Állomány szintű tenyésztés, fajta gondozás

A tenyésztés egy szakma, aminek a törvényszerűségeit érdemes figyelembe venni. Ezért a törzskönyvezés minden fajtában egy séma szerint zajlik. A tenyésztőkön múlik, hogy az adminisztratív adatrögzítést milyen minőségi tartalommal töltik meg. A minőségi tartalom a teljes populációt tekintve derülhet ki, egy- egy sikeres kutya nem ad képet a teljes állományról, mint ahogyan egy rosszul sikerült kutya sem! 

A tenyéssz partnerek, de egyes kutyák tenyéssz értéke az utódok minőségéből vezethető le. A tenyéssz érték akkor magas, ha kevés hibás utód születik, az almok kiegyenlítetten jónak mondható. Ez igaz az első, a második, sokadik generációra is. Viszont sose jutsz el odáig, hogy valódi, mérhető tenyésztési eredményed legyen, ha az utódokat nem tudod nyomon követni. Márpedig, a törzskönyvnélküli utódok nem nyomon követhetők, mert egy idő után senki nem emlékszik a pontos születési dátumokra, alomszámra, ősökre és az alomban látható hibákra, de a csupa pozitív eredményre sem. Saját magad számára vezetsz kennel nyilvántartást, a törzsállományod és a tenyésztési eredményed nyomon követésére, de az csak annak lesz látható, akinek te láthatóvá teszed.

Az FCI rendszerű adatbázisba nem kerül be.

Így senki más számára nem elérhető tenyészállatként, mert a fajta törzskönyvében nem rögzítik az adatokat, FCI rendszerben kiállításra se mehet, tenyész minősítő bírálatokon se vehet részt. A rottweilerfajta törzskönyvének megnyitása az FCI - MEOE rendszeren belül, 1971-ben történt Magyarországon.(ami sok évtizedes, nyomon követhető állományt takar)   1985-ig a szakma szabályai szerint zajlott a vezetése. Abban az időben ugrásszerűen megnőtt a tenyésztési kedv. Követhetetlenné és átláthatatlanná kezdett válni a tömeges kutyaszaporítás.

Sajnos, az akkor még egyetlen, hazai FCI tag tenyésztő szervezet-MEOE, anyagi bázisa úgy tudott megteremtődni, hogy a tömegtermelést segítette elő. Ez magával hozta az osztódást is, mert az anyagi lehetőségek ígérete miatt, mindenki mese alak-Dagober bácsiként- kezdett viselkedni. Fő motivációként a pénz lépett előtérbe amiért  a kapzsik ölre  mentek rendre. A szervezetek bevétel szerző tevékenysége szép lassan megette a szakmát.  

A szakma eltűnésével, aztán a bevétel is csökkenni kezdett, de ez csak két évtized után vált mindenki számára nyilvánvalóvá. Addig az előző évtizedek felhalmozásai még kitartottak, úgy az erkölcsi, mint anyagi téren. Mára az erkölcsi hitel teljesen elfogyott, az anyagiból még telik a látszatra, egy szűk réteg profitálni is tud belőle.

Rottweilerben, ma csak egyéni sikerek vannak, a közösségi kutyázás gyakorlatilag meghalt. Osztódott, aztán jelentéktelen pici egységekké forgácsolódott, majd egyéni sikerek kiszolgálóivá vált. Röviden úgy jellemezhetném, hogy  csendes állóháború zajlott, néha tűzszünetekkel tarkítva. A háborúnak érdektelenség miatt vége, de vannak nyertesek, a határainkon túl, akik előbb elhalászták a győztességeket, most meg az adminisztrációból befolyó pénzt is! Valahol elfelejtődött a nagy szakmaiságban, hogy a törzskönyvezésből, az ahhoz kapcsolódó kiállítások, rendezvények, vizsgák, tagdíjak bevételeiből lehetett állományszintű fajtagondozást folytatni! A tenyésztők munkájára lehetett építkezni, hiszen ők költöttek a hobbijukra és azok is akik tőlük vettek kutyát. Munka mellett tenyésztettek, amiért megdolgoztak  azt  fektették be a saját állományuk építésébe.  Fejlődtek, fejlesztettek, jó kutyáikkal népszerűsítették a fajtát!

Bizony a tankönyvet is elő kell venni! Az állattenyésztés egy szakma! Valódi, mindent átfogó ismeretre csak tanulás útján juthatsz hozzá. 

Dominancia, alárendeltség, vezető és követő.

Ez a téma mindig aktuális és sok félreértés forrása. Megfogalmaztam kicsit bővebben, mikor eluntam megmagyarázni, hogy a dominancia, nem durvaság, nem verekedés, nem harc, nem folyamatos küzdelem.

A hétköznapi helyzetekben, vegyes kutyás csoportokban ritkán akad össze sok domináns, vezetésre termett rottweiler, vagy kutya. A tüzelés, az etetés se kavar be, hogy ezért naponta rettegni kéne! A falkarend, a falkateória csak egy szép "mese”, nem kell, hogy az határozza meg a mindennapjainkat! Megtörni, leverni, terror alatt tartani felesleges, annál okosabb intelligensebb a valóban domináns kutya, a gyenge meg súlyos károkat szenved a durvaság miatt. Alázatos kutya sose volt cél, remélem, soha nem is jutunk el odáig!

