogy a kutya, a fajta maga, lényegtelen mellékszereplővé vált! Kb. három mondat az, ami picit a kutyáról szól, a többi pletykálkodás , fröcsögés, a másik számonkérése! Rövid volt a felfüggesztés, nem volt idő, hogy elhaljon, lényegtelenné váljon az emberek hiúságán esett csorba, így maradt minden a régiben, csak barátságok, érdekviszonyok bomlottak fel, vagy lazultak valamelyest. 
Közzé tettem a Fórumon a jegyzőkönyveket, azt az írásom, amiben a szervezeti élet hiányosságait foglalom össze. 

Hónapok teltek el már, hogy elküldtem  a vezetőknek, de, mint a viaszról a víz lepergett róluk minden kérdés, minden felvetés.  Csak a hazugságok, a degradáló vélemények kaptak lábra és kerültek terjesztésre. Azért van pirossal kiemelve, hogy megértsék mire is kell koncentrálni, ne vesszenek el a sok betű között.
Ismét meghívót kaptam egy vezetőségi ülésre. Az előző vezetőségi megalázó helyzete és hangulata is közrejátszott abban, hogy nem szerveztem át az életemet, nem autóztam le Dunakeszire.

Azért részt vettem a Klub életében, kihasználva az internet adta lehetőséget, írásban szóltam hozzá a témákhoz. 

Nem tűnt fel neki, és gondolom a tanácsadóinak sem,  hogy a kérdések megválaszolása nem nekem fontos, nekik lenne fontos, nekik lenne segítség, ha valóban klubéletet, közösséget akarnának szervezni! 
Nem azt akartak, csak annyira belemerevedtek a saját szerepükbe, maguk is elhitték a színjátékot, hogy ők a közösségért dolgoznak. Többször értésemre adták, hogy nem kíváncsiak rám és a véleményemre, de azért én a felmerülő témákhoz hozzászóltam, leírtam én hogyan gondolom 
Volt még Marinak egy próbálkozása ,hogy a szervezet működését szabályosabbá tegye, de bizony nem kívánatos személlyé vált, ő is. Olvasd, ne legyél lusta! 

Ment a levél és jött a válasz Jánvári Tibitől. Micsoda stílus váltás ! Már nem az a példaértékű személy Mari, akit nekem követnem és támogatnom kellene ! Viszont Tíbor, már neki is utasításokat ad, kioktatja, hogy hogyan is kellene viselkednie! Igaza is van! Ő már 3-4 éve kutyázik, ő a vezető, ezért mindent tud is ! A legszorgalmasabb, a legelhivatottabb, a leglelkiismeretesebb kutyás kerek e világon, akinek a szíve a rottweiler fajtáért dobog rendületlenül. Rá aztán számíthat a Klub elnök, mert ő ott van és hibátlanul teszi a dolgát.

Ez nem ebből a rövidke levélből derül ki, de nekem olvasva még ma is a szemem elé kerül, ahogyan ez lejátszódik a gyakorlatban. Minden ilyen típusú ember és kutyás ugyan ezen az úton menetel. Nekem ma már könnyű felismerni, hiszen sok ilyen lelkes kutyással találkoztam, akik aztán egy rövidke fellángolás után el is tűntek a süllyesztőben. 

Ez alól az út alól mentes volt a munkakutyázáshoz közel álló tábor, mert nem igazán akart senki dolgozni a kutyával, így ott kezdetben még nem volt könyöklés. Persze annak is eljött az ideje és ugyan azok, ugyan olyan eszközökkel operáltak. Ugyan olyan kegyes kis csalásokkal és hazugságokkal sztárolták magukat, mint a kiállítók. Ők is a kezdőkre, laikusokra támaszkodtak, hiszen ők azok, akik bármit elhisznek. 

Nagyon unalmas, nagyon hervasztó és nagyon bosszantó dolgok ezek. ÚÚÚÚtálom, de ki nem kerülhetem, mert ilyenkor minden lehetséges eszközzel a „hatalmon” maradtak igyekeznek bosszút állni, a piti kis eszközeikkel, megnehezíteni a tenyésztést másnak!!! Nem maguknak! Na, azt nem, mert arra mindig van jó indokuk, hogy ők miért nem tartják be az általuk felállított szabályokat. Vezetőként nekik nem kunszt bármit megcsalni, kicsi hátszéllel megszerezni a minősítéseket. 

Ilyen kis piti bosszú volt 2006-ban , hogy Budapesten nem rendeztek tenyészszemlét és nem engedték, hogy az OMSE-n legyen. Volt egy levélváltása Győzőnek Kórozs  András elnök úrral ez ügyben, de ő nem kívánt beleavatkozni a klub belső ügyeibe.

Így OMSE-ra nem mehettünk. Mi mást tehettem ? Lehetett volna botrány, anyázás is, de én a békés megoldást választottam. Felajánlottam, hogy szervezek egy tenyészsemlét , a Köbányai Happy Dog Kutyaiskolán . Készült a tenyész szemléről DVD, hiszen az iskolának volt videó kamerája és Benke András kérésére, Erika, iskolánk tagja, szorgalmasan filmezett.

