2011. szeptember 20., kedd

Miért vetődik ez fel? Miért nem a tenyésztők irányítanak?

Sehogy se sikerül nyakon csípni, hogy hol romlott el, miért hangzik el annyi negatív vélekedés, amikor tenyésztés szóba kerül. A tenyésztő felé magas elvárásokat támasztanak, kötelező feladatokat sorolnak, de leginkább hatalmas az igyekezett, hogy mindenkinek megnehezítsék a dolgát, aki tenyésztésre adná a fejét. Az első érvrendszerben a fő bűnös, a "kutyakiállítás", minden bajok okozója , ahol nem mennek rendben a dolgok. Van alapja ennek a vélekedésnek is, de ez nem ilyen egyszerű.
Visszaemlékezem, a mondandóm jobb megértése érdekében, hiszen a saját kutyás utamon végigmenve könnyebb láttatni a dolgokat. Talán az írás végére meg lesz a válasz is, miért vetődik ez fel? Miért nem a tenyésztők irányítanak?



Én nagyon szerettem a kiállításokat, szeretem ma is, ha színvonalas, úgy látványában, mint tartalomban. A kiállítással, mint rendezvénnyel, 1971-ben ismerkedtem meg. Budapest Világkiállítás. Erre nevezte apám a boxerunkat és kitünő 4 minősítéssel zárta a napot. Divat fajta volt, 4 körben bírálták a boxereket. Mire emlékszem még? Boksz sorokban pihentek, várakoztak a kutyák. Fajták szerinti felosztásban, tájékoztató táblák segítségével ismerkedhettél meg a kutyákkal. Minden kutyának volt egy fix helye, a katalógus start száma szerint. Ott is tartózkodott, így láthattad és tudhattad ki ő. Az igazán szép kutya feltűnt, de akkor még büszkén ki  voltak akasztva a szalagok, zsinórok a box oldalán. Bátran lehetett kérdezni a tulajdonosokat, készségesen válaszoltak, beszélgettek. Ott kellett lenniük, hiszen azért mentek oda, hogy kiállítsák a kutyáikat! Nem csak a bíróknak, de a nézőknek is! Persze amikor a szakmai bírálat folyt, akkor a körben tartózkodtak, de utána mindenki visszament a helyére, és a kapott díjat közszemlére tette. MINDENKI! Nem csak a győztes! Hiszen, maga a tény, hogy fajtatiszta, kiállításon szerepel és résztvevő, az is rangot jelentet. 

Abban az időben a Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területén, még nem önálló rendezvényként zajlott a kutyakiállítás, ami  MEOE rendezvény volt. Számomra csak évtizedek múlva derült ki, hogy az FCI történetében, ez volt a legelső világkiállítás! Ez a Vadászati Világ kiállítás területén zajlott, mint látható a katalógus borítóján. 


Ez után a rendezvény után, minden évben természetes volt, hogy tavasszal és ősszel, CACIB kiállítás van és oda mi mindig megyünk. Ott gyönyörű kutyákat lehet látni, barátokkal találkozni, kutyás bemutatókat nézni, melyeken az "X" kutyaiskola tagjai szerepelnek. Vagyis a fajtatiszta kutyások közösségéhez tartozni, rang és büszkeség volt.

Nem volt lehetősége mindenkinek tenyészteni (egy sor szabály, akadály volt, amit teljesíteni kellett) már akkor is. Természetes elvárás volt, hogy előbb tanulni kell a fajtát, a kutyázást, mielőtt tenyésztésbe kezdesz.

Addig is, amíg a tenyésztés megvalósulhatott, mindenki türelmesen várt. Gondolom én, hiszen ezt tettük és tették a környezetemben levő kutyások. Tenyészteni nem mindenki tudott, mert nem voltak meg hozzá a feltételek, vagy anyagilag nem tudta  mindenki finanszírozni az almot. 
Viszont egy remek, kiemelkedő kannal lehetett fedeztetni, azzal természetes módon pénzt lehetett keresni. Az alomból, az első választású kutya volt a kanosé, ez volt a fedezés díja. Azt a kutyát vagy megtartotta, vagy eladta a kan tulajdonosa. Így mindig nagyobb értéke volt az első választásúnak, mint az alom többi tagjának, hiszen gondos, szakértő válogatás zajlott. Mindenki igyekezett a legkülönbet választani. A választáshoz, sokszor rutinos,  fajtában járatos régi kutyást  hívtak a kezdők, de abban az időben még alomellenőrzés is létezett. Azt tartották, azt írta a szakirodalom, hogy a kannal szemben sokkal kritikusabbnak kell lenni, mert az egész évben fedezhet, igen nagyszámú utóda lehet, ami árthat a fajtának, ha sok rejtett hibát hordoz. A szuka, ha gyengébb nem nagy baj, egy jó kan javíthat rajta.

Kezdetben meg volt az egyensúly, mert a szukás adta el az almot, övé volt a nagyobb munka, így a nagyobb bevétel is. A tenyésztő formálta a szemléletet, adta tovább a kutyázás tudományát. Ő irányította a több embert, hiszen a kiskutyák révén ő volt kapcsolatban a vevőkkel.  Így jelentős befolyással volt a kinológia formálására. 

AZTÁN, úgy alakult (kommunikáció, sajtó, rádió, reklám, rendezvények) hogy igen-igen nagy tömegeket vonzott a kutyakiállítás. Harmincezres látogatottsága volt, évente kétszer a budapesti CACIB-oknak. Ez, csak a fizetett látogatók, érdeklődök száma. Ehhez pluszban a kiállítót és egy kísérőt vegyük hozzá, plusz 2-3000 ezer embert. Újság, rádió, TV! a hírességek, sztárok, mind, mind valamilyen kutyafajtával pózoltak. Mellé álltak a jó ügynek. Mindenki erről beszélt, mindenki törekedett, hogy kiállításra járhasson, és ott díjat nyerjen. 

Önálló, nagy rendezvénnyé vált a MEOE CACIB kiállítás. 

A Népstadion Szobor parkja méltó helyszín volt erre. A tömeg egyenlő volt a komoly bevétellel! A civil szervezet anyagilag erősödött, nagyon sok társadalmi munkás építette, erősítette országszerte a MEOE-t. Helyi szervezetek alakultak és az országos kiállítások száma is gyarapodott. Kezdetben még ügyeltek a szakmaiságra, de egy idő után, a bírói gárda, egyre kevésbé akarta a rossz fiú szerepét felvállalni. 

A szigorú bírálatok kisebb botrányokat kavartak. 

Sajnos hazai bíróink zöme nem a szakma mellett tartott ki, de inkább szolgáltattak, sok –sok kitűnő címmel. Kezdetben csak a fiatal osztályban voltak engedékenyebbek, hogy rábírják a kutyásokat járjanak kiállításokra tömött sorokban. Dőlt a pénz! Mindenki tenyészteni kezdett. 


