Miért éri kritika a MEOESZ, MÁRK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK
TENYÉSZSZEMLÉJÉT?
Egy régi írásomat hívom segítségül, picit átdolgoztam a témát.
Sorrendet cseréltem az írás menetében. Sok évig néztem a felkészülést, tréningek őrző-védő munkák videóit,
majd élőben a kutyák felvezetését. Aztán a sikeres "tenyész szemle"
utáni büszke örömet, hogy sikerült "átmenni". Majd megfogalmaztam, miért nincs helye a hurrá optimizmusnak a
sikeresnek gondolt őrző-védő munka után! Sokszor és sok formában, de legutóbb
így.
Én nem vagyok olyan komoly szakember, hogy egy pici őrző-védő szösszenetből
értékeljek egy kutyát. Én csak örülök, hogy mindenki elégedett és sikerélménye
van, hogy "átment" a tenyészszemlén, megugrotta a kar megfogása szintjét. Szerintem ezzel nagy-nagy hiba van az emberek, tenyésztők, az irányítók, bírók
szemléletmódjában! Nem arra kell készülni, hogy ettől átmenjen a kutya a
tenyészszemlén! Nem is azt kell bírálni, hogy átmehet -e! Arra kell készülni, hogy a kiváló, jó adottságú kutyánkat, úgy tudjuk
bemutatni, hogy mindenki lássa az értékeit (még a szakemberek is) Mindenki
számára egyértelmű legyen, hogy a tenyésztésben érdemes őt használni, azaz a
tenyész kutya kritériumainak megfelel, hiszen szép, bátor, jól nevelt, jól
képzett eb!
Persze ehhez kellene sok ember segítsége, közösség, akik nem az önös érdekeik
mentén munkálkodnak és csak a másik elkaszálásán jár az agyuk! Miért csak az őrző-védő rész sarkalatos kérdés? Azért, mert hosszú-hosszú évtizedekig ott
mutatkozott a legnagyobb gyengeség egy idő után az állományban. Sokakat ért
meglepetés, hogy a kutyájuk nem tudja teljesíteni még a minimum szintet sem! Sorra "buktak meg" a kutyák. Ez mindig állóháborúhoz
vezetett. Ma már, húsz év iszapbirkózás után, egy szemléletváltással, más
tréningezési móddal, már sikerül egy minimum szintet bemutatni, így mindenki
elégedetten hátra dől. Jaj, de jó lehet tenyészteni.
Bár így lenne, hogy elégedetten hátra dőlhetnénk. Nincs így. Miért? Azért, mert ez a követelmény 30 évvel ezelőtti engedelmes vizsga egyik anyagrésze, amit egy éves korában letehetett a kutya. Képzetség nélküli bátorságát tesztelte a kutyának ez gyakorlat. Mielőtt folytatnám, hogy miért hiba ez, nézzük hogyan is zajlik egy tenyész alkalmassági vizsgálat a
nemzetközi követelmények szerint és az oly gyakran hivatkozott ADRK-nál.
Tenyész alkalmassági vizsgálat (Ztp)
A tenyész szemle legkorábban a kutya 18 hónapos korában történhet meg.
A kutya anatómiájának, Wesenének és ösztöntulajdonságainak megtekintésére és
megítélésére szolgál.
A Ztp megkezdésekor a bíró az összes kutyát a kutyavezetőkkel együtt
felvezetteti. A Ztp irányelvei szerint a bíró tájékoztatja a kutyavezetőt a Ztp,
mint a tenyésztésbe vétel, egyik alapfeltétele jelentőségéről, valamint a
rottweiler használhatóságának megtartásáról és megerősítéséről. Elmagyarázza a
gyakorlatok értelmét és okát, melyek a Wesen és az ösztöntulajdonságok
vizsgálatához szükségesek. E csoportos összehívás során egyúttal megvizsgálja a
kutyák egymás közti szociális magatartását is.
Az egyéni vizsgálat következik, mely a külső megjelenés leírásával
kezdődik állításban és mozgásban. A kutya viselkedése ebben a szituációban is
megfigyelésre kerül. A kutya szemszíne a szemsablon segítségével kerül
meghatározásra. Ezután a kutyavezető átvezeti a kutyát egy emberekből álló
csoporton, mely szorosan összezárul a lábnál ülő kutya körül. A csoporton való áthaladással egyidejűleg vizsgálják a kutya
zajérzékenységét. Ehhez megráznak egy kavicsokkal töltött műanyag flakont.
Amikor a kutya a csoport felé tart, két lövést adnak le, minimum 5 másodperces
kihagyással.