Eltelt néhány év amíg konvertálni, tömöríteni, darabolni sikerült a filmet, majd közzé tenni. Jól sikerült rendezvény volt. Nézd a sok nézőt, érdeklődőt! Nézd a kutyákat!  Öt Siroccó kutya volt felvezetve.  Amit később nagyon megbántam, az az volt, hogy Horváth Zoli kérésére, Fritz volt a bemutató kutya. Nagyvonalú voltam, ő meg a végén egy neveletlen, hüde értek mindenhez  „nagykutyás”.  Sose bocsájtom meg magamnak, hogy nem Úzót választottam bemutató kutyának! Teljesen mindegy, hogy valakivel korrekt vagy, és figyelembe veszed a kérését, hagy örüljön, a végén úgyis bunkó lesz. Addig vagy jó, amíg úgy ugrálsz, ahogyan "ő" fütyül. Egy dolog ami normálisnak számít rottweileres körökben, hogy kötelességed az "ő "kutyáját, az ő érdekeit képviselve kutyáznod, mert a tied csak kripli lehet, hidd el hiszen ő mondja!
Ez engem felbosszant mindig, mert rendre olyanok akarnak nekem vezényelni, akik még azért jócskán híján vannak a tudásnak.  Így jártam a 2006-os Klub kiállítással is, ahol ring titkár voltam, mert végül nagy kegyesen megengedték, hogy dolgozhassak a rendezvényükön. Nem volt Mari, aki előző évben segített a szervezésben, lebonyolításban, ezért nem ment zökkenőmentesen a dolog. Nem volt összesítő, a segítő jegyzők se voltak rutinosak, ezért néhány hiba becsúszott. Teljesen normálisan és egyszerűen meglehet ezt oldani, de valamiért ebből is hiúsági kérdést csinált a Jánvári család. Személyes támadásnak élték meg, hogy nincs igazuk.

Viszont ez egy jól sikerült, jó hangulatú rendezvény volt. Verseny az Ebdorádó kutyakiképző iskolán.
Erről is készült felvétel, de ezt nem konvertáltam és szerkesztettem.  Kulcsár Gábor , Budai Erika ott kutyázott és felvállalták a szervezést, az iskolával közösen.

Ilyen jó és kevésbé jó események zajlottak kutyás körökben.  A Klub életében jelentős változás állt be, Mari felmondta a tagsági viszonyát és sokan vele mentek. 2007-től MÁRK tag lett.  Attól az évtől, aztán szét is esett a Klub vezetése, követhetetlen volt, ki hol tart, ki kivel barátkozik, mit és kit képvisel.  Nem volt vezetőségi ülés, nem volt közgyűlés, de voltak tenyészszemlék, vizsgák, Klubkiállítás. Erről az időszakról, rendezvényekről a blogomban írtam, videókat is készítettem. A klubról is sokat írtam, sok témában a honlapomra. A vége felé  kiderült az is, hogy a gazdálkodás sem volt megfelelő.  A ciklus végére, már minden barátság, kezdeti egyetértés véget ért.

Ezt a ciklust lezáró tisztújító közgyűléssel , számomra  is véget ért a feladat. 2009. Befejeztem  a rottweiler Klubozást , és a MEOE Kuvasz klubjába fizettem be a tagdíjamat. 

A klubozást fejeztem, be, de a kutyázást nem. Soha nem fogom hagyni, hogy a tehetségtelen, rosszindulatú kutyások elrontsák az örömömet. Mostantól önző módon csak a saját kutyáimmal törődöm. Büszke vagyok rájuk. Be is mutatom őket, a magam eszközeivel, hogy mindenki láthassa, aki látni akarja. 2011-ig kitartottam. 

A sok év alatt rengeteg anyagot tettem közzé, több honlapot készítettem, sok mindent írtam a tenyésztésről, a rottweilerről, Győzővel közösen. Folyamatosan népszerűsítettük a fajtát, segítettünk a negatív vélemények , megítélések felszámolásában, próbáltunk a tenyésztésben is mankót adni, egy másfajta szemléletmódra ráirányítani a figyelmet, mint ami megszokott  kutyás körökben.  

Köszönet helyett a sanda gyanúsítgatásokra, irigységre bizton számíthatunk, ez bizony nem változott az évtizedek alatt. A klub megszüntetése is gusztustalanra sikeredett, az már csak később derült ki milyen játszmák zajlottak. Amíg írok visszaemlékezem, és és így leírva egy érdekes egyzőség ötlik a szemembe. 
Talán így lehetne megfogalmazni egy mondatban . "Háborúk a tenyész szemlék miatt törnek ki." Nyílt vagy aljas , alattomos játszmák, hogy megakadályozzák a tenyésztést  a szakmaiság köntösébe rejtve.  




2011. Morzsák a klub életéből.

Hogyan tegyél keresztbe másnak ,miközben a szakmaiság látszatát igyekszel kelteni.