Na, ekkortól már kezelhetetlen volt a tömeges tenyésztési kedv, mert ennyi laikussal, több tízezres nagyságrendű hobbi kutyással szakmáról beszélni, szakmai követelményt támasztani lehetetlen! Innen szép lassan az átmeneti kutyások vették át az irányítást, a kezdő lelkes azonnal mindenhez értő és jobban értő kutyások. Többnyire a kezdő kutyás az, akinek semmi nem számít, pumpáljuk a pénzt, mert a kutyáért semmi nem drága felkiáltással, beleadnak apait anyait. Szépen gurult a szekér. Teltek az évek és jött a  a világ útlevél, a nyitott határok, rácsodálkozás egy még fényesebb, még több pénzt ígérő üzletre. Kiderült, hogy  ott kint sokkal több pénzt ér egy- egy fajta kiemelkedő egyede. 

Megjelentek a kereskedők is. Az olasz kereskedőnek eladott kiskutya szintén sokkal több pénzért kelt el, mint amit itthon fizetni akart az átlag érdeklődő. Kamionszámra hordták ki a kutyákat a felvásárlók. FCI berkekben etikátlan, tilos volt, de hát virágzott az üzlet és egymást kiszorítva sorakoztak a szaporítók a leadásokon. 


Mivel tenyészteni, idő, pénz, szaktudás, szerencse is, egyszerűbb volt szaporítani. Nagyon kevesen látták meg, hogy a fejlett nyugaton, mitől különb egy fajta, mitől egészségesebb, mitől szebb. Ezzel párhuzamosan, az év kutyája, év tenyésztője cím importálásával, trükkösen behúzták a csőbe a tenyésztőket. Versenyre keltek egymással. Hiszen az egy kutya tartónak nem volt érdeke folyamatosan fenntartani az ismertséget. Nevének, kennel hírének  fényesítése csak a tenyésztő érdeke. A kutyaeladási versenyben, csak a hangzatos címek a nyerők! A valóság olyan prózai, arról nem lehet legendát keríteni senki köré. Ettől a ponttól, már a bíróké volt a főszerep, mert ők adták, vagy vették el a címeket. Mindenki őket szolgálta ki. 

Ki tud részt venni az állandó versengésben? Hát a kan tulajdonos, na, meg a szaporító! 

Hiszen neki nem kell alom tervezéssel, kölykök neveléssel, vevőkkel bíbelődni. A kanos egyébként is ugyan annyit költene a kanjára, mert ez a hobbija, így neki ez tiszta nyereség.  Ő ugye nem ebből akar megélni! Hihi. Trükkös szöveg. De erről majd máskor.
A szaporító akkor tud folyamatosan jelen lenni, ha állandóan frissít, mindig újabb kanokkal fedeztet, néha új szukákkal hoz le almokat, mert így szélesebb réteghez jut el az ajánlata. A kanosok, szaporítók aztán versenyre keltek egymással, több és több csábító ígérettel kínálták fel a kutyájukat. Sokkal nagyobb üzlet lett egy remek kannal fedeztetni, mint alommal, tenyésztéssel foglakozni. A szaporító a kan neve alatt adta el az almokat, mert a címek, az ismert kennel név, a tenyésztői státusz fontos volt.  Annak azért a nagy világban rangja van.

A szaporítót, most ne abban az értelemben értsd, hogy fúúúj és degradálni való alja nép, hanem úgy, hogy folyamatosan rendszeresen almot csinál, egy, vagy akár négy- öt fajtában. Nagy létszámú állományt tart fenn. Kezdetben jó nevű, jó kennelből vásárolt, drága kutyákat használ ehhez. Ettől ő még, csak szaporító, hiszen saját tenyésztői elképzelése nem lehet egy-egy  alom után. Főleg úgy nem, hogy mindig más fedezőkant használ, az éppen aktuális sztár, győztes kutyát. Ebből még  nem derül ki, nem tudjuk meg mi a tenyész célja, van e olyan egyáltalán! Nyitott kérdés, megmarad e a típusnál vagy csak ahogyan sikerül azt fogja sztárolni tovább. Évtizedeket el lehet tölteni egy fajtában úgy, hogy sose derül ki, hogy a menő tenyésztő avagy sztár kutyás, valójában semmit nem tud a tenyésztésről, a kutyáról. 

Ezt látjuk ma. Sok lelkes amatőr vív a páston, harcol, szél malommal vív. 

Ezért gondoltam, hogy vissza kell adni a tenyésztők, szukások kezébe az irányítást. Legyen ismét természetes, hogy nem a tenyésztéssel kezdődik a kutyás karrier, de mégis az a legfontosabb, hiszen anélkül csak kínlódás van. Jó lenne, ha visszakúszna a köztudatba, tanulni kell mi a tenyésztés. Látni és láttatni kellen a különbséget, hogy  van egy kutyánk vagy, hogy van egy fajtatiszta –rottweieler fajtájú kutyánk. KUTYA, akivel az adott területen egy sor remek dolgot csinálhatunk! Mert a fajtákhoz kapcsolódóan, sok sport, szabadidős tevékenység van, sportra, segítő munkára használhatjuk, vagy akár kiállításon felvezethetjük akár hobbiból is. A nagyon ki tartók, akiknek van erre módjuk és lehetőségük, akár tenyészthetik is!  

2010. március 22-én született az eredeti írás.  2014-ben újra olvastam. Mindig van mivel kiegészíteni, hiszen a kutyás világ változik. Most, visszatértünk a 70 -es évek állapotához. Elölről kell kezdeni a fajta tiszta kutyákért való lobbizást. Fel kell építeni egy működő rendszert, anyagilag meg kell erősödni, szakmai szintre kellene emelni a kutyatenyésztést. Az állammal el kellene hitetni, hogy ez nem úri huncutság, hogy fajtatiszta kutyákat tartunk, tenyésztünk, láncos kerti kutyák helyett. Költői kérdés a végére: Vajon miért nem jutunk előre folyamatosan, de rendre visszakanyarodunk az ősi múltba, a kezdetekhez ? 

2011. szeptember 18., vasárnap

15-20 éve több vizsgázott kutya volt?

A téma „szokásos” módon került terítékre. „Bezzeg” a rottweilerek nem vizsgáznak, nem dolgoznak, pedig kötelező lenne nekik, hiszen „munkavizsgára kötelezettek”.  Akkor, írtam, erről egy írást, http://tunde54.blogspot.com/2010/08/miert-kotelezo-munkavizsga.html majd fórumos felvetés kapcsán készült ez az összehasonlító statisztika. ADRK alomszám, született kutyák mennyisége, Ztp –n felvezetett, vizsgán felvezetett kutyák száma. Ebből kiderül, hogy gondos tenyésztés, a szigorú szabályok mellett sem lesz minden megszületett kutyából tenyész kutya és vizsgázott kutya sem. Az ADRK, Általános Német Rottweiler Klubban kiépült kutyaiskolai hálózat, segéd,  bíró képzés , tenyésztői továbbképzés és még számos szakmai rendezvény van.  Szóval rottweileres iskolák, rottweileres segédek, rottweileres bírók, rottweileres komoly rendezvények, évtizedek óta folyamatosan.
Szóval , elővettem a tenyészkönyvet , a legelsőt, amit Faussner úrtól kaptam. Elkezdtem számolni.
1989. ADRK statisztika:  397 bejelentett alom. Kb . 1500-1600 született kutya.
ZTp-n  felvezettek  475 kutyát, körungon 36-t.
Különböző szintű vizsgát tett kb. 1300 kutya. Fontos tudni, hogy van kutya, amelyik 4-5 -6-szor  szerepel a listában, vizsgázik  ugyan azon a szinten. Vélhetően ők a versenyzők.
Majd elővettem a többi tenyész könyvet is, amit már én vettem az ADRK Klub kiállításokon.
Lapozgatva a könyveket, hasonló arányokkal találkoztam. A kilencvenes évek közepén, itthon és a világon, népszerűségének csúcsán volt a rottweiler. Ezért ezt teszem ide következő statisztikának. .
1995. Itt keveset kellett számolni, volt kész statisztika.