DOMINANCIÁT MUTAT - nem biztos, hogy domináns jellem! - nem akar ölni! - nem törekszik falkavezérségre!- nem veszi át az irányítást! Pláne nem a kölyökkutya! Nevelni kell, irányítani, kiképezni, biztosítani neki a mozgást, feladatokat, ami leginkább a munkakutya lételeme "a szellem és a test edzése " napi feladatokban.  Aztán felnő és egy csodálatos eb, családi, kísérő, sport és akár "munka" kutya is lehet belőle. Az egészséges, jó rottweiler csak fizikailag nehéz eset. Nem könnyű odébb tenni, felrúgni se lehet, földre teperni meg végképp nem egyszerű. Az agresszióra bátran agresszióval felel. Ésszel, türelemmel párosult határozottsággal, időben adott kontrollal, hamar tanul és a gazdájának könnyen kezelhető kutyájává válik! Ha neveled, tanítod, foglalkozol vele, nem hanyagolod el a kölyök és fiatalkori szocializációt sem, a kezdeti nehézségeken túljutva nagyon élhető kutyád lehet!

A rottweilerről a domináns, erős, rettenthetetlen harcos képe rajzolódott ki, ami mára már egyáltalán nem igaz általánosságban a fajtára! A standard is megváltozott, alakítottak rajta, a kor igényeihez, de ezt senki nem veszi figyelembe és a régi legendához igazodva kezelik a kutyákat. Mumusként rajzolják le, a magabiztos határozottságot mutató rottweilert és okoznak hatalmas kárt az újdonsült gazdik lelkében, majd hülye tanácsokat adva, kárt tesznek a kutyában is. Valóban domináns, karakteres, vezető típusú kutya kevés van. Kiugró egyéniségek még ritkábban, a dominanciát is jól lehet kezelni, mint tettük ezt bármikor. 

Legyen itt a dominancia meghatározása + témához kapcsolódó két link  - Fölérendeltség,irányító jelleg "Fontos tudnunk, hogy a farkasok esetében létezik egy bizonyos “tulajdonosi terület”, melyen belül az egyedek a hierarchiában betöltött szerepüktől függetlenül minden fajtárstól megvédik táplálékukat. Ne felejtsük el azonban, hogy a kutya és a farkas ma már elsősorban épp viselkedési különbségeik miatt – két külön faj, így a kutya viselkedésében számtalan olyan szelekciós hatás is érvényesül, amely a háziasítás és a fajták kialakítása során jött létre." 

Ennek a gondolatnak a folytatásaként, saját tapasztalatomról írok, mert átgondoltam, hogyan is volt régen a kezdetekor, miért változott és ez hogyan befolyásolta a kutyák egymáshoz való viszonyát. 45 éve tartunk rottweilert, én egy domináns kanon keresztül ismertem meg a fajtát, hozzá csatlakoztak később, a további rottweilerek, mert tenyésztésbe fogtunk. A régi ajánlás szerint a rottweiler természete. Mindig segíti gazdáját, és együttműködik vele. Természetét a munka fejlesztette ki és nemesítette. A rottweiler odaadó, hűséges, szófogadó kutya, amelynek vérmérséklete közepes, és közepes az élessége. Bátor, sokáig meg tudja tartani nyugalmát, de azután villámgyorsan és tekintet nélkül támad. Harci készségét a harcban lelt örömmel párosítja, azonban hamarosan nyugalmi állapotba megy át. Az idegrendszer erősségét mutatja minden helyzetben, de se nem láncos, se nem ól kutya! A fogság rontja a természetét. Mindezeket a tulajdonságokat szem előtt kell tartanunk, ha rottweilert akarunk tenyészteni. A rottweiler helye ott van, ahol nem csak a külső és az elegancia számít. A rottweiler tulajdonságai élesen elhatároltak. A bizalmatlanság (úgy, mint más fajtánál) nincs nála erősen kifejlődve. Figyelemmel, de fenntartással viselkedik minden iránt, ami idegen. Igen tanulékony és jól alkalmazkodik a környezetéhez.

A munkabírásra tenyésztették ki, és fejlődésének minden szakaszában tulajdonképpen szolgált. Feltűnő vonása, tekintettel, arra, hogy nagy kutyáról van szó- az összeférhetőség, mely nagy türelemmel párosul. A rottweiler kemény kutya. Keménynek azokat a kutyákat nevezzük, melyek hamar elfelejtik a kellemetlen és fájdalmas élményeket és további fejlődésüket az előbb említett élmények, nem befolyásolják.

Arnold kutyánk valóban domináns kan volt, és ezt nem csak mi képzeltük így, hanem minden helyzetben be is bizonyította. Az őrző-védő munkában, a hétköznapi helyzetekben, akkor is, amikor spontán védeni kellett. A kutyák felismerték benne az erőt, és csak igen ritkán került sor összetűzésre, idegen kutyákkal. Akkor sem harapott, de feldöntötte a kutyákat, maga alá gyűrte, ráfeküdt, morgott, majd, amikor a kutya megadta magát, azonnal le lehetett hívni róla és nem is foglalkozott tovább az ebbel. Ahol ő megjelent kérdés se volt, hogy ő irányítja az eseményeket, nem egy másik kutya. Pózolt, állt és a kutyák elfordultak, a gazdák irányt váltottak. Mi meg sétáltunk nyugodtan tovább.