A MEOE Rottweiler Klub közgyűlése 2011. augusztus 31-én a szervezet feloszlatásáról hozott határozatot. Ezt, egy fórumon megjelenő beírásból tudtam meg. Váratlanul ért, hiszen az ezt megelőző hónapokban erről még csak említés sem történt. Persze nem kell ezt velem megtárgyalni, mert nem vagyok Klubtag, így nem tartozik rám.
Ez rendben is lenne, ha a tenyészszemlék  dátumának, helyszínének  és lebonyolításának módját, nem a "Klub" határozná meg. Mivel kiharcolta magának a fajtagondozói státuszt, a klub által leadott éves terv alapján teszik közzé az időpontokat, helyszíneket.  Így van módja mindenkinek tenyészszemlén részt venni.  
Sehol másutt rottweilereknek nem tarthatnak MEOE tenyészszemlét, csak ezeken a helyszíneken és időpontban, a Klub vezetősége által leadott szabályzat alapján, amit a MEOE elnöksége elfogad.

Minden új vezetőség első és legfontosabb feladatának tartja, hogy ezt a meglévő szabályzatot megváltoztassa. Van is belőle vita, háború, békétlenség.
Aztán csak-csak nyugvópontra jutnak a dolgok és kiszámíthatóan lehet készülni a tenyész szemlékre. Bár voltak rá utalások ez az új vezetőség nem változtatott azonnal, 2006-tól 2011-májusáig nem volt változás. 

2007-ben megszerveztem, lebonyolítottam egy tenyészszemlét, mert akkor is olyan volt a „klub” hangulat, hogy Pesten nem akartak tartani. Kizárólagosságra törekedve,  más szervezetnek sem engedélyeztek ilyen rendezvényt.  
Nekünk azóta , ebben az évben  vált aktuálissá a tenyészszemle, mert szuka vonalon nem tudtuk tovább vinni a tenyészetünket, ezért a kanunk után tartottunk meg  két szukát , Viktor meg egy kant választott magának. .

A 2011. évi terv kicsit meglepett, mert Budapestre nem terveztek egy tenyészszemlét sem. Tanakodtunk, aztán döntöttünk, hogy a legközelebbi helyszínt választjuk Dunakeszit. 

2011. április 9-én Cintarella korban már elérte a minimum időt, így úgy döntöttünk őt felvezetjük a tenyészszemlén. Röntgen, felkészülés,  sikeres tenyészszemle.

Lilu és Carlos még nem fért bele az időpontba, az ő tenyészszemléjüket őszre terveztük. Szintén Dunakeszire október 8-i időpontra.

Viktor kedves invitálásra már lejárt Dunakeszire tréningezni, ezért azt gondoltam én is csatlakozom hozzájuk. Liluval rendesen szerettem volna felkészülni, ezért Kalmár Zoli segítségével kezdtük el a munkát. Hetente 1-2 alkalommal autóztam Dunakeszire. Minden rendben ment, csiszolódtunk, tanultunk szorgalmasan.  Eből az alomból több kutyással folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, jártak hozzám, óvodába, a kezdő csoportba , ők is kedvet kaptak a munkához. Mivel formailag és viselkedésben is jó képességeket mutattak, gondoltam miért ne jöhetnének ők is a tenyészszemlére? Jöttek ők is a Zolihoz tréningezni .
Nem volt tenyésztési szándékuk , de arra gondoltam, hogy ne legyen mínuszban a rendezvény, érdemes őket ide szervezni.  Elvben hat kutyánál tartottunk. Azért elveben, mert csak akkor végleges szám, ha mindenkinek rendben lesz a röntgen eredménye.  Ez a vizsgálat még hátra volt akkor.
Váratlanul, előzetes értesítés nélkül megjelent a Klub honlapján, hogy a tenyésztési szabályzat megváltozott és kötelező érvényű lesz X időponttól. A szokásos huszárcsel, hogy mindenki dolgát megnehezítsék , elkaszálják az ellen oldalt, azaz mindenkit aki más elképzeléssel akar tenyészteni, mint ők.
Kiszámítható volt, hogy tiltakozás lesz. Ment is beadvány a MEOE elnökségéhez.
Semmi nem marad titokban, mert előbb vagy utóbb valaki mesél. Hozzám inkább utóbb jutnak el az információk, mert nem veszek részt a szervezkedésekben. Az emberi oldalát figyelembe véve, no és a MEOE szabályzatait, szervezeti felépítését, a hatályos törvényeket ismerve tudom, hogy ez nem így működik, ezért az első bosszankodás után: Biztos, ami biztos alapon rákérdeztem, és közvetlenül a szervezet elnökéhez fordultam , hogyan is legyen.
Egy fél mondattal sem utalt rá hogy amegszűnést tervezik és ne is reménykedjek, hogy a rendezvény meg lesz tartva. Sőt, a MÁRK  tenyészszemléjén való részvétel lehetőségét is nyugtalanul fogadta. Nem gyanakodtam, bár picit felháborított a válasz  ennek” hangot” is adtam dezért,  készültünk tovább.
Eljött a röntgenek elkészítésének ideje is. Döntöttem és nem utaztam át a várost, vittem ahová eddig is a kutyáimat. Röntgenek rendben, majd jött a tüzelés, tombolt a nyár extra kánikula volt, ezért Viktorral tréningeztünk tovább, amíg jön a hűvösebb idő és megyünk ismét Dunakeszire.