 
ZTP-n felvezettek 570 kutyát kb fele visszarendelt, és bizony szép számmal nem feleltek meg (HD szűréssel, a kanok munkavizsgával , szukák többnyire vizsga nélkül, a nemek aránya kb. fele-fele)
Körungon felvezettek 106 kutyát 76 megfelelt , 22 nem felelt meg és 8-at visszarendeltek. Ne feledjük, kiemelt tenyész állat minősítésért vezetik itt fel a kutyákat ! Ztp-s,  Sch 3 , SCH 1 vizsgás kutyák, kiállítási eredménnyel. A felvezetett kutyák döntően kanok!!!! 
Ugye milyen érdekes? Sokszor bizonyított, vizsgát tett kutyák, rendszeres munkával, plusz felkészítéssel és még se tud jól teljesíteni a körungon! 
Végül egy harmadik statisztika, 1969-ből. Hasonlítsd össze az 1989-sel! Mennyi született, mennyit vezettek fel ZTP, Körungon , milyen eredménnyel.
1969

Miért fontos ez?
Mert minden év sikeres vizsgát tett, tenyészszemlén felvezetett kutyái, az akkori tenyésztés, tenyésztési elképzelés, tenyésztés irányítás eredménye, és egyben a jövő! Hiszen az itt eredményesen szereplő kutyák, a következő generáció szülei lesznek.
Évente közzétett, bárkinek látható adatok, leírások, bírálatok.  Mit árulnak el a statisztikák még? Van egy jól szervezett tenyésztői klub, határozott tenyésztői irányítással, mely alakítja a rottweiler fajtát, amely ettől ismert és népszerű lesz. Dinamikusan és határozottam emelkedik a létszám, nő a tenyésztői kedv.
Na és egy 2004-es értékelés, bár ez nem statisztika, de sok mindenre ez is magyarázatot ad.
Amikor a „tenyésztési kedv” visszaesik, kevesebb a legenda. Azaz a fajtát kevesebben dicsérik.
Ettől még nem biztos, hogy temetni kell a fajtát, de az biztos, hogy csak komoly munkával lehet szinten tartani. 
Itthon?
Ezzel szemben mi itthon, csak botladozunk, erőlködünk, vívunk, háborúzunk és még az alap szakmai irányba sem tudunk megegyezni.
Miért készült az almokról lista ?
 
Húsz éve készült ,  a született rottweileralmok 30% át láthatod a lenti táblázatokban.





Aztán láthatod a vizsgázott kutyákat ugyan ebből .


Húsz éve volt az első rottweiler munkaverseny, talán öt kutya volt. MÁRK rendezvény volt.
Aztán „ugrásszerűen” megnőtt a versenyző, vizsgázó rottik száma. 5-6 kutya is bemutatkozott egy versenyen, úgy hogy tízezer rottweiler született egy évben. Nézd meg az albumot, van néhány írás erről az időszakról!!!Nézd a neveket, kennel neveket! Kit ismersz? Ki maradt meg? Kikhez, mely kutyákhoz köthető a mostani állomány? Milyen tenyésztés irányítás, tenyésztői elképzelés eredménye a mai állomány?Van jól szervezett tenyésztői klub? Van tenyésztés irányítás? Van nyilvános adat? Van kiépült kutyaiskolai hálózat? Van segédképzés? Van bíróképzés? Van bármilyen szakmai rendezvény , ahol a központi „szereplő” a rottweiler fajta? Ezek nem költői kérdések, egy szóval megválaszolható. Nincs.
2011. Megjegyzésem a téma kapcsán:
Időnként úgy alakul, hogy néhányan szeretnék, ha minden bajnak okozóját, bennünk látná mindenki. Ilyenkor születnek a névtelen, bátor írások, melyek arról szólnak, hogy mennyire akadályozva volt mindenki, hogy eredményes kutyás lehessen. A csillagok állása, a rossz hangulat, a csúnya rossz, bácsik nénik tehetnek erről, de még véletlenül sem az írogatók, akik az elmúlt években kitartóan tevékenykedtek, a saját maguk hasznára, még gondolatban sem a közösségért. Szóval a kialakult helyzetért nem mi vagyunk a felelősek.  Nagyon sok társadalmi órát ledolgoztunk, különböző pozíciókat vállalva, amit mindig végig is csináltunk, ha hagyták. Bizony egy Klubra se csuktuk rá az ajtót!, de a „Klub” megpróbált minden eszközzel kizárni , elhallgattatni  minket. Volt fegyelmi, tagsági viszony megszüntetése, területi csoport feloszlatása, visszahívás a vezetőségi tagságból stb stb. Valójában ezek csak apró bosszú hadjáratok  voltak, tenyésztő társainktól, kutyásoktól.   Erőfitogtatások, hogy csak  azért is megmutatja nekünk mindenki , "én különb vagyok", jobban tudom, nagyobb "hatalmi" befolyással rendelkezem.
Ezek min-mind jogtalan lépések voltak és rendre be is bizonyítottuk, hogy amit mondunk az úgy is van. Minden hadjárat a nyílt, őszinte véleményünkért indult el. Pedig mi csak szóltunk, időnként megfogalmaztuk sok ember gondolatát, ami a szervezeti élettel függött össze. Pozícióban is „csak” ennyit tettünk, végeztük, majd később már csak én végeztem az elvállalt feladatot. Mindig felvázoltuk a helyzetet, szakirodalommal érveltünk, hol valami mellett, vagy valami ellen, amit hibás lépésnek gondoltunk.  Ezzel párhuzamosan megfogalmaztuk a saját tenyésztési elképzeléseinket is. Le is mertük írni, közzé is mertük tenni különböző kutyás szaklapokban, névvel nyíltan vállalva a véleményünket !
Ma már sok esetben kutyák bemutatásával érvelünk. A számítógép és a net-segítségével fel is dolgoztam, közzé is tettem, minden eredményünket. Ezzel párhuzamosan, rengeteg szervezettel, klubbal kapcsolatos anyagot is közzétettem.  A tények makacs dolgok. Tessék arra koncentrálni és aztán lehet elgondolkozni!
Lehet nevesíteni a Klub vezetőket, a vezető hangadó tenyésztőket, vagy a csendben építkező tenyésztőket. Aztán lehet hozzátenni, az adott időszak kutyásait is. Ki milyen eredménnyel vezette a klubbot, ki vitte anyagi csődbe a szervezetet, ki kezdte és ki folytatta?  Ki nem vonta felelőségre?
Ki mit tenyésztett, hol tart ma a tenyésztésben? Milyen pozícióból menedzseli a tenyészetét? Kell -e hozzá pozíció, vagy csak elég a kutyák teljesítménye? Hmmm. Sok kérdés, de mindre ott a válasz, csak tessék nyitott szemmel látni és kutakodni.