A fajtaleírásban szereplő eb képe tökéletesen ráillett a mi kanunkra, már, amikor elolvastam és elkezdett érdekelni a fajtaleírás, hiszen tenyészteni kezdtünk. Elfogadtam, amit abban az időben mondtak róla és nem kérdő jeleztem meg, hogy a tulajdonságai fajtatulajdonságok. (1971) A "rottweiler" ilyen.  Magabiztos, határozott, születetten jó őrző-védő képességekkel rendelkezik. Domináns kan, ezért néhány alapvető szabályt be kell tartani, az etetésnél, a kutyákkal, idegen emberekkel való viszonyban, de velem ő egy kedves bájos maci volt. Aztán lett másik kutyánk, másik rottweilerünk, előbb egy szuka, aztán kan, aztán szuka, de a PARVO tarolt nálunk. Néhány év múlva folytatódott a sor Arnold fiával, aki szintén domináns, határozott kutya volt, ugyan olyan jó őrző-védőben, a hétköznapi helyzetekben, mégis lágyabb, hajlékonyabb, együttműködőbb kutya volt.

Kutyákkal való viszonya is hasonló, mégis más, mert egy fiatalkori negatív esemény miatt, verekedősebb lett. 9 hónaposan három korcs közrefogta, megtámadta és a gazdájuk meg husánggal leütötte. Kezdeményezni ő sem kezdeményezett verekedést, de Ő bizony a támadó kutyát azonnal leteperte, harapással tartotta sakkban. Ám ő is lehívható volt azonnal. Ezek nem voltak igazi csaták, a rottweiler erőfölénye nyilvánvaló volt. Az igazi megjegyzésem magyarázatra szorul, mert csak később értékelődött át a szemünkben, milyen is az, amikor a másik kutya egyenlő eséllyel harcol!

Az első nagyon komoly verekedős eseményt két rottweiler kan produkálta egy séta alkalmával. (1981.)  Az egyik hatéves, a másik 1 éves volt! Azt gondolnád, hogy a hatéves simán nyert, hiszen az egy éves nem lehetett komoly ellenfél. Nem így volt! Bizony harc volt a javából, ami tökéletes meglepetés volt, mert az öreg kan domináns, rutinos eb volt, sose kellett igazán küzdenie. Ritkán előforduló csatából mindig győztesen került ki, valójában nem is kellett nagy erőfeszítést tennie.  A rendre utasított kutyák visszavonulót fújtak, később kerülték a vele való összetűzést.  Ezzel az ifjú kannal sem tett mást, csak egy laza pózolással és morgással helyre akarta tenni. Csakhogy az ifjúnak esze ágában sem volt tisztelni őt és elfogadni a fölényét! 

Nagyon komoly csata alakult ki! Persze nem érhetett véget megadással, mert nincs az- az ember, aki kivárja azt, ha lát két rottweilert komolyan verekedni. Győző valahogy szétparancsolta őket, én meg reszkettem, mint a kocsonya, mert döbbenetes élmény az ilyen. Nagyon oda kellett figyelni rájuk, de egy darabig sikerült megelőzni a további összetűzést, de komoly koncentrációt igényelt kormányozni őket.  Én nem is vállalkoztam rá. Akkor lehetőségünk volt kennelben tartani őket. Így nem is dőlt el a meccs soha, mert mi az elkerülést választottuk.  Szét zártuk őket és külön - külön foglalkozott Győző velük.

Második meghatározó élmény.

Második nagyon komoly verekedős esemény 1984-ben zajlott, Arnold fia Crisztosz és Ali között. Crisztosz 4 éves, Ali hét hónapos volt. Sose hittem volna el, ha nem élem meg, hogy a hét hónapos kutya komoly ellenfele volt a négyéves, rutinos verekedő kannak!  Ali nem csak tudta hogyan kell, de nagyon élvezte a verekedést. Öt hónaposan vette meg Győző, két hónapot a bátyjánál volt kertes házban, de hét hónaposan muszáj volt hazavinni Crisztosz és Gabi mellé. A második nap, már úgy döntött, hogy nem ismeri el Crisztosz fölényét. Győző megoldotta, egy darabig sikerült tartani az egyensúlyt, de aztán végkép nem.

Ismét költöztünk, kertes ház, kennel, egyéni foglalkozás. Később lett több kanunk és több szukánk, de azonos nemű kutyákat nem tudtunk együtt tartani. Korban mindig eljött egy pont, amikor a kanok is és a szukák is összeszólalkoztak, és nem állt meg a dolog a zajos odakapásnál, de komoly verekedés alakult ki. Mivel a harc komoly volt, sose vártuk ki a végét (nem mertük) szétszedtük, szétparancsoltuk őket.  Kennel és egyéni foglalkozás, volt a menet attól a naptól. Azóta van négy részre osztva a kertünk, mert "vetésforgóban" játszottak kettesével a kertben.

Így ment ez az " újkori" történelemig. 1992, amikor Vanda kutyánk három lánya együtt nevelkedett, majd Rita kutyám, lányai, fiai szintén együtt és az öregekkel párhuzamosan. Kennel és egyéni foglalkozás, sétáltatás, kutyaiskola rendszeresen egy hétvégén sem maradt el, de a kutyák viszonya más lett és az azonos korú kutyák párhuzamos nevelése ráirányította a figyelmet az eltérő jellemek, a rangsor alakítás kérdésére. Az almokban, már egészen fiatalon 4-5 hetesen tetten érthető a különbség, de a tanulás, a környezet befolyása később nagyon meghatározó! Így, válik igazzá, hogy az alap képességekkel születik a kutya, idegrendszer típusa, öröklött ösztönös adottságai is állandó, de a nevelés a végső eredményt, erősen befolyásolja. Végleges jellem, felnőttkorra alakul ki, de azt csak a gazdája tudhatja igazán. Az emberek csak egy látványra reagálnak, abból ítélkeznek. Amit az emberek látnak a kutyából, amit arról a viselkedésről gondolnak, ahogyan jól, vagy rosszul értékelik, az lesz számukra a kutya, a rottweiler. A legrosszabb, amikor a kutyát a hiedelmeik alapján nevelik, ahhoz igazítják a kiképzést és csodálkoznak, amikor a kutya másként reagál, mint ahogyan azt elképzelték.