Csakhogy  jött a derült égből villámcsapás! Megszűnt a szervezet, nem lesz tenyészszemle!  
Puff neki! Megijedtek, hogy 6 Siroccó kutyának tenyészszemléje lehet???? Inkább megszüntették a szervezetet? Vicces , de ez egyáltalán nem vicc. Eszükbe sem jutott, hogy önmagukon kívül másra is gondolhatnának, és úgy számolják fel a szervezetet, hogy senki érdeke ne sérüljön.

Saját és baráti köreik kutyáinak most nem volt szüksége a rendezvényekre és a felhalmozott pénzügyi hiánnyal megterhelt Klubra sem. Nyilván hónapok óta tartó egyeztetés folyt, mire idáig eljutottak. 
Ezek után volt még egy fórumos hozzászólás. Nem volt tárgyilagos és több ponton hazugság volt, de pont elérte a célját, mert bántó volt nagyon.
Olyan stílusban és hangnemben íródott, ami megszokott rottweileres körökben, amikor a szervezeti élet körül folyik a beszélgetés.  Nem tart régen „csak” huszonöt éve. Régen felvettem a kesztyűt, mert erős az igazságérzetem , így megpróbáltam tényszerűen érvelni. Ám, ma erre rendre azt a kritikát kapom, hogy minek magyarázkodsz! Nem magyarázkodom, csak átgondolom, újból és újból , vajon igaz lehet -e a vádaskodás. Talán rosszul kommunikálok, nem vagyok elég érthető, vagy talán túlságosan az érzelmeim vezérelnek? Folyamatosan a téma körül jár az agyam. Próbálom elhessegetni, de nem megy.
Annyiszor, de annyiszor beszéltünk már róla, az nem lehet, nem tudják az igazat?!Tudhatnák, de nem érdekli őket. Csak a  sumákolásra , a sárdobálásra koncentrálnak.

Engem miért is érdekel ez az egész?

Azért, mert bosszantó, hogy minden egyes kutyámnál, „véletlenszerűen,” pont úgy alakult, hogy nyugodtan kiszámíthatóan nem tudtam felkészülni egy tenyészszemlére sem. A részvétel, stresszt, rossz érzést okozott. Csalás, lefizetés nem az én utam, sose volt az, viszont zsarolni se hagytam magam soha! 
Ugyan abba estem bele minden kutyámmal, ritmikusan ismétlődtek a dolgok. Rita, Zami, Koxi, és most Lilu, hogy csak a sajátjaimat soroljam! Ilyenkor elgondolom, hogy nem véletlen, hogy az emberek nem akarnak tenyészteni! 
Én nem kérek baráti szívességet, nem kell mankó és elvtelen segítség. Kell korrektség, kell, hogy tisztán, kiszámíthatóan legyen esélyem felkészülni és ehhez ne kelljen szembeköpni a tükörképem, hogy meggyőződésem ellen tegyek bármit is.

Így indul el a gondolat és késztet írásra, amiből aztán ez lesz.
 http://tunde54.blogspot.com/2011/09/arra-gondoltam.html

Aztán ehhez kapcsolódik ez is,
majd természetesen a tenyésztés kérdése,
majd a szervezeti élet, ami szintén a tenyésztéshez kapcsolódik,

majd a szerepem az eseményekben



2004. Na, akkor próbáljuk kitalálni, hogy miért is szerettek volna a vezetőségből eltávolítani?!

2004.A történet ott kezdődik, hogy hogyan is került sor arra, hogy vezetőségi tagnak választottak.
A tisztújító közgyűlésre, rábeszélésre, kérésre mentünk el. Nem akartam részt venni benne, mert pont elég volt az a sok gusztustalanság, ami engem ért a „Klub” miatt. Annyira reménytelen volt a változás, és annyi sok sunyi ember, sok rosszindulattal tarkított esemény volt, hogy nem hiányzott nyakamba újra, a „Klub.” Sorozatos telefonok jöttek, különböző irányokból folyt a befolyásolás. Ilyenkor mindig Győzőt keresik meg, és vele tárgyalnak.  Az írás, az adminisztráció, ügyintézés az én posztom, így nem kerülhetnek ki engem sem, és én sem őket.
Csak kutyázgatok, de természetesen mindenről határozott véleményem van, hiszen önálló elképzeléssel tenyésztek. Sem kiállításra járni, sem vizsgázni, vagy egyéb kutyázással összefüggő tevékenységben részt venni, nem kell a „Klub” . Bármelyik MEOE szervezetnél lehet tag az ember ,ugyan azok a kedvezmények illetik meg. A szolgáltatások kedvezményes áron vehetők igénybe.