2011. augusztus 31., szerda

Készülünk a tenyészszemlére

Tavasszal megszületett a döntés, hogy októberben tenyészszemlére megyünk. Felkészülünk, de előbb a végleges röntgent kellene megcsináltatni. Mi legyen, tanakodtunk. Majd kérdeztem. A királyi többes, az egy alomból származó kutyákról szól, nem csak a sajátomról.
Sose szokom meg, de tudomásul veszem, hogy most se kaptam egyértelmű és határozott választ, a kérdéseimre. Ezen eltöprengek, elszomorodom, de végül döntök. Most is döntöttem. A röntgent megcsináltattuk, minden OK, mehet a felkészülés. 
Dunakeszin kezdtük Kalmár Zolival. Jó volt,  hasznos volt, gördülékenyen ment minden.

Aztán közbe jött a tüzelés, majd az extra kánikula. Picit módosítottunk az eredeti elképzelésen és átmenetileg a rövidebb autózást választottuk. Barátok közt a felkészülés is jobban megy, ezért "szerveződtünk" és így gyakoroltunk. Itt látható  , picit összefoglalva mit is gyakoroltunk. 

Bruge mérés

Bruge ő-v

Lilu mérés

Lilu ő-v

lövés

Quita mérés


Idegen segéddel is volt próba . 


Kiegészítés 2016. 
Mivel a szervezetet feloszlatták, a meghirdetett tenyészszemlét se tartották meg. Nekik ( vezetők, Dunakeszi helyi szervezet)  nem volt fontos, egy kutyájukat se kellett felvezetni! Nekünk fontos lett volna, 6 Siroccó kutyát szerveztünk, tréningeztünk, hogy létszám is legyen. Megint jött a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság. Döntöttünk. 

Végig jártuk az utat és engedélyt kértünk az év utolsó tenyészszemléjén részt venni ! Beszereztük az összes írásos engedélyt és decemberben OMSE tenyészszemlére mentünk. Így írtam erről ITT   Néhány fotó készült , mert kutyát vezettem fel. Viktor két kutyát vezetett fel, én egyet és barátunk Szőr is egyet. 
A másik két rottweileresből aki velünk készült, egyikük lemondott a tenyésztésről, a másikuk halasztott, hátha lesz másik alkalom szemlére menni. Dilahla-Lilu, Dante-Carlos, Bruge, Quita(Granada von Donnerwald) akiket felvezettünk. Természetesen a kötelező HD szűrés birtokában, az akkor is kötelező formai elemekkel. Jelentkezés, mérés, küllembírálat, lövés próba, csoport, palánk mögül támadás elhárítás volt a követelmény. 

Nem gyakoroltunk a helyszínre és a segédre sem. Sikeres szemle volt mind a négy kutyának. 

2011. július 1., péntek

Verseny-Szolgálati kutyáknak


A  Sopronkőhidai Fegyház és Börtön 2011. június 3-án rendezte meg a „KŐHIDA KUPA 2011” elnevezésű nemzetközi szolgálati kutyavezetői versenyt. A megmérettetésen a büntetés-végrehajtási intézetek-, a társ rendvédelmi szervek-, valamint osztrák és szlovák büntetés-végrehajtási intézetek kutyavezetői vettek részt.

A versenyfeladatok között szerepelt: pórázon vezetés, menetütem váltásokkal, szabadon követés, menet közbeni ültetés és fektetésből behívás. Na, meg az őrző-védő munka nehezített feladatokkal.
31 szolgálati kutyát neveztek be,többségében német juhászkutyát,de 7 rottweiler is volt .
Csapat versenyben:
Első helyezett Budapest BVI
Második helyezett Szombathely BVI
Harmadik helyezett Sopronkőhida BVI,
 csapata lett.



Rottweilerek közül a legeredményesebb
BUDAPEST BVI.
-Siroccó Zek 1. helyezést ért el.
Csákvári Rott Zikó 6. helyezést ért el.
Segéd Kolerics Péter törzszászlós, a Sopronkőhidai Intézet kutyatelep vezetője volt.

" Zek 1 helyezett, Zicó pedig 6. helyezett lett. Mindkét kutya a BFB. csapatának tagja, akik megnyerték a csapat 1 helyezést is. Ehhez hozzájárult Bagira nevű nj. aki 5. helyezett lett."

Töreki Tíbor
forrás: http://rottweilerclub.network.hu/

2011. május 4., szerda

A rottweilerezés iránya...!

A kép csak illusztráció, a 2010-es ADRK Klubsiger kiállításról. 

Segítsetek számolni, mondom az ADRK számait, valaki szedje össze a magyarokét.
( Rottweilervilág Fórum 2009. Krausz Viktor)

Az ADRK (egy 80 milliós lakosságú, mienknél jóval magasabb élet színvonalú országban) 20 tartományi csoportból áll. Ezen belül 113, azaz száztizenhárom területi csoport, ami jelent 113 darab rottweileres kutyaiskolát, iskolánként 5-15 rottweilerest, iskolánként 1-3 rottweileres segédet (113-300) , 13 rottweileres körungmestert, 18 rottweileres teljesítménybírót. (Nem beszélve arról, hogy a rottweileres iskolák körzetében 10 km-en belül van nj-s boxeres stb
iskola is.) Ehhez képest a 2008 VDH DM IPO VB válogatón:
A legjobb dobi 7.
A legjobb snaci 18.
A legjobb boxer 27.
A legjobb rottweiler 31. és őt követi a 32. 33. 34. 35. helyen szintén rottweiler.
Utánuk már csak a bukottak.
A rottweilerezés irányát nem mi szabjuk, nem a magyar klubok, nem a magyar tenyésztők. Mi csak a magunkét tudjuk pofozgatni, de nem a magyar állománynak van bármiféle tudatos rossz iránya, hanem a világnak.

Itt csak a hatások csapódnak le, önálló gondolkodás, és források hiányában. Az elvesztegetett éveket nem most fogjuk behozni, bárki bárkibe is köt bele. Rohanhat rá bárki kamikaze módjára egy kutyára egy tenyészszemlén, attól nem lesz itt tenyésztés. 

Megmutatni, hogy a másik kutyája nem üti meg az én mércémet, az a legkönnyebb, de az erre irányuló törekvések 20 év alatt sem találtak közös akaratra, eredményük nincs. Nem szeretnék senkit felébreszteni legszebb álmaiból, de ne kelljen már tényként elfogadni mindenki fikcióját. 

Nem kötelező tiszta vizet önteni a pohárba, reálisan gondolkodni, de akkor mindenki tartsa tiszteletben a másik téveszméit, kutyázzon mindenki a saját fejlövése szerint, de ne csodálkozzunk, ha ez nem vezet sehova.

2011. április 9., szombat

Cintarellát tenyészszemlére vittük.