Sok fejtörés után aztán a tudomány adta meg a választ, miért volt ilyen éles különbség a kutyák viszonyában. Hiszen mi állandó módon neveltünk, egyforma elvárással voltunk a kutyák felé. Mégis csökkentek az összetűzések és más volt a kutyák egymáshoz való viszonya.

Az első húsz év tapasztalata, a kutyák viszonyában, inkább a fogságban élő farkasokhoz hasonlított. „Ahogy az utódok ivaréretté válnak, elhagyják a családot, így csak a szaporodó pár tekinthető a családi falka állandó tagjának. A fogságban tartott farkasoknak ilyenfajta elvándorlásra nincs lehetőségük, sőt gyakran nem rokon Egyedeket is összezárnak, amelyek így kénytelenek valamiféle falkába rendeződni. Ebben az esetben alakulnak ki azok a farkas falkák, amelyeknél megfigyelhető az Egyedek közti éles, alá-fölé rendeltségben megnyilvánuló viszony (alfa, béta, Omega egyed), és a hierarchiát alakító/fenntartó gyakori agresszió"

A második húsz év tapasztalat, a kutyák viszonyában, pedig a szabadon élő farkasokéhoz hasonlított "A természetes környezetben élő családi falkákban viszont a dominancia agresszív kifejezése ritkán nyilvánul meg, a szülők vezető szerepét az utódok nemigen kérdőjelezik meg. A kölyöknevelési időszak kivételével a szülők közül a nőstény viselkedik alárendeltként. Ugyanakkor abban az esetben, amikor több család verődik össze egy nagyobb falkát alkotva, már komplexebb módon alakul a hierarchia a felnőtt Egyedek és a növendékek között is."

Ez az írás is kapcsolódik a mondandómhoz.

"Ha két kutya közül mégis következetesen az egyik fél tűnik dominánsnak, másik alárendeltnek, akkor eltérő stratégiával működnek tanulási helyzetekben – derült ki Pongrácz Péter és munkatársai tanulmányából (Pongrácz et al. 2012). A domináns jószág (amelyik előbb/többet ugat, ha idegen lép a házba, a száját többször nyalogatja a másik; előbb eszik, ha ugyanakkor, ugyanazon a helyen kapnak enni, és általában győz a verekedések során) könnyebben, szívesebben tanul az embertől. A tesztben kétféleképpen lehetett megszerezni egy labdát egy eszközből. A kutyák felének a kísérletvezető az egyik módszert mutatta be, felének a másikat. Kiderült, hogy míg a dominánsok a bemutatott módszer szerint szerezték meg a labdát, az alárendeltek önálló megoldással próbálkoztak. Egy korábbi viselkedéstesztből azt is tudjuk, hogy az alárendeltek inkább kutya-központúak: ha egy (idegen) kutya mutat be egy feladatot, akkor az alárendeltek lemásolják az akciót, a dominánsok viszont figyelmen kívül hagyják (Pongrácz et al. 2008). Ezt a megfigyelést ma már kiképzők is szívesen használják: megtanítanak egy feladatot az idősebb, domináns kutyának, és később ő mutatja be azt a kiképzés alatt álló újoncoknak. Nagyon hatékony technika!"

http://kutyakutatas.blogspot.hu/2013/03/dominancia-kutyafalkan-belul.html

Pont így működtek a domináns kutyáink. A többi kutya alárendeltként viselkedett, keresték a kedvét, a ritka verekedésben mindig győzött. Idegent figyelmen kívül hagyták és nem hajtottak végre tudott feladatokat sem, másnak. Majd domináns kanunk az utóbbi években, nagy segítségünkre volt a többi kutya nevelésében. Mint ahogyan évekkel ezelőtt a domináns szuka is, aki lányait végig kordában tartotta, szelíd erőszakkal, nyugodt ki egyensúlyozott, de magabiztos viselkedésével. 

Ezt felismerve, már csak egy lépés elfogadni, hogy nem az erőszak, a durvaság, ami célra vezető a kiképzésben sem. Nem kell azért elpuhítani a kutyákat, hogy az emberek ne féljenek és könnyedén maguk alá rendeljék a kutyát.

Falkavezér leszek.

A falkavezérség, még mindig  divatos téma. Rendre belefut minden friss rottweiler tulajdonos a jól értesült  figyelmeztetésbe, hogy jaj, juj, vigyázz, mert ha nem leszel falkavezér veszélyes lesz a kutyád rád nézve!  Azt ugyan nem tudom, hogy mire alapozzák ezt a vélekedést,mert akinek csak a rettegés jut eszébe a fajtáról csak hallomásból  ismerheti a rottweilert. Bizton állíthatom, hogy  sose volt valóban erős, domináns, vezető típusú kutyájuk, se rottweilerben, se más fajtában! Akinek volt, az megtanulja tisztelni a kutyát, de nem retteg, nem fél tőle! 

Az első kölyökmorgás hallatán, mindenki verést, ütést, a kutya legyőzését javasolja. Végzetes alárendelt viszonnyal riogatják a gazdikat,  felvázolják, hogy milyen veszélyes  kutya  lesz az ebből - hiszen a rottweiler uralkodni vágyó kutya, a gazdi fejére nő hamarosan. Közben nem látják és nem is figyelik miért morog a kutya, pedig a morgás „100” okból lehet. A morgás beszéd, nem a gyilkos ösztönök megnyilvánulása!  Kb. tízezredszer írom ezt le, de nehéz a tömegek jól értesültségét felülírni. 