A további Wesen-vizsgálat a VPG1 őrző-védő előírása szerint történik,
melynek során különös súlyt kell fektetni a természetből fakadó
ösztöntulajdonságok megállapítására. (ZTP bírálati alapelve) Azok a kutyák,
melyek a segédtől öt méternél nagyobb távolságra távolodnak el, nem tehetik le
a ZTP vizsgát. A hivatalt betöltő tenyésztési bíró illetve Körmester ítélete
végleges. Fellebbezésre nincs lehetőség. - eddig az idézet
Szóval nem egy gyakorlat, de a teljes őrző-védő gyakorlatsorban nyújtott teljesítmény kerül értékelésre. Aztán a tenyész alkalmassági vizsgálat minden elemének együttes értékelése adja a végső döntést, hogy az adott kutya tenyésztére alkalmas e. Ebbe beletartozik a kötelező szűrővizsgálat eredménye, a küllem, a viselkedés, a munkaképesség és az elődöktől való származás is.
Ismételjünk! Tenyész alkalmassági vizsgálat: A kutya anatómiájának, Wesenének és
ösztöntulajdonságainak megtekintésére és megítélésére szolgál. A követelményt minden kutyának egyformán kell felállítani, hiszen csak így lesz hiteles a leírás az adott kutyáról, ami támpontot adhat a tenyésztésben. Hiszen ez az ADRK származási lapon megjelenik, nyilvános, évente nyomtatásban is közzétett az állományról.
Itthon
Az hogy megmeri fogni a kart, még nem elégséges, bizonyíték a teljes ösztönkészlet meglétére, ami az őrző-védő kutyák sajátja! Nem egy fogás az, amire készülni kell! Ráadásul úgy bemutatva a kutya, hogy rövid részekre van eldarabolva a teljes anyag. Ami a kutyáról a valós képet adja, egyenként és egyben lefolytatott
vizsgálat! Nem pihentetve, a gyakorlatok között, nem részekre bontva, kihagyva
belőle ezt, azt, a kutya gyengeségeit elfedve. Ha már eldaraboltuk és így akarjuk megítélni a kutyát, akkor is
érdemes elgondolkozni mi a kívánatos érték az őrző-védő munkában. A magas, kívánatos érték az energikus védekezés erős fogással,
nyugodt, teljes támadás, az eresztésig. Eresztés után a segéd folyamatos,
koncentrált figyelése. A TELJES GYAKORLAT SOR BEMUTATÁSA SORÁN kaphatunk képet
a kutya, mint munkakutya képességeiről. Úgymint: Felvezetés, jelentkezés,
fürkészés, állás felugatás, segéd kiléptetése, rejtekhelyről támadás, fogás, eresztés,
szembetámadás, eresztés, lejelentkezés. Ilyenkor derül ki, hogy a kutya fejben
és fizikumban, hogyan képes teljesíteni, mennyire van a vezető kontrolja alatt. Az is egyértelműen le vannak írva MI A KÖVETELMÉNY! Nem kell találgatni, bárki elolvashatja, hogyan értékel a bíró. A képzett szakembereknek tudniuk kell, mit látnak,
és azt hogyan kell értékelni. Lásd röviden: Az értékelési szempontok alapján megállapított hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét.
Bár a Ztp-n
is a gyakorlatokat értékelik, mint a vizsgán, de kiemelt szerepe van az ÖMT-nek Mi is az? Ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, mert ennek fontossága kiemelt szempont, hiszen ezt pluszban mérlegelni kell, hogy milyen hatással van ez a tenyésztésben.
A vizsgaszabályzatból alább:
17.A mutatott viselkedés értékelése
Értékelési kritériumok:
Az, Ösztönös adottságok Ö
b, Magabiztosság M
c, Terhelhetőség T
A kifejezett ÖMT jellemzői:
1. A fizikai erő érzete (izomerő)
2. Pszichikai erő
Az, belső magabiztosság
b, érvényesülési ösztön (dominancia)
c, keménység
Az ÖMT értékelése függ a kutya ösztönös adottságaitól, a
terhelhetőségétől, valamint a vezethetőségétől is.
Az, kifejezett „k”
Magabiztosság, átütő, céltudatos és magabiztos megragadás és tartás,
semmi negatív reakció a botütéseknél, szoros figyelmes őrzés az állásnál és
őrzési fázisoknál. Az előbbi kritériumoktól való kisebb eltérések mellett még
adható „KIFEJEZETT” ÖMT
b, Meglévő „m”
Korlátozott magabiztosság, céltudatosság a fogási helyzetekben és a
botra való reagálásban csak úgy, mint az őrzési fázisokban. Az ágazat
minősítése csak jó lehet.
c, Nem megfelelő „nm”
Hiányos magabiztosság, komoly hiányosságok a keménység vonatkozásában
és érdektelenség a segéd iránt. Ha a kutya azelőtt hagyja el a segédet, hogy a
tb engedélyezte a belépést a kutyához=megszakítás.