Cintarella 2010. január 11-én született, így idén aktuálissá vált, hogy felvezessük egy tenyész alkalmassági vizsgálaton. A meghirdetett rendezvények időpontjait, helyszíneit átnézve meglepetéssel tapasztaltuk, hogy Budapesten nem lesz tenyészszemle. Gyors döntés született, Dunakeszit választjuk, bár korai az időpont. Cintarella 14,5 hónapos, de azt gondoltuk,hogy a mai követelményeket "ugorni" tudja. Persze az első lépés a kötelező HD szűrés megejtése volt. HD-re ED-re szűrettük, legyen meg mindkettő, egy altatással. Bizakodtunk, hogy minden rendben lesz, hiszen több generáció óta szűretjük kutyáinkat és gondot fordítunk a helyes felnevelésre is. Nem kellett csalódnunk, ismét minden ok.
Akkor mi legyen az őrző-védő felkészítés menete? Gyors szervezés. Egy próba Viktorral, majd irány Dunakeszi. Kalmár Zolinak köszönet a segítségért. Két alkalommal voltak lent. Múlt vasárnap egy újabb rövid trénig Viktorral. Ok, jöhet a tenyészszemle.
Az egyéb részekre célzottan nem kellett készülni, hiszen azt természetes módon tudja Cintarella. Jól szocializált, elfogulatlan, barátságos és figyelmes minden helyzetben. Városi kutyaként a szabályos pórázon közlekedést, ügetést rendszeresen gyakorolja. Lövés próbát hat hónaposan csináltunk, ez rendben, erre külön nem kell tréningezni. Elküldtük a nevezést, befizettük a nevezési díjat. Kaptunk visszaigazolást, így nem volt más hátra, mint április 9-én reggel irány Dunakeszi.
II. Dogfit Rottweileres Tehetségkutató Verseny
Nevezni lehet BH, HPO I-III szinten, ágazatonként is Teljesítmény vizsga BH, HPO El,-I,-II,-III szinten. Így szólt az újságban megjelenő hír. 

Rottweiler Tenyészszemle 2011.04.09. Dunakeszi - DOGFIT KSE Kutyaiskola
A tehetségkutató versenyre két nevezés érkezett. HPO 1 B, C ágazatra. BH vizsgára egy kutya. Tenyészszemlére 5 nevezés érkezett.

Fél kilentctől - kilenc óráig mindenki megérkezett, megtörtént az adminisztráció. Pici malőr, hogy Hajas István bíró úr eltévedt egy cseppet, így ő a megnyitóra nem ért oda. Fajcsák Zoltán elnök úr megnyitotta a rendezvényt, ismertette a nap menetét. BH vizsgával és a HPO B ágazatokkal kezdünk, majd a tenyészszemle mérés, küllembírálati része jön és utána az őrző-védők.
Hatalmas szél volt, de a kutyáknak kellemes hűvös idő.
A fotó masinám kezdi felmondani a szolgálatot, ezért érdekesen lilás árnyalatú videóelvételeket készítettem. Néhány képet is, de Cintarelláról nem, mert vagy a kezemben volt, vagy segítettem, hogy jó formáját mutassa. Őrző-védőt is csak messziről tudtam felvenni, mert a zoom se működött. Talán más szorgos gazdik felvételeit láthatjuk majd.
Mind az öt kutya tenyészthető minősítést kapott.
A videókat tömörítem, felrakom , csak ki türelmet kérek. Nagyon jó hangulatban viszonylag gördülékenyen zajlott a rendezvény. Finom ebéd készült, köszönjük. Kihasználva az alkalmat, trénig is zajlott a rendezvény után. Varga Géza segéd úr, nem hagyta hogy a rottweileresek eltunyuljanak. Fajcsák Zoltán elnök úr a rendezvény végén eredményt hirdetett. Megköszönte mindenkinek a részvételt, a segítők és szervezők munkáját.
Mi is köszönjük, jól éreztük magunkat. Délután fél négyre itthon is voltunk, itthon maradt kutyáink nagy örömére.



Teljesítménybíró: Simó Gergely Küllembíró: Hajas István Segéd: Varga Géza

Eredmények, egy vizsgátó BH , kettő versenyző HPO 1szinten:

BH1 Vasco vom Hause Edelstein 77p Felvezető: Kalmár Zoltán

HPO1 I. helyezett Mamba B:92 C:75 Össz:167p
Felvezető: Grónusz Gergely

HPO1 II. helyezett Sally vom Oberhausener Norden B:79 C:53 Össz:132p
Felvezető: Horváth Zoltán
Tenyészszemle eredmények:

Jesco vom Matterhorn HD-/ED0 Tenyészthető, felvezető: Kis Gyula

Csákvári-RottCassandraHD-/ED0Tenyészthető,felvezető:Rónási Zoltán

Face vom Glückstern HD+/-/ED- Tenyészthető, felvezető: Joszkin László

Sirocco Cintarella HD+/-/ED- Tenyészthető, felvezető: Krausz Győző

Wudu vom Heidenblut HD-/ED- Tenyészthető, felvezető: Kalmár Zoltán

2011. március 25., péntek

Rottweiler fajtabemutató , Úzó


A meleg nyári nap, úgy látszik nálunk bevált szokás a fajta bemutatására :))
Két évvel később egy újabb felkérést kaptunk a rottweiler fajta bemutatására. A kutya. hu oldal tulajdonosa, és új szerkesztője, fajtákat bemutató videó sorozatot tervezett. Néhány sorban és mondatban felvázolta mi az elképzelés. Három nap múlva, szombat délután forgatás. Természetesen kánikula volt. Vártunk a stábra vagy két és fél órát, de megérkeztek. Dorka, Brendonnal mutatta be, hogyan működik együtt a gyerekkel egy rottweiler. Utána felvettük Úzóval az anyagot. A szerkesztő kérdezett, én válaszoltam. Úzó addig helyben maradt, vagy Győző kezében pózolt
Majd felvettük az őrző-védőt, amit én kommentáltam, látva, hogy mit is csinálnak a kutyával. A felvétel egy szokásos iskolai nap alkalmával készült, a teraszon, a pálya más részén, a parkban kutyákkal, emberekkel. Utána, Mira az öt hónapos rottweiler szuka mutatta be, "mit tud." Beszéltünk a szocializációról, az óvoda fontosságáról és szerepéről. Az egész forgatásból, anyagból ez a picike rész maradt meg és került fel a kutya.hu oldalra.
Van néhány hiba a szövegemben, de javításra nem volt mód. Ott és akkor, felkészülés nélkül, fejből, így sikerült a szöveg. A fegyelmező gyakorlatok bemutatására se készültem. Sőt! Nem is készültem arra, hogy bármit is én mutatok be! Az őrző védő feladatokat sem gyakoroltuk, hónapok óta nem fogott Úzó. Viktorral meg pláne nem gyakorolt, hiszen családtaggal nálunk nem volt szokás őrző-védőzni!Na, szóval: Lehet ez nem nagy teljesítmény, de én büszke vagyok rá. Úzó megbízható, okos, családi kutya, de nem játékszer. Nagy, erős, domináns kan, akit bizony kézben kell tartani.