Jogos igény, hogy a kutya jól nevelt, az emberrel együttműködő legyen. Persze elvárás az önállóság, ha védeni kell, hiszen őrző-védő kutya. Ez nem megoldhatatlan feladat, csak ezt a kutyának tanítani kell! Nem harapni kell megtanítani, mert azt nem lehet! A fogak használata vele születik a kutyával. A jó rottweiler rendelkezik mindazon ösztönös képességekkel, amit egy őrző-védő kutyától elvárhatunk. Nem könyvből és nem verbális magyarázat útján érti meg mit várunk tőle. A szituációk kihozzák belőle az ösztönös kutya reakciókat, azaz az őt ért ingerre, ingerrel válaszol.  Ezeket a reakciókat dicsérhetjük, vagy arra állandóan tilthatunk, sok esetben bizony figyelembe se vesszük. Pedig az emberi szabályok megtanítása, a mi feladatunk, hiszen azt mi ismerjük a kutya nem! Azért kell jó vezetőnek lennünk, hogy jól tudjuk irányítani a kutyát, NEM PEDIG AZÉRT, MERT BÁRMI FÉLNIVALÓNK LENNE !

Én így gondolom.

A csoportban élő állatoknál hierarchikus rend van, mindenkinek meg van a helye és szerepe. A falka vezetője az aki kormányozza a család életét, élelemszerzését, a vadászatot. Milyen tulajdonsága van, mint vezetőnek? Okos, határozott, mindig igazságos, ö kezdeményez akciókat, jóváhagy viselkedéseket, és megtorol  engedetlenségeket, főleg olyant, ami veszélyezteti a falka életét. Nagyon leegyszerűsítve,  dicsér és büntet. De ez a két szó, valójában emberi fogalom, az állatok egyszerűen megélik a pillanatot. Jó, rossz, kellemes, kellemetlen.... Szerintem a jó vezető a "falka" tagjait egyformán kezeli, mindenkinek a megfelelő helyen kell lenni. Némi előnyt csak a tüzelő szukák és kölyköt gondozó családtagok élveznek, vagy az, aki egyenrangú fél, a vezetővel közösen irányítja a falka életét.  Ugyanis néhány éve kiderült, hogy egy szuka meg egy kan irányítja a család életét, mert a kutyák nem falkában, de családban élnek, a szabadon élő farkasokhoz hasonlóan. A domináns szuka egyenrangú társként vezető. A két vezető szorosan összedolgozik! Le kell szögeszni, hogy a kutya semmilyen emberi értelemben vett döntést nem hoz. A kutya, kutyául él és viselkedik. Viszont falkaállatként, kötelező volt betartania a falka, a család rendjét, mert ez volt a túlélés záloga. Életben maradni, utódot nemzeni, ez egy ősi ösztön, ami a ragadozó, falkaállatokban kódolva van! A falkát, a családot a rangsorban legfelül elhelyezkedő hím és nőstény vezeti, komoly rendet tartva! Rangsorban az áll legfelül, aki vezető típusú, okos, erős, domináns jellem. Na, ezt a vezető szerepet egy kutyából és emberből álló csoportban csak az ember birtokolhatja! Hiszen az ember sokkal okosabb a kutyánál, gondolkozni képes „csúcsragadozó”!  Eligazodik a saját világában, míg a kutya önállóan már nem! Eszközei révén erősebb az ember, még akkor is, ha egy nagytestű kutya fizikai fölényben van. A kutya, az ember utasításait, akaratát nem bírálhatja felül! Ösztönösen hiába érzi, hogy neki rossz vezetője van, akkor is alá van rendelve az embernek! A gazda adja az élelmet, biztosítja az életteret a kutyának! 

Miért kell megtanulni, jól irányítani a kutyánkat, jó vezetővé válni? Azért, mert a kutya akkor van a helyén, akkor kiegyensúlyozott, ha az ősi ösztönök szerint is a helyén érzi magát. A vezetőnek alárendelheti magát, kutyaként élhet, kiszámítható, aktív, nyugodt életet.

2013. március.

 

Szelekció a tenyésztésben

Gondolatok egy téma kapcsán ...
A bírói tanfolyamon dr Szemere György professzor tartott előadást az öröklődésről. Nagyon érthető és nagyon élvezetes előadás volt, mert igyekezett egyszerűen megérthető és gyakorlati példákkal, "kutyára lefordítva", bemutatni az öröklésmenetet. Bevezetésként elmesélte, hogy amikor felkészült az előadásra, keresett magyar nyelvű anyagokat, de nagyon keveset  talált, ami a kutyáról szólna. Viszont ugyan erről, angol nyelven több kötetnyi szakirodalom van, de még abban sincs minden terület feltérképezve. Természetesen a DNS, a kromoszómák, Mendel szabályokkal kezdődött az előadás, ez nem megkerülhető, hogy megértsd az öröklésmenet alapjait.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gregor_Mendel

http://hu.wikipedia.org/wiki/Genetika 

"A genetikai folyamatok az élőlény környezetével együttesen befolyásolják annak tulajdonságait vagy viselkedését. A gének kifejeződését a sejten belüli vagy kívüli környezeti tényezők egyaránt növelhetik vagy visszafoghatják."