Tagként, egy lényeges különbség van, a jogok és kötelezettségek közé bekerül egy lényeges elem! Annál a szervezetnél választhatsz, lehetsz tisztségviselő, vagyis azon a közgyűlésen szavazhatsz, ahol tagdíjat fizetsz! 
Miért fontos ez?
Azért, mert ezek a fajtaszervezetek, ( klub)az adott fajta ,gondozói! Tehát jelentős hatással lehetnek a tenyésztési szabályokra és az ezzel összefüggő törzskönyvezési szabályzatra. 

Szóval, a tenyésztők nem kerülhetik ki a klubokat, még ha más szervezetnél tagok is!!!! Ezért van az, hogy minden tisztújító közgyűlés előtt mozgolódás támad. Azok is „kluboznak”, akik addig soha, vagy ritkán.

Az internet, a számítógép új lehetőség, még csak erősen ismerkedek vele akkor. Érdekes volt olvasni, hogy ki mit gondol a tenyésztésről és a tenyésztéssel összefüggő kérdésekről. Eközben mindenhol előzetes egyeztetés, kampányolás folyt, hogy mi is lenne a jó megoldás. Nem záródott még le, az FVM 64-es rendeletének MEOE-re gyakorolt hatása sem.

Mindenesetre, a felügyelő biztos, már szerette volna átadni a staféta botot. Gondolom már elfáradt, a szövevényes emberi kapcsolatok és akaratok erdejében. Nehezen, de sikerült összehozni a tisztújító közgyűlést. Nagyon kevesen voltunk, nincs róla jegyzőkönyvem, és nem is emlékszem a pontos történésekre. Viszont a jelölő bizottsági papírom megőriztem. Kérdezősködtünk a szünetben és a nyílt jelölésen ezek a javaslatok hangzottak el.
Elnökre: Bán Mihály 11 javaslat, Kalmár Zoltán 4 javaslat. Forgács Istvánné 1 javaslat Petrás Antaltól. 

Ez azért maradt meg az emlékezetemben, mert tudtam, hogy ellenséges viszonyban vannak sok éve, egy tenyészszemle bírálat miatt. Petrás teljesítménybíróként ki akart zárni egy kutyát túlzott agresszió miatt a mérésnél, és ezzel felbőszítette a Marit. Nem állt ki önmagáért nyíltan és határozottan , így sok évre szerzett egy ellenlábast.

A javaslata, gúnyból és rombolás szándékkal hangzott el. 

Vezetőségi tagra: Krausz Győzőné 5, Hemberger Lászlóné 3, Kalmár Sándor 2, Forgács Istvánné 2 Kalmár Zoltán, Jánvári Tíbor , Ringvald Leslie, Nyári Péter egy –egy javaslat.

Felügyelő bizottság elnökre: Krausz Győzőné, Hemberger Lászlóné, Jánvári Tíbor, Forgács Istvánné ezek a javaslatok hangzanak el. Első körben senki nem vállalta el a jelölő listára kerülést, de rábeszélésre Mari elvállalta.
Felügyelő bizottsági tagnak : Nyári Péter, Orsolyák Attila, Hemberger Lászlóné, Jánvári Tíborra –érkezet jelölés, de Jánvári Tíbor ,nem vállalta.

A jelölő listára aztán a következő került:
Elnök: Bán Mihály , mert a másik két jelölt nem vállalta.
Vezetőség: Nyári Péter, Krausz Győzőné, Hemberger Lászlóné , Kalmár Sándor, Kalmár Zoltán , Jánvári Tíbor, Ringvald Leslie, Forgács Istvánné
Szavazás.
Elnök: Bán Mihály. Vezetőség: Nem emlékszem pontosan, csak arra, hogy Ringvald Leslivel egyforma szavazatot kaptunk és az újra szavazásnál én kaptam eggyel több szavazatot.

Ezért végül így ált fel a vezetőség: Kalmár Zoltán, Kalmár Sándor, Jánvári Tibor, Krausz Győzőné
Felügyelő bizottság elnök: Forgács Istvánné
Mari se akarta vállalni, de mindenki rábeszélte, Bán Misi kedvesen támogatásáról biztosította.
Tagok: Nyári Péter, Orsolyák Attila, Hemberger Lászlóné (meg kellene nézni pontosan, mert nem emlékszem)

Mindig átszerveztem a munkám és autóztam Dunakeszire, hogy a vezetőségi ülésen részt vegyek.
Kellemes idő, fehér asztal, Misi étterme a találkozások helyszíne. Az első alkalmakkor úgy néz ki, hogy egyfelé szeretnénk haladni, komoly tervek szövődnek. Mindenki kedves, udvarias és nagyon egyetértő, összeszedett. Az első jegyzőkönyveket, én vezettem, majd itthon begépelem és küldtem e-mailben az elnöknek, titkárnak.

Az első kettőn nincs ott Forgács Mari, a harmadikon már igen, én viszont nem. Arról nem is készül jegyzőkönyv, és azon a harmadikon, már ki is osztották maguknak a posztokat, így lett Jánvári Tibor titkár. 