2011. március 22., kedd

Ismertető a rottweilerről-2007. Kutyafül–macskanyelv kisÁLLATmagazin


Kutyafül–macskanyelv kisÁLLATmagazin

Egy tévéműsor felhívása diákoknak– Apuuuuuuuuuuuuuu! Vegyünk egy oroszlánt!
– Na de kisfiam, még megenne minket!
– Akkor egy zsiráfot?
– Mégis hol tartanánk, a spejzban?
– Esetleg egy kutyát?
– Az kertbe való, nekünk pedig erkélyünk sincsen.
– Egeret?
– Gondolj anyádra!
– Nézd apu, itt egy hangya!
– Na látod, kisfiam, azt hazahozhatod!
No igen. A gyerekek szeretik az állatokat. Azonban van a világon egy kisfiú, aki még a szokásosnál is jobban rajong természetért, és mindenkinél többet tud az állatokról. Ő Soma, a Törökvész Úti Általános iskola ötödik osztályos tanulója, aki azzal a különleges adottsággal jött a világra, hogy érti az állatok nyelvét. Nem csoda tehát, hogy szinte minden szabadidejét kettő-, négy- és százlábú barátai között, az Állatkertben tölti. Egy ilyen kis fiú azonban mégsem mászkálhat a nagyvilágban egyedül, így hát rendszeresen vele tart nagypapája is, aki az állatok nyelvén ugyan nem ért, viszont más csodálatosabbnál csodálatosabb tulajdonságokkal rendelkezik…A leendő kis állattartók pedig kettejük különleges kalandjain keresztül tájékozódhatnak mindarról, ami egy kutya, néhány macska, esetleg egy tucat egér vagy egy pár szakállas agáma tartásához szükséges. Megtudhatják azt is, milyen állat, mit enne, mit inna, hol lakna, vagy mit sportolna, ha tehetné, valamint az is kiderül, hogy hova érdemes fordulni, amikor kis kedvencünk megbetegszik, vagy éppen ruhára lenne szüksége télire.
A Kutyafül-Macskanyelv kisÁLLATmagazin szeptember 8-tól kéthetente szombaton délben látható az m2 műsorán.,
Gyerekeknek készülő, ismeretterjesztő sorozat második részében ,a rottweiler fajtát szerették volna bemutatni. A szerkesztő Szekszárdi Zsuzsa maga is rottweiler tulajdonos volt, ezért gondolt arra , hogy be kellene mutatni a fajtát, megmutatni a valóságot . Kicsit ellensúlyozva, a rossz média visszhangot, ami a rottweiler körül folyt.
Így kerültek hozzánk egyik barátunk ajánlására. Telefonon egyeztettünk, ők elmondták, mit szeretnének és aztán közösen megbeszéltük, hogyan tudjuk felvenni a filmet. Egy nagyon meleg nap délutánján zajlott a forgatás. Gyakorlás és előkészületek nélkül, Úzó két és fél órát helyt állt a "szerepben" . Velük szemben állt egy férfi aki kamerázott, egy másik aki a mikrofont tartotta, a harmadik volt a rendező, pluszban két hölgy , a szerkesztők, na és Soma a kisfiú, akik mind-mind idegenek voltak. Úzó sose találkozott velük.
A legelső mozzanat az volt, hogy Szekszárdi Zsuzsa kivételével, aki maga is rottweileres volt , legyőzze mindenki a "félelmét" Úzó láttán. Hamar megnyugodtak, mert Győző elmondta az instrukciókat, hogy hogyan kell viselkedni egy felnőtt rottweilerrel, ha a saját területén, a gazdájával van.
Beállították a helyszínt, aztán kezdődhetett a forgatás.
Soma kérdezett, Győző válaszolt. Persze nem mindig sikerült hibátlanul, akkor kezdték elölről.
Aztán felvettek még egy olyan részt is ahol bemutattunk egy pici részt a "munkából", megmutattuk a különbséget a kan és a szuka között. Az akadályon velem Roxy ( Siroccó Zora ) látható.
Az együtt töltött néhány óra után, picit megszerették a rottweilert, elismeréssel néztek a kutyákra, pedig egyiket se simogatták, gyömöszölték meg. Soma, a kisfiú, ugyan picit megsértődött ezen, mert szívesen simogatta volna, de Győző nem-et mondott. Nem szerette volna bemutatni, hogy a rottweilerrel bármit meg lehet csinálni. Vannak helyzetek amikor még a gyereknek is nem-et lehet mondani.
Eltelt néhány év a felvétel óta, miért is mutatom most be ?
Nincs vizsgája egyik kutyának sem, de tudnak viselkedni, tudnak feladatokat végrehajtani, mert jól neveltek, jól szocializáltak , a kiképzés se maradt el, hiszen e nélkül bajosan tudnának megbízhatóan "dolgozni". Munka ez is! Fegyelem, figyelem, együttműködés a gazdával, bármilyen helyzetben.

2011. március 17., csütörtök

Érdekes hasonlóság

A képek között keresgéltem és feltűnt a hasonlóság! Huszonhárom év telt el a két kép készítése között!





ADRK Klubkiállítás 1988. Fiatal osztály győztese Tasco vom Zimmerplatz. 2011. Budapest saját tenyésztésű fiatal szuka. Siroccó Delihla , Lilú.
Mindkettő nagyon tetszetős az én szememnek!! Micsoda hasonlóság ! Vajon rokonok? Papírforma szerint nem tartaná senki annak, hiszen nincs egyező név a származási lapokon.
Sok év el telik, amíg az ember érdeklődik a származási lapon fellelhető nevek, adatok iránt. Amikor a származási lapon és a fajta törzskönyvében, hiteles adatok vannak, a sok betű egyszer csak meg telik tartalommal. Amikor a törzskönyvi bejegyzéshez, archív fotókat, leírásokat is tudunk társítani , megjelenik a szemünk előtt a kutya is , nem csak névben és címekben, minősítésekben lesz látható.

Ilyenkor kap értelmet az a szöveg, hogy mennyire fontos az utódellenőrzés a tenyésztésben! Minden külső forma, minden jellem tulajdonság öröklődik. Persze hihetetlen számú kombinációban, de ott van!!! A tenyésztés iránya, tudatossága így irányítja a fajta megjelenési formáját, sok-sok generáción át.
Már régen tudom, hogy a kutyák közötti hasonlóság nem véletlen egybeesés, lenni kell közös pontnak,közös ősnek, ami miatt ilyen nagy a hasonlóság.  Mivel kutyáinkban, minden távolba nyúló ős ismert, hiteles adatokkal rögzített meg is van ez a közös ős. Mind két kutya tudatos tenyésztés eredménye. Vonal tenyésztett.

Két vonal kombinációja a "német " ágról tetten érhető. Öt generációra számolt COI , még nem mutatja , de a 10 generációra számolt már igen!!!! ( COI= rokontenyésztési fok, %-os számítással) Egy számítógépes program teszi lehetővé ezt a számítást , amit egy rottweileres baráttól kaptam, sok adattal feltöltve. Én is tettem hozzá még sok adatot, begépelve a saját kutyáinkat, a származási lapok alapján. Sikerült nekem is rábukkannom a közös ősre! 