Természetesen nem emlékszem az előadására szó szerint, de a jegyzeteimet nem dobtam el. Megkerestem és abból szkeneltem be, egy oldalt. 

Itt olvashatod számokkal milyen nagy is a variációs lehetőség a gének alapján,  a sok tulajdonságra amit örökölhet a kutya. A lap alján az előre harapásról  is esik szó.

Miért arról?

Mert az átlag-normál kutya formától eltérő kinézet, szelekció és tudatos tenyésztés eredménye. A boxernél  kívánatos forma az előreharapás, míg német juhász kutyáknál az ollós harapás! Lábhossz, a farok hossza, fül tartás, fül méret, szőrtípus szőrhossz, szőrszín, betegségek öröklődése, szemszín öröklődésére, a generációk hatása az öröklésmenetben százalékos arányban - témákra tért ki részletesebben.

A bírói tanfolyam dátumára nem tudok visszaemlékezni, de 1996 táján lehetett. Azóta sok idő eltelt és a kutya géntérképe is meg van 2005 óta !

Kutya géntérképe

2003-ban

http://www.ng.hu/Tudomany/2003/09/Miert_a_kutya_az_ember_legjobb_baratja

2005-re elkészült

http://www.natursziget.com/nagyvilag/20051230kutyagenterkep

Mi, laikus, hobbi kutyatenyésztők vagyunk, nem kell tudományos alapossággal felkészülni a témából, de azért a saját érdekünkben fontos, hogy legalább az alapokat elsajátítsuk.  Vannak dolgok amik nem képezik vita tárgyát, sokkal inkább tények! Úgy fogalmaztam meg magamnak már régen, hogy minek kísérletezni olyannal, amiről más már bebizonyította, hogy nem járható út? Én szerencsés vagyok a fajtámban, mert sok szakirodalom és adat áll rendelkezésre, hiszen az elődök jó munkát végeztek. Na, nem az itthoniak, de a fajta adó ország kinológusai !

Viszont egyre döbbenetesebb számomra, hogy itthon milyen alapon folyik a tenyésztés és milyen felkészületlenül bele vágnak sokan.  Evidens dolgoknak sem néznek utána, még mindig csak szóbeszéd útján terjed a tudás. Mennél laikusabb, mennél érthetőbb sokak számára a szöveg,  az lesz az igaz, és azt hangoztatja mindenki. Rendre megfogalmazódik az is, hogy mi a kötelező a tenyésztőnek. Ehhez a feladathoz viszont semmilyen segítséget nem kap, vagy kap tanácsot ezret, de az pont annyi tudásról árulkodik, mint ami neki van.

Nagyon széles és átfogó téma a tenyésztés, az állattenyésztés egy nagyon komoly szakma. Sok kötetnyi szakirodalma van. A kutyások ehhez képest felkészületlenül, a maguk természetes módján belevágnak, nem kell hozzá más, mint sokszoros győztes, vagy tenyész engedélyt kapott két kutya. A második-harmadik alom után pedig már teljes szakértői is a fajtának, és fennen hangoztatják is, hogy szerintük hogyan is kell tenyészteni ! Mondjuk a legjobb az, aki még sose tenyésztett és így terjeszti az igét. 

Miért is jutott ez most eszembe?

Hmm. Beszélgetés, kérdés kapcsán, ami egy foghibáról szólt, megütötte a fülem egy -két mondat és elgondolkoztam. Erdélyi kopó fajtában beszélgettünk akkor és megfogalmaztam röviden folyamanzosan mi zavar az elhangzott érvelésekben. Tisztázzuk! A tenyész szelekció nem azért kell, hogy átmenjen egy tenyész szemlén, vagy azért, hogy győzzön a kiállításon! Azért kell, hogy egészséges, használható, örömet adó kutyák legyenek, akik örömmel, kiegyensúlyozott élettel, a helyükön vannak, normális kutya életet élhetnek! Ez a mi felelősségünk a tenyésztésben, hogy ne csak kísérletezzünk, de igyekezzünk jó munkát végezni, hogy a kutyák a fajtajellegnek megfeleljenek és ha lehet az elődöknél még jobbak, szebbek, kiválóbbak legyenek.

A tenyésztőnek nem feladata mindenkit megóvni a csalódástól, mint ahogy nem feladata az sem, hogy mindenki helyett felelős kutyatartó legyen, az egész világ gondját a vállán cipelje! Tanulni se lehet mindenki helyett! Bizony mindenkinek önmagának kell megszerezni a tudást! Az internet, a nyitott világ megadja a lehetőséget, csak élni kellene vele! Jó szándékkal, de tudatlanul sokat lehet ártani egy fajtában. Hát még akkor, ha a jó szándék sincs meg! Na akkor csuda dolgok történnek, egy fajtát ki is lehet  végezni!  Most, ma, tudatosan, vagy tudattalanul a fajták kivégzése, a fajtatiszta kutyatenyésztés ellehetetlenítése folyik! 

Látszólag a szakma, a minőség érdekében tett szigorítások kerülnek előtérbe, de pont a tudatlanság hajtja és generálja az eseményeket!  Hogyan is képzeli bárki, hogy politikai döntéssel, ennyi laikus, felkészületlen embert rákényszerít a komoly és szakszerű ebtenyésztésre? Az egyetlen majdnem minden fajtát összefogó, hagyományokkal rendelkező szervezet ellehetetlenítése folyik több évtizede. Nem csak kívülről, de belülről is! Anyagilag és erkölcsileg mélyponton van az ebtenyésztés. Az igen megtévesztő, hogy remek kiállításokat és rendezvényeket tudnak szervezni a kutyások és van nemzetközi elismertsége a hazai ebtenyésztésnek! Az csak egy szűk réteg áldozatos munkája, egyéni sikerorientáltság, mely igen nagy áldozatvállalást takar. Kitartó, több évtizedes  munka áll mögötte, küzdelem, tenyésztési eredményekhez való ragaszkodás. 