Bán első jellemtelen húzása, mert nem ezt beszéltük meg, az előzetes egyeztetésben , azt beszéltük meg, hogy titkárként segítem. Egyértelmű volt a szándék, hogy a „fontos poszt” –okon ők legyenek, mert akkor a teljes irányítás és a képzelt hatalom az övék.

A negyedik vezetőségin szintén ott volt Mari, meghívta a felügyelő bizottság tagjait is, Orsolyák Attila ott is volt. Tudtam, hogy Mari ott lesz, mert Bán Misi jelezte telefonon, hogy bár nem örül neki, de muszáj, mert kiharcolta, hogy ott lehessen. Mint felügyelő bizottság elnökének, ehhez joga is van, semmi kifogásom nem volt ellene. 
Csakhogy azon a vezetőségin már látszott, hogy Jánvári Tíborral egyetértésben át is vette az irányítást. Ez majd a harmadik jegyzőkönyv utóéletéből ki is derül. Tudom, meglepő, de amikor beléptem a vezetőségi ülésre, az ülésrendből, és a hangulatból is látszott kik tartoznak össze és mi a szándék.
Maratoni vezetőségi ülés vette kezdetét, ami, így utólag visszatekintve és olvasva Jánvári Tíbor levelét, miattam volt. Egyedül én vettem komolyan a tenyésztési szabályzat megtárgyalását. Kalmár Zoli elkészítette, Sanyi nyilván egyet is értett vele, támogatta. A többiek úgy csináltak mintha érdekelné őket és szeretnék, ha ez bevezetésre is kerülne.

Az is nyilvánvaló volt, hogy a csapatban én vagyok a kakukktojás, nem tartozom közéjük, nem vagyok barát. Azt tudni kell, hogy Forgács Mari akkor már 9 éve harcolt ellenem, minden eszközt és lehetőséget megragadott, hogy keresztbe tegyen nekem, lejárasson, eltávolítson.

Nem ismert, soha nem beszélgettünk, csak közgyűlésen, rendezvényeken futottunk össze. Hallomásból és tenyésztői körökből volt befolyásolt, még Szolnoki Gábor egyik híveként. 

Nem sikerült végleg eltántorítani, mert mindig talpon maradtam. Ott akkor, egy újabb meccs vette kezdetét új támogatókat maga mellé állítva. A jegyzőkönyvben le is írtam, mi történt aznap, ici- picit megfésülve összefoglaltam eseményeket, hogy ne tűnjek nagyon udvariatlannak, de azért a lényeg benne legyen. Akkor még naivul azt hittem, Bán Misi legalább mellettem áll. 
Nem állt, de ez csak lassan vált nyilvánvalóvá.

A harmadik jegyzőkönyv,(de negyedik vezetőségi ülés) ami kiverte a biztosítékot.

Valójában a gond az volt, hogy a terv „kiszivárgott” és megindult a mozgolódás tenyésztői körökben. A szokásos háttér informátorok, jól értesülten elkezdtek manipulálni mindenkit. Beindult az össznépi pánik és áskálódás.

Azt tudták, hogy én komolyan gondolom a teljesítmény elbírálását, és a teljes nyilvánosságot is. Az is sejthető volt, Kalmár Zoli, Kalmár Sanyi, így velem együtt már túl erős egy csapatban, mint munkakutyás. Félő volt, hogy a szigorítást valóban végrehajtjuk és minden nyilvánosságra is kerül.

Kit tudott Mari a legkönnyebben maga mellé állítani? Hát a kezdő kutyást ! Jánvári Tibor, Jánvári Marica hamar barátja lett. Martinus és Calibra kutyákkal érték el sorra a sikereket, győztességeket a kiállításokon.
A többiek azt hitték, hogy tudják kezelni Marit, nekik nincs mitől tartani. Tévedés volt, de ők még ezt nem látták, nem hitték el, hogy böjtje lesz még ennek. Mindenki csak annyit látott az eseményekből, hogy nekem személyes gondom van Forgács Marival.

Közgyűlést terveztünk, ahol elfogadásra került volna az új szabályzat és minden egyéb átalakulással összefüggő kérdés. Én ugyan megkérdeztem, hogy ezt az új szabályzatot, kinek és hogyan akarják kötelezővé tenni, de semmit nem hallottak meg. Valamiért azt képzelték, hogy egyedül nekünk nem sikerülne, a mi kutyáink biztos fenn akadnának a rostán. Holott ez a többieknek és nekik, nem lett volna jó, mert mindenkinek komoly gondjai voltak a kutyái wesen-ével, munkaképességével ,és minden idegszáluk tiltakozott a nyilvánosság ellen. 

Sok botos, lövésfélő, gyáva, puhány kutya volt, akik komoly kiállítási címmel rendelkeztek. Szomorú dolog hogy idáig jutott a tenyésztés, de én mégis azt mondtam: A felülbélyegzett, ellenőrizetlen állományt semmilyen szankció nem érinti, így szerintem értelmetlen a tenyésztőkkel háborúzni, őket még nagyobb költségekre kényszeríteni. Nincs megfelelő háttér, a kötelező szabályok betartásához, és semmilyen előnyt nem élvez az, aki sokkal többet vállal. Hiszen a kereslet az olcsó, ingyen kutya felé tolódott el, már régen. 