A lista végén Brando vom Hause Neubrand a távoli ős, az egyező név! Persze a hasonlóság nem ettől az egy kutyától van, de a tenyésztés rögös útjait picit megvilágosítják ezek a hasonlóságok. Meg az egyéb egyezések. Az ősök akik a rokontenyésztés során mérhetően részt vesznek ADRK vonalon.
Noris vom Grüntenblick
Cäsar von der Weilerei
Ives Eulenspiegel
Falko vom Grüntenblick
Benno von der Schwarzen Heide
Bulli vom Hungerbühl
Anja von Schwaiger Wappen
Dingo von Schwaiger Wappen
Kai von Tengen
Dack von der Meierei
Anka vom Lohauserholz
Brando vom Hause Neubrand

Ezen az oldalon nézelődve, pedig az adatok kincsestárára bukkansz! Képek, videók segítenek látni is az ősöket, legendás kutyákat. 
Lilu adatlapja

Aki nem szeretne regisztrálni annak ide teszem , mi is látható a - working-dog - oldalon .
1. Három generációs származási lap . Ingyenes regisztrációval, tagként látható :  képek , videók , rendezvények , fajták  hatalmas adatbázissal.
2. A negyedik generáció már csak prémium tagsággal látható és kattintható. További generációk elérhetők, pároztatás, alom információk, versenyek, körungok, sportesemények , világrendezvényeken készült videók  stb. stb.
3. Beltenyésztési együttható - itt a % számra kattintva megmutatja, mely ősök vannak nagy százalékban hatással az adott kutyára (genetika hatása) Vonal alapító ősök pedig Adolf Pinkoß a Rottweiler c. szakkönyvében lelhető fel.
4. Itt látod a két kutya nevét és hány ősi sorban szerepelnek a törzskönyvben, ami ugye a származási lapon már nem látható.

Nagyon kíváncsiak (mint én) egészen visszamehetnek az 1920-as évekig a családfa kutatásban.  Persze először, én is csak a hatvanas évekig tekintettem vissza, majd jóval később merültem el a témában.




.


Lilu apjának ugyan ez így néz ki



2011. március 6., vasárnap

A mai nap és Lilu

Lilu itt 11 hónapos  

Ma megmutattuk, hogy kezdő kutyával, mindenkinek hasonlóak a "gondjaik". Ami megy otthon négyszemközt, vagy esetleg az utcán kicsi elvonó inger mellett, az nem megy az iskolán, amikor tele a pálya sok kutyával . Azaz olyan helyzetben amit még nem gyakoroltunk, nem csináltunk. Kriszta elő is kapta a fényképezőgépet, mert még ő sem látta hogy én pályán gyakorolnék kutyával.Csetlettünk-botlottunk, de aztán összeszedtük magunkat és kialakult némi összhang Lilu és közöttem. Még bőven van mit gyakorolni, nekünk is. 

"Tényleg el is felejtettem írni, hogy miért is jött Lilu a pályára hozzánk. Csoportban szlalomoztunk, a másik csoportban kevesebben voltak és jöttek hozzánk szlalomozni, majd amikor csinálták a balra át gyakorlatot, na az tetszett nekünk nagyon. Új forma, más vezetési technika. Kérésünkre megcsinálták többször, Dalma és Gabriella, ők már közép haladó csoportban voltak.  Dali gazdi- Pisti  kezdte a kérdések sorát. Amit szóban nehéz elmagyarázni, azt a kutyát kézbe véve könnyebb bemutatni."

 - idézem magam egy beszélgetésből. 


Jutalom falat a bal kézben! Azzal "megvezetjük" a kutyát és úgy csináljuk a helyben alaki gyakorlatokat. A jobbra át nem okozott gondot, de a balra át nehezen sikerült. Figyeld a lányok bal kezét és a testtartását ! 
Kipróbáltam Bibivel, hogyan reagál, de nem volt az igazi , hiszen ő nem az én kutyám és eddig másként tanult, a vezényszavakra a szokásos módon reagált. Zavarba jött egy kicsit miért akarom másként. Kérve nézte a gazdit, hogy ne kelljen velem dolgoznia. 

Akkor jött az ötlet, hogy megmutatom Liluval, hátha! Az autóban volt, mint mindig ott várakozott. Itthon már gyakoroltuk néhányszor ezt a vezetési technikát, de ezt még nem. Csoportban meg főleg nem. Nem gyakorolt még a pályán ennyi ember és kutya társaságában sem.


Azzal indított, hogy körülnézett, szimatolt, nagyon szeretett volna Vackorhoz( puli)  menni akit ismer. Ki voltak kötve a kutyák így a gazdik zsebeit, jutalomfalatos zacskóit szimatolta végig. Pár perc ismerkedés és sikerült "összeszedni" egy kis időre.
Aztán próbálkoztunk a balra át - tal. Hellyel közzel sikerült, mert azért még nekem se természetes így vezetni. Itthon többnyire póráz nélkül szoktam próbálgatni ezeket a gyakorlatokat. Na, de megoldottuk. Aztán megbeszéltük, hogy mindenkinek gyakorolni kell, mert egy kutya se lesz magától profi.

2011. január 29., szombat

Hogyan kezdjünk klikkerezni?

" Mit ajánlunk?
A honlap elrendezésében külön veszi az elméletet (tanuljunk) és a gyakorlatot (tanítsunk). Ne ess abba a hibába, hogy a gyors haladás érdekében rögtön tanítani akarsz. Lehet, hogy a kezdeti sikerek Téged igazolnának, csakhogy az elmélet legalább részleges megértése nélkül későbbiekben nem leszel képes felismerni a saját hibáidat és ezáltal ahelyett, hogy teljesítményetek megugrana, vissza fog esni. Megpróbáljuk videókkal szemléltetni, hogy mi hogy csináljuk. Amennyiben már régi látogatónk vagy, hogy ne kelljen végignézned minden oldalt, az újdonságok között megtalálhatod a legfrissebb cikkeinket.
És mit ajánlunk még? Azt ajánljuk, hogy tedd szórakoztatóvá a tanítást. Nem csak az alany részére, hanem saját magadnak is. Taníts olyan dolgokat, amelyek merőben feleslegesek, de szórakoztatnak Téged.

http://www.klikker.hu/  Az oldal megszűnt  számomra ismeretlen okból, ezért az én írásom is csonka lett.  Itt hagyom, nem törlöm , de további kutakodásra biztatok mindenkit! ,( ismét elérhető 2015.) 

Írta: Hornig Rudolf
Mielőtt belevágnánk a klikkerezésbe, mindenképpen érdemes elolvasni a klikkeres tanításról szóló elméleti cikkeket. Sokat segíthetnek annak megértésében, hogy mit miért is csinálunk.
elsődleges megerősítés
Mielőtt valójában belevágnánk, még van egy fontos feladatunk. El kell döntenünk, hogy mi lesz az, amivel jutalmazni szeretnénk a kutyát, azaz mikor, milyen „elsődleges megerősítést” használunk. Üljünk le egy papírral és egy ceruzával és írjunk egy listát arról, hogy milyen környezetben szoktunk a kutyánkkal megfordulni. Először az ingerszegény környezetet (pl. szoba), majd az egyre ingergazdagabbakat (kert, utca), végül azokat vegyük lajstromba, amik teljesen leköthetik kutyánk figyelmét (parkban, más játszó kutyák között). Fontos szempont, hogy bárhol is próbálunk majd kutyánkkal dolgozni, mindig olyan elsődleges megerősítést használjunk, amely képes tartósan lekötni kutyánk figyelmét. Írjuk a felsorolt lista minden eleme mellé, hogy mi az, ami szerintünk az adott környezetben jobban érdekelné mint a külső ingerek. Például:
• szoba - egy szem száraz táp
• udvar - a labdája
• utca - egy kis karika kolbász
• parkban - csirkemáj
• játszó kutyák közt - egy fél sült pulyka"-innen az eredeti cikk olvasásának ajánlása következett linkkel . Sajnos már nem elérhető az eredeti helyen. 
Hol igen, hol nem ....katt ide ! 