Mivel a fajták köre igen széles, mindig van, lesz kiemelkedő eredmény, akár több fajtában is.

Jól, szerencsésen megválogatott import tenyészkutyák bekerülése( fedezés, vétel)  az adott hazai állományba, mindig hozhat frissítést  és az első generációban jelentős javulás látható! De ez csak a felszín. Így volt ez a rendszerváltás környékén, pl rottweilerben, meg a többi fajtában is. Aztán a kezdeti sikereket követi a csalódás, hiszen tenyésztési ismeretek nélkül véletlenszerű a további eredmény, ami súlyos csalódást és anyagi veszteséget okozhat. Mi, most a fajtánkban a súlyos csalódás és az előre borítékolható anyagi veszteségnél tartunk. Mindezt úgy, hogy van 4 szervezet is, aki tenyésztés irányítani szeretne, de hogy miért és hogyan, arról lövése sincs senkinek!
Gyakorlatilag egyik szervezet vezetője sem tenyésztő, semmilyen tenyésztői eredménye nincs és nem is szakmája egyiknek sem az állattenyésztés. Így annyi történik, hogy lemásolnak egy tenyésztési programot és ehhez az elmélethez akarnak kutyásokat rendelni! Köteleznek, előírnak,  mindezt úgy, hogy nincs meg a megvalósításhoz szükséges anyagi és tárgyi feltétel sem. Ez, nem jelent mást, minthogy a megemelkedett költségeket a tenyészteni szándékozóval fizettetné meg és ennek fejében nem ad semmit.

Ki az a bolond, aki ezt megteszi? Ki fog egy láthatóan veszteséges vállalkozásba belekezdeni? Szerintem csak az akit be lehet csapni, hazugságokkal meg lehet vezetni. Mindig van ilyen és lesz is. Ám ez sem nem tenyésztés irányítás, sem nem fajtanemesítés! Ez egy lufi, ami rendre kipukkadt eddig is ! (2013. 10. 01. ) 

Ztp

Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK TENYÉSZSZEMLÉJÉT?

Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát. Sorrendet cseréltem az írás menetében. Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit, majd élőben a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres tenyész szemle utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni". Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! 

Sokszor és sok formában, de legutóbb így. 

Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici őrző-védő szösszenetből értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye van, hogy átment a tenyész szemlén, megugrotta a kar megfogása szintjét. Szerintem ezzel nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy ettől átmenjen a kutya a tenyész szemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e! Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit (még a szakemberek is) Mindenki számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a tenyész kutya kritériumainak megfelel, hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól képzett eb! 

Persze ehhez kellene sok ember segítsége, közösség, akik nem az önös érdekeik mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! Miért csak az őrző-védő rész sarkalatos kérdés? Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig ott mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! Sorra buktak meg a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz vezetett. Ma már, húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni, így mindenki elégedetten hátra dől. 

Jaj, de jó lehet tenyészteni. 

Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. Nincs így. Miért? Azért, mert ez a követelmény 30 évvel ezelőtti engedelmes vizsga egyik anyagrésze, amit egy éves korában letehetett a kutya. Képzetség nélküli bátorságát tesztelte a kutyának ez  gyakorlat. Mielőtt folytatnám, hogy miért hiba ez, nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.

Tenyész alkalmassági vizsgálat (Ztp) ADRK

A tenyész szemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg. A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál.

A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt felvezetteti. A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp, mint a tenyésztésbe vétel, egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a kutyák egymás közti szociális magatartását is.

Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont. Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces kihagyással.

A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik, melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák, melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség.  - eddig az idézet 

Szóval nem egy gyakorlat, de a teljes őrző-védő gyakorlatsorban nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. Aztán a tenyész alkalmassági vizsgálat minden elemének együttes értékelése adja a végső döntést, hogy az adott kutya  tenyésztére alkalmas e. Ebbe beletartozik a kötelező szűrővizsgálat eredménye, a küllem, a viselkedés, a munkaképesség és az elődöktől való származás is. 

Ismételjünk! Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami támpontot adhat a tenyésztésben. Hiszen ez az ADRK származási lapon megjelenik, nyilvános, évente nyomtatásban is közzétett az állományról. 

Itthon 

Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja! Nem egy fogás az, amire készülni kell! Ráadásul úgy bemutatva a kutya, hogy  rövid részekre van eldarabolva a teljes Ztp. anyag. 

Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott vizsgálat! 

Kutyák emberekhez és másik kutyákhoz való viszonya. Küllem, lövés, csoportba zárás, őrző védő. Nem pihentetve, a gyakorlatok között, nem kicsi részekre bontva, kihagyva belőle ezt, azt, a kutya gyengeségeit elfedve. 

Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában. A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos, koncentrált figyelése. 

A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet a kutya, mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés, fürkészés, állás felugatás, segéd kiléptetése, rejtekhelyről támadás, fogás, eresztés, szembe támadás, eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya fejben és fizikumban, hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. 

Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY! 

Nem kell találgatni, bárki elolvashatja, hogyan értékel a bíró. A képzett szakembereknek tudniuk kell, mit látnak, és azt hogyan kell értékelni. Lásd röviden: Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. 