Teljesen mindegy mit mondtam, ők tudták, hogy nincs igazam, úgysem az lesz, amit én elképzelek.

Ők döntenek, és úgy ahogyan nekik jó!

Meg is kaptam hamar a felháborodott levelet Jánvári Tibortól, a jegyzőkönyvről.

Nyugodtan és röviden válaszoltam, nem akartam felvenni a kesztyűt. Itt a válasz.
Azért jeleztem Misinek írásban is, mi zajlik. Itt olvashatod.

Nem hittek nekem, nem álltak mellém. Sőt! Nagyon rendben levőnek gondolták, ami zajlik. Egyet is értettek vele. Nagyon hamar kiderült számomra mi folyik és megmondtam, hogy én ezt nem csinálom végig még egyszer. Csernák-Haás, Szolnoki –Petrás , Hajdú - Péter Attila irányította stáb ugyan itt tartott , ugyan ezeket az eszközöket használta, és ugyan így hazudozott a szakmai útról, arról, hogy mit is fognak csinálni, közben nem tettek mást, mint építgették a saját karrierjüket, menedzselték a kutyáikat. Szóval, ezt nem, ilyen formában biztos nem fogunk jól együttműködni!

Mindig elkövetem azt a hibát, hogy azt hiszem, ha valaki, valamit félreért egy részletesebb magyarázat után megérti.
Ezért mégiscsak picit részletesebben is válaszoltam Jánvárinak.

Megjegyzés 2011. október 3. Miért íródott a kísérő szöveg jegyzőkönyvön kívül? Döbbenetes volt hallgatni és végig ülni, hogy csak pletykálkodnak és kibeszélnek mindenkit a háta mögött. Volykáék, Nyáriék, Hembergerné, Szkablé, mi és a kutyáink a leggyakrabban elhangzó nevek. Kutyák, kennelek, bírók degradálása. Mintha megállt volna az idő, ugyanaz, mint Csernák, Szolnoki, Hajdú idejében, csak a szereplők mások. 

Vacsora és borozgatás után, kiderült az eredeti szándék és motiváció. 
Én meg nagyon nem akartam ebben ismét részt venni. Hiszen ugyan ezt csináltam végig Hajdú Sándorral és Péter Attilával. Egy elnök, akit egy olyan titkár támogat, aki kezdő kutyás és fogalma sincs semmiről. Végig gondolva, ezt megelőzően is így zajlott mindig. Kicsit rutinosabb kutyás, aki maga mellé állít egy kezdőt, aki fellelkesül, de a kiállításon kívül semmi nem érdekli őt, mert az ottani siker varázsolta még csak el. Azt gondolja, hogy a tenyésztésben is így lesz jönnek a sikerek, hiszi, hogy ő csak jót fog tenyészteni. 

 Miért az elnök és a titkár személye fontos? 

Azért, mert a MEOE szabályzata és gyakorlata szerint, csak ők ketten intézkedhetnek és hozhatnak döntéseket, minden kérdésben. A gazdálkodás is rajtuk áll vagy bukik, hiszen bármilyen költség kifizetése kettőjük aláírásával történhet meg. Én tudtam, hogy el nem engedett tartozással, esély sincs a valódi szakmai munkára, hiszen minden tervhez, komoly rendezvényhez pénz kell!!!! Na, az, ami akkor nem volt, csak az elképzelés, hogy majd mindent a tenyésztőkkel fizetetnek meg. 

Magasabb tagdíj, plusz pénzek beszedése, ilyen- olyan indokkal. Fedezési jegy, alombejelentő jegy , HD regisztrációs díj, magasabb tenyészszemle, vizsga díj, chip stb.stb. Az idő aztán be is bizonyította, hogy semmilyen szakmai dolog nem motiválja, sem az elnököt, sem a titkárt. Egyedül Kalmár Zolit motiválta volna a szakma, csakhogy ő meg még nem látta mi zajlik valójában.

Ők, természetesen dolgoztak, szervezkedtek tovább. Én még tettem a dolgom és elkészítettem a
közgyűlés meghívóját, amint ígértem.

Volt még egy vezetőségi ülés, vagy tán kettő, ahol még kísérletet tettem, de aztán Mari erőszakos nyomulását látva és Bán hazugságait hallgatva, jellemtelen megnyilvánulásain felbőszülve „rájuk csaptam „ az ajtót. Pont ez is volt az eredeti céljuk, én ne legyek ott.

Az eseményekből és a beszélgetésekből kihagytak, rendre más történt, mint amit megbeszéltünk az elején. Mindig elmondtam Misinek mi a véleményem, de valójában nem érdekelte. Többnyire Győzővel beszélgetett. Egészen más időpontban és egészen más napirendi pontokkal hirdették meg a közgyűlést. Természetesen hétköznapra és nekem pont a munkaidőmben. Nem mentem el. Győző sem.Néhány hónap alatt nagyon távol kerültünk attól, ami egy normális klubhoz vezetett volna. Semmi nem volt szabályos és senki nem volt korrekt.