Ha nem megfelelő ÖMT értékelést kap a kutya, nem lehet eredményes az
őrző-védő ágazata.
Az őrző-védő gyakorlatokat így értékelik, ezt tartalmazza a
vizsgaszabályzat:
18.Értékelés 100-96 kitűnő, 95-90 nagyon jó, 89-80 jó, 79-70
megfelelő, 69-o hiányos
Az, Általános szabályok
A C ágazat megfelelő (70-79pont) minősítéssel eredményes. Viszont a
következő magasabb vizsgaszinten való elinduláshoz a minimum jó minősítés (80
ponttól) szükséges. Egyes fajták tenyésztési szabályzata csak azt a
teljesítményvizsgát veszi tenyésztési szempontból figyelembe, amelyik úgy
eredményes, hogy a C ágazat minimális pontszáma 80 pont.
Az elért pontszámot a bíró azonnal közölje. Az értékelés megkezdése
előtt a bíró jelzésére –valamennyi vizsgafokozatban. A kutyát a kutyavezető
vegye pórázra. Az értékelés elhangzását követően a kutyavezető a pórázon
vezetett kutyájával elhagyja a vizsga helyszínét. A kutya ez alatt is mutassa, hogy jól
vezethető.
Az egyes gyakorlatokról osztályzatszerűen (minősítéssel) beszéljen a
bíró. A pontlevonásokat nem kell ismertetni.
b:) A legfontosabb ítéletet befolyásoló tényezők
A C ágazat megítélését befolyásoló legfontosabb tényezők:
Kiegyensúlyozott ösztönös adottságok
Erős, stabil idegrendszer
Magabiztosság
Terhelhetőség
Természetes, kontrolált agresszió viselkedés
Vezethetőség
A segéd testi és lelki állapota
c:) Fogásviszonyok
Lehetséges fogásváltozatok:
Energikus (erős) teli (mély) és nyugodt fogás
Nem teljesen mély, de energikus és nyugodt fogás
Nem mély foghegyes fogás
Ideges nyugtalan fogás
Fogásváltások
Puha és kevéssé energikus fogás
ÉS ÍGY TOVÁBB. Forrás: Bírálati irányelvek a MEOE Őrző-védő teljesítménybírói
részére. A 2007- es vizsgaszabályzat mellé a bírói irányelveket is
nyilvánosságra hozták egy külön füzetben. Ezt tanulták/tanulják a bírók és
rendszeresen frissíteni kell (kellene) a tudásukat, mert szemléletek, vele a
bírói metodika is változik.
2012-től új szabályzat van érvényben. Nemzetközileg és itthon is, ez
alapján kellene értékelni a kutyákat. Az egyetlen szabályzat, a most érvényben lévő szabályzatokból, ami
tartalmaz rejtekhelyről kitámadást, az IPO TA. Szakemberek alkották, nemzetközi szinten érvényes és elfogadott, de ezt itthon nem használják, saját tudás szintre lebutítva használják a régi 30 éves wésen vizsgálatot. Azért lássuk ezt a C ágazatot.
IPO-TA „C” ágazat – őrző-védő gyakorlatok
1. gyakorlat Állás és felugatás 15 pont
2. gyakorlat Rejtekhelyből kitámadás 10/30 pont
3. gyakorlat Szembetámadás a kutyára 40 pont
4. gyakorlat Bíróhoz kísérés 5 pont
Összesen: 100 pont
1. Állás és felugatás 15 pont
A) vezényszó: „fürkészéshez”
b) végrehajtás: A segéd a KutyaVezető-től és kutyájától kb. 20
méterre, számukra nem láthatóan, egy rejtekhelyen tartózkodik. A Teljesítmény
Bíró utasítására a Kutya Vezető lecsatolja a pórázt a kutyáról és „fürkéssz”
vezényszóval és/vagy kézjelzéssel a rejtekhelyhez küldi. A kutyának a Segéd-et
aktívan, figyelmesen kell állnia, és folyamatosan ugatnia. A Kutyának-Nak nem
szabad sem a segéd-re felugornia, sem a Segéd-et megfognia.