Bár a Ztp-n is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de kiemelt szerepe van az ÖMT-nek Mi is az? Ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, mert ennek fontossága kiemelt szempont, hiszen ezt pluszban mérlegelni kell, hogy  milyen hatással van ez a tenyésztésben. 

A vizsgaszabályzatból alább:

17.A mutatott viselkedés értékelése, Értékelési kritériumok:

a, Ösztönös adottságok Ö

b, Magabiztosság M

c, Terhelhetőség T

A kifejezett ÖMT jellemzői:

1.       A fizikai erő érzete (izomerő)

2.       Pszichikai erő

a, belső magabiztosság

b, érvényesülési ösztön (dominancia)

c, keménység

Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.

a, kifejezett „k”

Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás, semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még adható „KIFEJEZETT” ÖMT

b, meglévő „m”

Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat minősítése csak jó lehet.

c, nem megfelelő „nm”

Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.

Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az őrző-védő ágazata. Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a vizsgaszabályzat:

18.Értékelés 100-96 kitűnő, 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70 megfelelő, 69-o hiányos

a, Általános szabályok

A C ágazat megfelelő (70-79pont) minősítéssel eredményes. Viszont a következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés (80 ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe, amelyik úgy eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.

Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. A kutyát a kutyavezető vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét.  A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól vezethető.

Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen (minősítéssel) beszéljen a bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.

b:) A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők

A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:

Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok

Erős, stabil idegrendszer

Magabiztosság

Terhelhetőség

Természetes, kontrolált agresszió viselkedés

Vezethetőség

A segéd testi és lelki állapota

c:) Fogásviszonyok

Lehetséges fogásváltozatok:

Energikus (erős) teli (mély) és nyugodt fogás

Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás

Nem mély foghegyes fogás

Ideges nyugtalan fogás

Fogásváltások

Puha és kevéssé energikus fogás

ÉS ÍGY TOVÁBB. Forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és rendszeresen frissíteni kell (kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a bírói metodika is változik.

2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is, ez alapján kellene értékelni a kutyákat. Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami tartalmaz rejtekhelyről kitámadást, az IPO TA. Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott, de ezt itthon nem használják, saját tudás szintre lebutítva használják a régi 30 éves wésen vizsgálatot. Azért lássuk ezt a C ágazatot. 

 IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok

1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont

2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont

3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont

4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont

Összesen: 100 pont

 1. Állás és felugatás 15 pont

A) vezényszó: „fürkészéshez”

b) végrehajtás: A segéd a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20 méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz” vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a Segéd-et aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-Nak nem szabad sem a segéd-re felugornia, sem a Segéd-et megfognia.

A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető azonnal a kutyához megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A segéd kilépése után a kutyára rákerül a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.

c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a Segéd állásában (a rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A Segéd olyan provokálásáért, mint a bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont

Vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat megszakításra kerül.

2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30 pont

A) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”

b) végrehajtás: A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető a rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé indul. A Kutyának-Nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől kb. 10 lépés távolságban vannak, a Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd előjön és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyának azonnal energikus és erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a Segéd két botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A Segéd-et a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.

A Kutya Vezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A Teljesítmény Bíró felhívására a Segéd beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad. A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a Segéd-et őrizni kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A Segéd D-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutyaetető normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)

Kiadásával alapállást vesz fel.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a Segéd D-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.

3. Szembetámadás a kutyára 40 pont

A) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás felvételéhez”, „láb melletti haladásra”

b) végrehajtás: A Kutya Vezető a kutyát a nyakörvénél fogva megtarthatja, de nem biztathatja. A Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyástól. Kb. 40 lépés megtétele után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a Kutya Vezető-re támad. 

A Teljesítmény Bíró utasítására – mikor a Segéd kb. 30 lépésnyire van a Kutyástól – a Kutya Vezető a „fogd” vezényszó kiadásával a Segéd elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a segéd-en levő védőkart foghatja meg. A Kutya Vezető eközben a helyzetén nem változtathat. 

Bírói utasításra a Segéd határozottan megáll, a Kutyásnak ekkor azonnal eresztenie kell. A Kutya Vezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három) ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. 

Az eresztés után a Kutya szorosan a SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A Teljesítmény Bíró utasításakor a Kutya Vezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően pórázra veszi.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok a súlyuknak megfelelően

Csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a segéd-bél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni.

4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”

b) végrehajtás: A Segéd TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A kutyának a Segéd jobb oldalán kell haladnia, vagyis a Segéd és a Kutya Vezető között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a Segéd irányában, de a Segéde D-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be. A Teljesítmény Bíró előtt megállnak és a Kutya Vezető jelenti a „C” ágazat befejezését.

c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos a Segéd figyelmes felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.

Fentebb olvashattuk mit értékel a bíró.

A különböző szintű vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz végrehajtása is fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott, hogy hogyan kell kiképezni, bemutatni a kutyát! Az adható pontszámok, a hibák, erények értékelése is szabályozott! 

A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal és a bíró tudása, felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat!  E mellett, figyelni kell, észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát. 

Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell, legyen. Látni kell a gyakorlatok végrehajtása során, hogy az adott feladatra károsodás nélkül képezték ki. (felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes) A tenyész szemle őrző-védő anyaga hasonló, viszont egy tenyész szemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell, hogy hangsúlyosan értékelje a bíró! 

Miért? 

Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik, az ösztönös adottságok, képességek viszont igen. 

Tenyésztésben számít: Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint! Tenyészállat, amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira. 

Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a CH cím eléréséhez is.