A közgyűlésen Szaicz Gábor, volt az előretolt ember. Fellegvár Rott Thunder és Blackreisen kutyája volt. (van még Szaicz ma, mint kutyás!?) Kiállítási karrier, tenyésztői támogatás, lelkesedés, nagy hang, befolyásolhatóság barátnő által, minden együtt volt, hogy megtegye a javaslatát, miszerint én csak árthatok a klubnak, hívjanak vissza a vezetőségből. A közgyűlés döntött. Visszahívtak a vezetőségből.

Én is, döntöttem, hogy Bán Mihály egy jellemtelen hazudozó. Nem fogok magyarázkodni, győzködni senkit sem, született az elhatározás. Tudtam, hogy most kell nagyon határozottan helyre tenni mindenkit. Pont elég volt a mocsokból. Győző segített és jogi segítséget is igénybe vettünk. Minden jogi lépést megtettünk, úgy ahogyan azt a törvény előírja, mert éppen ideje volt, hogy befejeződjön a mocskolódás, rágalomhadjárat.

Majd még egy, mert természetesen nem izgatta őket fel, hogy jogtalan lépés tettek és kértem valamit.

Hiába kapta kézhez az elnök, Dr Pozsonyi Anikó, MEOE jogásza, által írt levelet is. Teltek múltak a hónapok és mivel közös ellenségük nem maradt ( én) egyszer csak kiderült, hogy mégsem olyan nagy barátok, mint hitték.

Zajlottak a tenyészszemlék és bizony Mari és baráti köre kutyái sorra buktak (volna, ha hagyta volna!  Rögtön kiderült, hogy az új tenyésztési szabályzatot a MEOE elnöksége nem hagyta jóvá! Felügyelő bizottsági elnökként, rögtön a tettek mezejére lépett, és harcba szállt a szabályos működésért. Meg is született a döntés, ki is harcolta.

Mi meg itthon, jókat kuncogtunk, hogy nem sokáig tartott a barátság és az egyetértés, egy év se telt el.
Győző ki is találta hamar, hogy akkor mi most tenyész szemlére megyünk, itt a remek alkalom, Úzó két éves. Sem fedeztetni, sem tenyészteni nem akartunk vele, hiszen az anyja, apja, testvére volt itthon, de miért is ne? Döntött Győző, hiszen Úzó az ő kutyája. Elvittük, röntgenre, majd beneveztük a tenyészszemlére.
Nézd a dátumokat, ha kételkednél a hirtelen jött ötletben! Értesítés dátuma -röntgen igazolás dátuma -Úzó ! tenyészszemle papír dátuma! 2005.11.24-2005.11.28-2005.12-03- !

Klári is jött velünk Tessaval. Elvitte röntgenre, benevezte, felvezette. Nem gyakoroltunk, nem készültünk célzottan, csak annyira, hogy természetes módon iskolába jártunk hétvégén. Tessáért izgultunk egy kicsit, mert ő egy éves koráig mentőkutyázott, így az őrző-védő képzés ,teljesen kimaradt nála.
Hatalmas botrány kerekedett a tenyészszemlén, amit ugyan nem mi generáltunk, de Győző reagálása
mély nyomott hagyott, amikor meg akarták ismételtetni mindenkivel az őrző-védő részt.

Egy évvel később erről így írtam  Jó is elolvasni a régi leveleket, írásokat, mert segít emlékezni. Bizony már elfelejtettem, hogy a Klub kiállításon zajló események is közrejátszottak abban, hogy a  baráti viszony bomladozott. Nem úgy alakultak az események, ahogy Mari elképzelte. A győztességekből kimaradt!  De nem csak ő, mások is nehezményezték, hogy "Kalmárék" taroltak, saját maguknak hívtak bírót és azt befolyásolták ! 

Ez mindig tipikus reagálás, hogyan is felejthettem el?! Hiszen Mari egyedül kevés lett volna, támogatói voltak a szintén elégedetlen kiállítók.

2005-ös OMSE a tenyészszemlétől más időszámítás kezdődött, felpörögtek az események, hadiállapot alakult ki a Felügyelő bizottság elnök Forgács Mari és a vezetőség között.

Beadvány született a MEOE elnöke felé, aki aztán egy egyeztető tárgyalást kezdeményezett.

Sikertelen volt az egyeztetés és márciusban jött a vezetőség felfüggesztése. Sem én, sem Győző nem írtuk alá a beadványt, hiszen csak jóval később szereztünk tudomást róla. Mindig van aki mesél, de ez már egy másik történet.
A rottweilervilág fórum oldalain megtalálod, az akkori beszélgetést erről a témáról. Nem található meg, már az oldal sem, az oldal tulajdonosa elveszítette az érdeklődését a rottweiler iránt, vagy magánéleti változás állt be? Nem tudom , mert nem is érdekelt már.   
2011. október. 03.