A Teljesítmény Bíró felhívására a Kutya Vezető azonnal a kutyához
megy, és nyakörvét megfogva megtartja. A segéd kilépése után a kutyára rákerül
a póráz és a KutyaVezető-vel együtt a rejtekhelynél felveszik az alapállást.
c) értékelés: A figyelmességben, ugatásban és a Segéd állásában (a
rejtekhelyen való őrzésében) való visszafogottság esetén azoknak megfelelően
csökkenteni kell a gyakorlat értékét. A Segéd olyan provokálásáért, mint a
bebökés, a ráugrás, legfeljebb 3 pont, erős befogásért pedig legfeljebb 12 pont
Vonható le. Amennyiben a Kutya nem marad a SegéD-nél, a gyakorlat
hiányosnak minősül. Ha a Kutya a segéddel nem törődik, a „C” ágazat
megszakításra kerül.
2. Rejtekhelyből kitámadás felvezetés 10 pont - támadás elhárítása 30
pont
A) vezényszavak: „fogáshoz”, eresztéshez, „alapállás felvételéhez”
b) végrehajtás: A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutya Vezető a
rejtekhelytől 30 méterre lévő kijelölt helyen alapállást vesz fel és kutyájáról
leveszi a pórázt, melyet magára akaszthat vagy eltehet. A Teljesítmény Bíró
felhívására a Kutya Vezető az őt szabadon követő kutyájával a rejtekhely felé
indul. A Kutyának-Nak szorosan, láb mellett kell mennie. Amikor a rejtekhelytől
kb. 10 lépés távolságban vannak, a Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd előjön
és fenyegető hanggal a Kutyavezetőre támad. A Kutyának azonnal energikus és
erőteljes fogással kell a támadást elhárítania. A fogás után a Segéd két
botütést mér a kutyára. Botütés csak a Kutya vállára és martájékára mérhető. A Segéd-et
a Kutya csak a védőkarnál fogva ragadhatja meg.
A Kutya Vezető magától nem változtathatja meg helyzetét. A Kutya
támadás elleni védekezését azonban egyszer bátoríthatja. A Teljesítmény Bíró
felhívására a Segéd beszünteti a támadást, megáll, és nyugodt helyzetben marad.
A kutyának az „ereszd” vezényszóra önállóan ereszteni és a Segéd-et őrizni
kell. Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró
felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya ezekre
sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három)
ki kell zárni a vizsgából. A Segéd D-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan, a
Kutya befolyásolása nélkül kell állnia. A Teljesítmény Bíró utasítására a Kutyaetető
normál lépésben azonnal a kutyához megy és megfelelő vezényszó (Pl. „ülj”)
Kiadásával alapállást vesz fel.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított
hiányosságok súlyúknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos az
energikus védekezés erős fogással, nyugodt, teljes támadás az eresztésig,
eresztés után a Segéd folyamatos, koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya a
terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et, vagy az csak a Kutya Vezető
vezényszavára marad a Segéd D-nél, a gyakorlatot hiányosnak kell minősíteni. Ha
a Kutya a rejtekhely megközelítésekor elhagyja a Kutyavezetőt, a felvezetést
meg kell ismételni, de 0 pont az értékelése. Amennyiben a második próbálkozásra
is eltávolodik a Kutya, ki kell zárni és ezzel befejezni az őrző-védő munkáját.
3. Szembetámadás a kutyára 40 pont
A) egy-egy vezényszó: „elfogásra”, „eresztésre”, „alapállás
felvételéhez”, „láb melletti haladásra”
b) végrehajtás: A Kutya Vezető a kutyát a nyakörvénél fogva
megtarthatja, de nem biztathatja. A Teljesítmény Bíró utasítására a Segéd
rendes lépésben eltávolodik a KutyaVezető-től és a Kutyástól. Kb. 40 lépés megtétele
után megfordul, majd fenyegető hang és mozdulatok kíséretében a kutyára és a Kutya
Vezető-re támad.
A Teljesítmény Bíró utasítására – mikor a Segéd kb. 30
lépésnyire van a Kutyástól – a Kutya Vezető a „fogd” vezényszó kiadásával a Segéd
elfogására küldi a kutyát. A támadást habozás nélkül, energikus és erőteljes
megragadással kell a Kutyának elhárítania. Csak a segéd-en levő védőkart
foghatja meg. A Kutya Vezető eközben a helyzetén nem változtathat.
Bírói
utasításra a Segéd határozottan megáll, a Kutyásnak ekkor azonnal eresztenie
kell. A Kutya Vezető kb. 2-3 mp után önállóan kiadhatja az „ereszd“ vezényszót.