Ha könyvet szeretnél venni én ezt ajánlom:
2011.01.29.

2011. január 19., szerda

Még mindig a tenyészalkalmasság-Ztp.

Ha a rottweiler egyik tulajdonsága az, hogy önállóan, a veszélyt felismerve képes cselekedni és védeni (nem saját területen), akkor kérdezem én, hogy pl a német Ztp-n ezt hogyan tesztelik, mert akkor hogyan is bizonyosodhatunk meg arról, hogy ez a nagyszerű tulajdonság jelen van?
Sehogyan nem tesztelik. Feltételezik, hogy a magabiztos, bátor, jó ösztönkészletű kutya, megfelelő nevelés és trénig után. képes ilyen feladatra. Hiszen a kinológia tudománya ezt már bebizonyította. Aki szakértő szemmel néz egy ilyen kutyát ( kellő kutyás tapasztalattal)különbséget tud tenni a megcsinált, felkészített, vagy a jó ösztön adottságú kutya között. Ez látszik a különböző gyakorlatok során.
Mennyire határozott, mennyire domináns, mennyire gyorsan vált a különböző szituációk között. Ezek a gyors váltások, mennyire merítik ki agyilag, a kimerülés miben jelentkezik. Ideges agresszió? Vagy tompultság? Vagy pici szétszórtság, esetleg egy behúzott farok, vagy a teljes menekülő-elkerülő magatartás? Na, ezeket a súlyos hibákat, hogy menekülés , elkerülés egy német ZTP-n , nyílt formában nem látod, mert azért amíg az a kutya odakerül, már több szakember látta, foglalkozott vele, tesztelte.
Vagy ez a tulajdonság csak a vágyunk?
Igen, ez a tulajdonság, lassan csak a vágyunk lesz, hiszen ma már nem hordhatsz csőre töltött fegyvert! „hogy önállóan, a veszélyt felismerve képes cselekedni és védeni”Az azért, régen sem így volt, csak voltak különösen önálló (dominás) vezető típusú, intelligens kutyák, akik „olvastak” az ember gondolataiban. Azaz, az évek folyamán, olyan szoros egység alakult ki a kutyák és a gazdáik között, hogy „félszavakból” is értették egymást. Persze ehhez mindig meg kellett erősíteni a kutya helyes cselekedetét, ha védelmi szituációba került.
Vagy ez a tulajdonság melyik tesztelt ösztönnek a következménye?
A jelenlegi ZTP-n szerintem a XXI. századi elvárások a nagyfokú közömbösség és irányíthatóság, magabiztosság játszik legnagyobb szerepet manapság.  Az ŐV anyagot, pedig vagy lazán veszi egy kutya, ha jók a képességei, vagy a profi szakemberek picit több munkával “beleteszik”, megtanítják a kívánt gyakorlatokat. 
Lásd, mint fent. Miért "tudja" az egyik és miért nem a másik? Azért, mert a standard leírás szerint a "rottweiler" ilyen.  Domináns, erős karakterű, vezető típusú kutya, amelyik nem törik meg, az erős fegyelmezés súlya alatt sem. Nemes és büszke. Megtanulja, kezelni és kontrolálni az ösztöneit. Tanulási képessége kiváló. Kézben tartható. Terhelhető. Azaz ÖMT= (ÖSZTÖNÖS, MAGABIZTOSSÁG, TERHELHETŐSÉG)
Azaz, nem közömbös, hanem távolságtartóan figyelmes, engedelmes, fegyelmezett! Ez volt a kívánatos és az ilyen kutyák voltak támogatottak, ők lettek a tenyészkutyák. Tulajdonságaikat meg át is örökítették az utódaikra. ( szemben a megtanítottal, aki a tanult viselkedését nem örökítette át , azaz mást, sok nem kívánatos dolgot örökített) 
De kérdezem én, hogy milyen normális szituáció az, amikor egy hangosan zörgő izét lengetnek a kutyám felé. A magasan kvalifikált német rottweileres szakemberek biztos tudják a választ, Petermann úrtól kellett volna megkérdeznem, de akkor nem jutott ez eszembe. De bízom benne, hogy itt is választ kapok. Szóval arra gondolok, hogyha egy nyers kutya felé bezörgetnek egy izét, akkor, ha támadólag lépne fel, veszélyt érezve, akkor átmenne-e a ZTP-n? (Valszeg igen, mert egy agresszív kutya el sem jut idáig, mivel már a méretfelvételnél elbukna, szóval csak elvi kérdés, amit kérdezek)
Egy magabiztos kutya, ha nem zaj érzékeny, nem érzékeli veszélynek, a lengetett zörgő izét! Így nem is támad!
Az indokolatlanul agresszív kutya, amelyik nem kézben tartott, frusztrált, ideges-na az nem megy át a ZTP-n!
A jó, hasznos agressziót ott is tolerálják. (ott többnyire sok-sok éves kutyás, kiképző, segéd,  évekkel a hátuk mögött, szakemberek bírálnak)
(Meddig mehet el a kutya a veszélyt érezve? Tudja rangsorolni, hogy ez mekkora veszély, és mekkorát morgok vagy mekkorát, harapok?)
Igen, tudja rangsorolni, ösztönkészlete, temperamentuma, „élessége” alapján. Na meg a gyakorlatból, tapasztalat és tanulás útján!De tovább megyek. A szigorú keretek között végrehajtott ZTP mennyire “szűkítik be” a rottweiler tulajdonságait, és mit veszítünk el belőle, és merre megyünk tovább???
Igen leszűkíti, el is veszítünk belőle, de sok ember számára „fogyaszthatóbbá” teszi a fajtát. Azaz egy szélesebb réteg kezébe adható.
Miyen rottweilerünk lesz 10-20 év múlva, és milyen rottweilerünk volt 30 éve?
Ilyen is volt, mint ma, és voltak nagy egyéniségű, legendás kutyák. Milyen lesz 10-20 év múlva? A németeknek vagy jobb, vagy ugyan ilyen. Nekünk? Ha nem kezdünk el okosan tenyészteni, ennél már csak rosszabb lehet.

Megjegyzés:
2011-ben azt kell mondanom, hogy bizony egyre kevesebb az a szakember aki felismeri a "jó" ösztönkészletű kutyát. Nagyon-nagyon eltávolodtak Németországban is a " legendás" képességű kutyáktól. Ez némiképp megnyugtató számomra , hogy nem speciálisan magyar jelenség, bár a húsz év hátrányunk fejekben lévő tudásban, még így is jelentősen megnehezíti a komoly tenyésztői munkát.

A VIDEÓK -RÓL 

80-as évek vége DM-német mesterbajnokság résztvevőiből néhány kutya.  A vizsgák mögött különböző teljesítmények vannak, amit pontszámokkal fejeznek ki a bírók. A résztvevők válogató versenyeken sok sok indulóból kerülnek kiválasztásra.


https://tunde54.blogspot.com/2010/05/mesterbajnoksag.html