Amennyiben a Kutya az első vezényszóra nem ereszt, a Teljesítmény Bíró
felhívására két további vezényszó kiadására van lehetőség. Ha a Kutya e vezényszavakra
sem ereszt (egy adható és két TB által engedélyezett vezényszó, összesen három)
ki kell zárni a vizsgából. A KutyaVezető-nek a vezényszó kiadásakor nyugodtan,
a Kutya befolyásolása nélkül kell állnia.
Az eresztés után a Kutya szorosan a
SegéD-nél marad és figyelmesen őrzi. A Teljesítmény Bíró utasításakor a Kutya
Vezető normál lépésben a kutyájához megy, és az alapállást vesz fel a
feladathoz használt vezényszóval. (pl. „lábhoz”, „ülj”) A kutyát ezt követően
pórázra veszi.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított
hiányosságok a súlyuknak megfelelően
Csökkentik a gyakorlat értékét: energikus védekezés erős fogással,
nyugodt, teljes támadás az eresztésig, eresztés után a Segéd folyamatos,
koncentrált figyelése. Amennyiben a Kutya terhelési szakaszban elhagyja a Segéd-et,
vagy az csak a Kutya Vezető vezényszavára marad a segéd-bél, a gyakorlatot
hiányosnak kell minősíteni.
4. Bíróhoz kísérés 5 pont a) egy vezényszó: „lábhoz”
b) végrehajtás: A Segéd TeljesítményBíró-hoz való kísérése következik
kb. 10 lépés távolságban, melyhez egy „lábhoz” vezényszó adása engedélyezett. A
kutyának a Segéd jobb oldalán kell haladnia, vagyis a Segéd és a Kutya Vezető
között helyezkedik el. A kísérés időtartama alatt végig figyelmes a Segéd
irányában, de a Segéde D-et nem zaklathatja, nem ugorhat fel és nem bökhet be.
A Teljesítmény Bíró előtt megállnak és a Kutya Vezető jelenti a „C” ágazat
befejezését.
c) értékelés: az értékelési szempontok alapján megállapított
hiányosságok súlyuknak megfelelően csökkentik a gyakorlat értékét. Kívánatos a Segéd figyelmes
felügyelése, laza pórázon pontos láb melletti haladás.
Fentebb olvashattuk mit értékel a bíró.
A különböző szintű
vizsgákon, az egész őrző-védő munka alatt, a vizsgafeladatok precíz
végrehajtása is fontos és azt pontozza a bíró. Meghatározott, hogy hogyan kell
kiképezni, bemutatni a kutyát! Az adható pontszámok, a hibák, erények
értékelése is szabályozott!
A mindenkori bírói szemlélet, ajánlott értékelési
szempontok a vizsgarendben szerepel! Ez a vezérfonal és a bíró tudása,
felkészültsége alapján értékel, "adja" a pontokat! E mellett, figyelni kell,
észre kell venni az ösztönös adottságokat, hiszen a kiképzéssel, a tanítással a
hibák elfedhetők, de akár értékes tulajdonságok is háttérbe szoríthatók! A
vizsgán a felvezető munkáját is értékelik, hogyan képezte ki a kutyát.
Természetesen az egy alap, hogy a kutya a képességek birtokában kell, legyen. Látni
kell a gyakorlatok végrehajtása során, hogy az adott feladatra károsodás nélkül
képezték ki. (felszabadult, jókedvű, lendületes, figyelmes) A tenyész szemle őrző-védő anyaga hasonló, viszont egy tenyész szemlén, nem a gyakorlatok precíz végrehajtását kérik, de a fő hangsúly az ösztönös adottságok felismerésén van. Ezt kell, hogy hangsúlyosan értékelje a bíró!
Miért?
Azért, hogy a munkaképes, jó jellemtulajdonságokkal rendelkező rottweiler megmaradjon. Az évekig fejlesztett, tanított viselkedés nem öröklődik, az ösztönös adottságok, képességek viszont igen.
Tenyésztésben számít: Jellemrajz, munkaképesség, küllem, a szükséges egészségügyi szűrések. A standard leírás és a szakma szabályai szerint! Tenyészállat, amelyik kiemelkedik a sok tucat kutya közül, magas formai és belső értékekkel bír, amit feltételezhetően át is örökít az utódaira.
Az IPO 1-2-3 vizsga ehhez képest "nehezített" sport és
verseny célú kiképzésre helyezi a hangsúlyt. Nem szükséges, hozzá egy kutya
tenyész minősége. Bár egyes fajtákban, országokban, kötelezően előírt
vizsgafokozat még alapfeltétel a tenyésztéshez, mint ahogyan az FCI berkeiben a
CH cím eléréséhez is.